20. Te ismered gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; előtted vannak mind a szorongatóim.
21. Gyalázat törte meg szívemet és sínylődtem; reméltem megszánást, de nincs, vigasztalókat, de nem találtam.
22. Étkemül adtak mérget és szomjamra itattak velem ecetet.
23. Legyen asztaluk előttük tőrré és a bátorságosaknak csapdává.
24. Sötétüljenek el szemeik, hogy ne lássanak, és derekukat mindig tántorítsd meg.
25. Öntsd ki rájuk haragvásodat, és föllobbant haragod érje utol őket.
26. Legyen tanyájuk elpusztult, sátraikban ne legyen lakó.
27. Mert a kiket te megvertél, üldözték, és megöltjeid fájdalmáról beszélnek.
28. Tégy bűnt a bűnükre s ne jussanak be igazságodba.
29. Törültessenek ki az élők könyvéből és igazakkal együtt be ne írassanak.
30. Én pedig szegény és szenvedő vagyok; segítséged, oh Isten, oltalmazzon engem.
31. Hadd dicsérem Isten nevét énekkel és nagynak mondom őt hálaszóval,
32. az jobban tetszik az Örökkévalónak ökörnél, szarvas-patás tuloknál.
33. Látták az alázatosak, örülnek; Istent keresők ti, éledjen föl szívetek!
34. Mert hallgat a szűkölködőkre az Örökkévaló, s az ő foglyait nem vetette meg.
35. Dicsérjék őt ég és föld, tengerek s mind a mi mozog bennük:
36. mert Isten megsegíti Cziónt s fölépíti Jehúda városait, hogy lakjanak ott. és birtokba vegyél;
37. és szolgáinak magzata örökli azt, a kik nevét szeretik, lakoznak benne.
IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)
