2011. június 7., kedd

Scofield: Mózes 1. könyve 2. fejezet

(2,16) A szövetség Istennek olyan szuverén megnyilatkozása, amely által felelős kapcsolatot teremt
(1) Önmaga és egyes emberek között (pl. az Ádámmal kötött édeni szövetség, 1Móz 2,16 kk.),
(2) Önmaga és általában az egész emberiség között (pl. a Nóéval kötött szövetség, melyben ígéretet tett, hogy özönvíz által nem pusztít el többé minden testet, 1Móz 9,9 kk.),
(3) Önmaga és egy nép között (pl. a mózesi szövetség Izráellel, 2Móz 19,3 kk.), vagy
(4) Önmaga és egy kiválasztott család között (pl. a Dávid házával, melyben ígéretet tesz, hogy királysága állandóan fennmarad a dávidi szövetség által, 2Sám 7,16 kk.). Egyik szövetség átnyúlhat a másikba, ilyen a dávidi szövetség, mely állandóan fennálló királyi házat ígér végső áldással nemcsak Dávidnak, hanem az egész világnak Jézus Krisztus uralma alatt.

A szövetségek általában nincsenek feltételekhez kötve abban az értelemben, hogy Isten kegyelmesen elkötelezi magát korlátlan kijelentésével: „Én megcselekszem" arra, hogy véghezviszi kijelentett szándékát még akkor is, ha az az egyén vagy nép, amellyel a szövetséget kötötte, kudarcot is vall. Mindig nagyon fontos, hogy az ember miként válaszol Isten kijelentett szándékára, ha engedelmességgel, úgy áldásban részesül, ha engedetlenséggel, fenyítést von magára. Az ember kudarca azonban sohasem teheti érvénytelenné a szövetséget, és nem akadályozhatja meg annak végső beteljesedését.
A Mózessel kötött szövetség esetében Isten minden ígéretének beteljesedése Izráel engedelmességétől függött, amit ezek a szavak fejeznek ki: „Ha engedelmesen hallgattok" ,,...úgy ti lesztek" és: „Az egész nép egy akarattal felelt: Valamit rendelt az Úr, mind megtesszük" (2Móz 19,5.8).
A három általános, minden emberre kiterjedő szövetség: az Ádámmal, a Nóéval és az Édenben kötött szövetség. Ádám bukásában is az egész emberiséget képviselte. Az összes többi szövetséget Isten Izráellel vagy az izráelitákkal kötötte, es elsősorban rájuk vonatkoznak, de végül áldást fognak jelenteni az egész világ számára. Lásd a következő megjegyzést.

(2,16) Nyolc nagy, különösen jelentős szövetséget kötött Isten, melyekből láthatjuk, hogyan viszi véghez Isten céljait az emberekkel.
Ezek:
az Édenben (1Móz 2,16);
az Ádámmal (I Móz 3,15);
a Nóéval (1Móz 9,16);
az Ábrahámmal (1Móz 12,2);
a Mózessel (2Móz 19,5);
a Palesztinában (5Móz 30,3);
a Dáviddal kötött (2Sám 7,16) es
az új szövetség (Zsid 8,8).
Lásd a jegyzeteket az említett igehelyeknél.

Az első vagy édeni szövetség a következőkért tette felelőssé Ádámot:
(1) az emberi nem szaporodása;
(2) a föld uralom alá vétele;
(3) az állatvilág fölötti uralom gyakorlása;
(4) a kert megművelése, es táplálkozás annak terméseiből és gyümölcseiből;
(5) hogy ne egyen egy fáról, a jó és gonosz tudásának fájáról, halálbüntetés kilátásba helyezésével az engedetlenségért.