Annakokáért ő általa vigyünk dícséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét. Zsidó 13:15
A hálaadás, a magasztalás, a dicséret egy erőteljes élet kezdetét jelenti. A „dicséret” egy olyan dolognak az „elmesélése” amivel valakinek a tetteit kitüntetjük, magasztaljuk, jóváhagyjuk. Megvallása olyan dolgoknak, amelyek „Isten dicsőségét hirdetik”.
Más szóval ha továbbra is kérjük Istent, ha elfogadjuk kegyelmét és erejét, olyan fantasztikus élményben lesz részünk, hogy mindig tudunk majd mesélni azokról a csodálatos tettekről, amelyeket az életünkben véghez vitt, anélkül, hogy megérdemeltük volna. Ajkaink a dicséret soha el nem apadó forrásai lesznek, amikor felismerjük azokat a nagyszerű dolgokat, amiket az Úr cselekszik az életünkben nap mint nap.
Ahogy a Zsidó 13:15-ben olvassuk, vigyük a dicséretnek áldozatát, az ő nevéről vallást tevő ajkak gyümölcsét mindenkor Isten elé, és hálás szívvel ismerjük el, valljuk meg és dicsőítsük az Ő hatalmas nevét.
Mert az Övé minden dicsőség, áldás és magasztalás most és mindörökké.
Fordította: Berényi Irén
