Versengés (erisz)
Ki a jobb? Ennek eldöntésére a testi természet válasza: háborús ütközet, politikai csatározás, családi viszály, vetélkedés, sõt rivalizálás.
Rendszerint az irigységgel áll párban. Az Újszövetség hét ízben említi. Ebbõl az apostol kétszer említi együtt az irigységgel (phthonosz), négyszer a féltékenységgel (dzélosz) együtt, egyszer pedig „törvény felõli harcok”-kal. Ebbõl arra következtethetünk, hogy háborús konfliktusok, harcok, a politikai és családi viszályok, munkahelyi vetélkedések, jogviták hátterében legtöbbször az irigység és a féltékenység áll. A viszályok legfõbb kiváltó oka tehát az irigység. Mi több, a versengés, vita, veszekedés az, amikor egyik ember a másikat nyomja, szorítja, vagy rátámad, nekifeszül. A rivalizálás irigységbõl, féltékenységbõl fakadó támadás egy másik ember ellen, azért, hogy az ne tudja kifejteni erejét, tehetségét. Nyomásgyakorlás, ellenerõ kifejtése, visszaszorítási akció, elnyomási kísérlet, nehogy a másik jobbnak bizonyuljon.
A Korinthosziakhoz írt 1. levél 3,3-ban Pál apostol felhívja a keresztények figyelmét arra, hogy ha irigykedés, versengés (viszály, rivalizálás) és visszavonás van közöttük, ez azt mutatja, hogy még nem szellemi emberek, mert a versengés az éretlenség és a testi hozzáállás jele. Ugyancsak a korinthoszi hívõknek írja: „Mert attól félek, hogy ha odamegyek, nem talállak majd olyanoknak, amilyeneknek szeretnélek, és engem is olyannak találtok, amilyennek nem szeretnétek, hogy valamiképpen versengések [rivalizálás, vita, veszekedés, nekifeszülés], irigységek, indulatoskodások, visszavonások [önzõ ambíciók], rágalmazások, fondorkodások, felfuvalkodások, pártoskodások [háborúság, nyugtalanság, forrongás] lesznek köztetek.” (2Kor 12,20)
A versengés (rivalizálás) ebben a részben is az irigység párja, és negatív mivoltát bizonyítja, velejárója a rágalmazás és a pártoskodás.
