Az Efézusi levélben Pál a következőt mondta: "Se az ördögnek ne adjatok helyet!" (Ef 4:27) A római hívőknek (és nekünk is) pedig ezt a parancsot adja: "Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg!" (Róm 12:21) Ezek a versek - a Jakab levél negyedik fejezetével és sok más bibliai passzussal együtt - azt állítják, hogy tudsz nemet mondani az ördögnek. Nem ő az urad! Szilárdan ellenállhatsz a kísértéseknek és hazugságoknak, amiket az utadba vet, mert "nagyobb, az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van". (1Jn 4:4)
Mindezt a Sátán is tudja, de ez nem jelenti azt, hogy könnyedén feladja. Megpróbál átverni, hogy azt gondold, még mindig a kontrollálhatatlan kívánságok hálójában vergődsz, és a jövőben is ez lesz a sorsod. Sajnálatos módon sikerült elhitetnie sok kereszténnyel, hogy a Krisztusban való győzelem csak agyszülemény, és nem naponta megélhető realitás.
Larry Christenson író világosan bemutatja ezt a realitást. A Sátánt mint "régi háziurat" ábrázolja: "Képzeld el, hogy egy apartmanban élsz, és a főbérlő igazán megkeseríti az életedet. Felháborítóan magas lakbért követel, és ha nem tudsz fizetni, uzsorakamatra ad kölcsön, hogy még mélyebb adósságba verjen. Az éjszaka és a nappal bármely órájában betolakodik a lakrészedbe, kedvére tör-zúz és szemetel, s aztán még jól meg is büntet, mondván, hogy nem tartod be a szerződési feltételeket. Az életed valóban nyomorúságos.
Azután arra jár valaki, és közli veled: »Megvettem ezt a házat, én vagyok az új tulajdonos. Tovább élhetsz itt, ameddig csak akarsz, méghozzá ingyen és bérmentve. A lakbért is kifizettem ugyanis. Én is itt fogok élni veled, a gondnoki lakrészben.«
Micsoda öröm! Megmenekültél! Kiszabadultál a régi háziúr karmai közül!
De mi történik? Szinte alig volt időd élvezni újonnan talált szabadságodat, amikor egy koppantást hallasz az ajtón. És ott áll megint ez az alak - az előző főbérlő! Alattomosan, fenyegetőzve és követelőzve, mint mindig! Közli veled, hogy a lakbérért jött.
Mihez fogsz most? Fizetsz neki? Hát persze, hogy nem! Akkor talán kimész, és orrba vágod? Nem, sokkal nagyobb termetű nálad.
Ehelyett határozottan kijelented: »Az új tulajdonossal kell rendeznie a dolgot.« Erre talán üvöltözni fog veled, vagy fenyeget, esetleg hízelgéssel próbálkozik, de te egyre csak annyit mondasz csendesen: »Rendezze az új tulajdonossal!« Ha tucatnyi alkalommal visszajön, és mindenféle fenyegetéssel és érvvel áll elő, törvényesnek látszó papírokat lobogtat az orrod előtt, akkor is egyszerűen közlöd vele, újra és újra: »Az új háziúrral kell megegyeznie!« Végül aztán nem marad más választása; ő is nagyon jól tudja. Ezért egyre csak abban reménykedik, hogy blöffökkel és fenyegetőzéssel becsaphat, elhitetheti veled, hogy az új főbérlő nem is törődik az üggyel."
Mint Christenson rámutat, a Sátán félelmetes ellenfél. Nem tanácsos vele kukoricázni. Ostobaság arra gondolni, hogy egyedül is legyőzheted - az ilyen próbálkozás csak katasztrófához vezetne, mert "sokkal termetesebb, mint te". Ezért húzódj közelebb Istenhez imádkozva és Igéjében bízva, majd mondd meg a Sátánnak, hogy beszéljen Jézussal, ha úgy gondolja, valami követelése van veled szemben! Nem testi, emberi eszközökkel nyered meg a szellemi csatákat, hanem úgy, ha magának a Mindenhatónak az erejére támaszkodsz. Egy bölcs ember ezt mondta egyszer: "Ha a kísértés legyőzéséhez segítségül hívod Jézust, az mások szemében gyengeségnek tűnhet. A démonok azonban főnökükkel együtt tudják: ez a vesztüket jelenti." Júdás levele az Újszövetségben jól érzékelteti a Sátán erejét, amikor a hittől való elszakadásról, valamint a jó és gonosz angyalok küzdelméről szól. A 9. versben olvassuk: "Pedig Mihály arkangyal [Isten legfelsőbb és leghatalmasabb angyalainak egyike], mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondta: Dorgáljon meg téged az Úr!"
Amikor Mózes, Isten embere meghalt, "eltemette [Isten] őt a völgyben, a Moáb földjén, Béth-Peórral átellenben; és senki sem tudja az ő temetésének helyét e mai napig". (5Móz 34:6) A Sátán nyilván megpróbálta ellopni Mózes testét, talán azért, hogy gyűlöletében valamiképp beszennyezze, hiszen ez az ember nem akármilyen tövis volt az oldalában. Mihály pedig ott volt a helyszínen, hogy megvédje a testet. Egyedül azonban nem tudott megbirkózni az ördöggel, ezért segítségül kellett hívnia az Úr nevét.
Ha így történt Isten arkangyalával, mennyivel inkább így kell lennie a mi életünkben is! Hosszú-hosszú ideje szolgálok távoli földrészeken, ahol sokszor űztem démonokat az emberekből. Első kézből szerzett tapasztalatból mondhatom: nem én tudom távozásra kényszeríteni a gonosz szellemeket. Kizárólag az ima műveli ezt velük - amikor segítségül hívom az Urat és az Ő mindenható erejét. Jézus ugyanerről beszélt a tanítványoknak. (lásd Mk 9:14-29)
