2016. augusztus 10., szerda

Zsoltárok Könyve 64.

1. A karmesternek. Zsoltár Dávidtól.
2. Halljad, Isten, hangomat panaszomban; ellenség rettentésétől óvd meg éltemet.
3. Rejts el engem a gonosztevők tanakodásától, csődülésétől a jogtalanság cselekvőinek:
4. a kik élesítették, mint a kardot, nyelvüket, feszítették nyilukat, a keserű szót,
5. hogy meglőjék rejtekben a gáncstalant, hirtelen lövik meg s nem félnek.
6. Megerősödnek ők, a rossz dolgot elbeszélik, hogy tőröket rejtenek majd; azt mondják, ki látja őket?
7. Jogtalanságokat fürkésznek ki: Elvégeztük a fürkészett fürkészést! A férfi belseje pedig és a szíve mélységes.
8. Meglőtte őket Isten, nyíltól hirtelen lettek a sebeik.
9. Megejtette őket magukat a nyelvük: fejet csóválnak mind, a kik nézik.
10. S megfélemlettek az emberek mind; hirdetik az Isten cselekvését és művét szemlélik.
11. Örülni fog az igaz az Örökkévalóban és menedéket talál benne, és dicsekszenek mind az egyenesszívűek.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)