2011. június 12., vasárnap

Scofield: Mózes 1. könyve 4. fejezet

(4,7) Illetve: „A bűnáldozat az ajtó előtt van.” A héberben „bűn" és „bűnáldozat" ugyanaz a szó, és ez különös módon kifejezi azt a teljes azonosságot, amely a hívő ember bűne és a bűnért való áldozat között fennáll (vö. Jn 3,14; 2Kor 5,21). Itt együtt látjuk mindkettőt. „A bűn az ajtó előtt leselkedik", vagy „bűnáldozat az ajtó előtt várakozik". Ez azt bizonyítja, hogy „ahol a bűn megnövekedik, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik" (Róm 5,20). Ábel áldozata megelőző tanítást föltételez (vö. 1Móz 3,21), mert „hit által" történt (Zsid 11,4), a hit pedig szaván fogja Istent; ezért volt Kain vértelen áldozata az isteni út visszautasítása. Az Úr azonban még egyszer utoljára figyelmeztette, hogy milyen áldozatot kell hoznia (1Móz 4,7).

(4,17) Az első civilizáció, amely az özönvíz ítéletében elpusztult, kaini eredetű, jellegű és célú volt. A 16-22 versek ennek az anyagi civilizációnak sok elemét tartalmazzák: a városi és a pásztoréletet, a művészet és az ipar kifejlődését. Mindezekből azonban tudatosan kizárták Istent (Róm 1,18-23). Figyeljük meg Lámek kérkedő beszédét (1Móz 4,23-24). Lehet, hogy a kaini civilizáció olyan ragyogó volt, mint a görög és a római, Isten azonban az erkölcsi, és nem az anyagi állapotot ítéli meg (1Móz 6,5-7). Ennek a magas civilizációnak a nyomait még ez ideig nem találták meg, és földrajzi helye sem ismeretes. Lehet, hogy a régészek ásói egy napon fölfedik a bizonyítékokat.