A LEVEGŐ HATALMÁNAK FEJEDELME
Az egyik afrikai evangelizációnk során volt egy tapasztalatom, ami kinyilatkoztatást adott nekem. A nagy sátrunkat akartuk használni Green Valley-ben. Nagy várakozással számoltam az órákat az első
összejövetelig, de egyszer csak telefonált a sátor felelőse.
Készek voltak felállítani a kanavász sátrat, ami afrikai módra 10000 embert tudott befogadni, de azt mondta: "A talaj túl lágy. Ha a szél fúj és esik az eső, a horgok és árbocok elvesztik a feszítésüket, és
a sátor összedől. A nedves talaj nem tartja meg." Azt kérdezte, felverje-e a sátrat, vagy ne. Nagyon gyorsan gondolkodtam ezen. Szörnyű lenne, ha minden elromlana. Miközben gondolkodtam, a szívemben imádkoztam az Úrhoz. Aztán csodálatos, isteni bizonyosság árasztotta el az elmémet. "Csináld!" - feleltem - "Jézus nevében, nem lesz eső, sem vihar." Így, ennek az utasításnak az értelmében a sátor felemelkedett.
Csodálatos kezdetünk volt. Estéről estére megtelt a sátor Isten Igéjére éhes emberekkel. Az egyik délután azonban, mialatt imádkozva térdeltem a sátor közelében álló lakókocsimban, felnéztem, és láttam, hogy hatalmas vihar dúl a nyugati égen, és felénk tart. Láttál már afrikai vihart, amely megtölti a levegőt vízzel?
A felhőket, mint koromfekete, göndör hajtömeget, gomolyogtatta a bennük feszülő vihar. "Itt jön a katasztrófád" - mondta valami bennem. Ekkor viszont a Szent Szellem hangját hallottam, aki válaszolt erre a félelemre, és megmondta, mit tegyek: "Menj és dorgáld meg az ördögöt!" Kimentem hát, és támadóan meneteltem a közelgő vihar felé. Felemeltem az ujjamat, rámutattam, és így szóltam: "ördög, a Jézus nevében akarok szólni hozzád. Ha tönkreteszed ezt a sátramat, bízni fogok Istenben, hogy háromszor ekkora sátrat ad nekem."
Felnéztem, és abban a pillanatban valami hihetetlen történt - a felhők szétváltak. Távolodni kezdtek a sátortól, és kezdték megkerülni azt. Túl voltunk a veszélyen. A felhők és az eső nem értek el minket, és a sátor szilárdan állt az evangelizáció hátralevő részében is. "Milyen nagy a mi Istenünk!"
Aztán mellbevágott ez a csodálatos igazság, jobban, mint bármely villámcsapás tehette volna. A hit megijeszti a Sátánt. Az én hitem elrémítette az ördögöt. Valószínűleg már úgy is eleget aggódott a sátrunk miatt, és a nagyobb sátorral kapcsolatos hit megrázta őt.
"Az ördögök reszketnek” (Jak, 2:19.) - jelenti ki a Biblia. Amikor élő hittel felkelünk, és Isten erejével leszereljük az ellenállását, a mi hitünk megrémíti a fő terroristát, az ördögöt. "Álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek" (Jak. 4:7.) - szögezi le az Ige. A Biblia oktat minket, hogy álljunk ellent a Sátánnak: "Akinek álljatok ellene a hitben!" (1. Pét. 5:9.). Ez nem pusztán levegőben lógó feltételezés. János bizonyságot tudott tenni: "írok néktek, ifjak, mert legyőztétek a gonoszt" (1. Jn. 2:13). Istenbe vetett hittel még "a sánták is zsákmányt vetnek" (Ézs. 33:23.).
Még nem voltam egészen túl a sátor esetén, mert valami nyugtalanító gondolat zaklatta a szívemet: "Mi lesz, ha az ördög félreértett engem?" - tűnődtem. Ez a gondolat mindig visszatért hozzám. Tehát eldöntöttem, hogy tisztázom a helyzetet. Még egyszer szóltam az ördöghöz. Jézus nevében: "Nem alkuszom veled. Csak az, hogy visszavontad a szelet és az esőt, nem jelenti azt, hogy megegyeztem veled: nem lesz nagyobb sátram. A nagyobb sátor mindenképpen meglesz!" Nekünk nem tárgyalnunk kell az ördöggel, hanem ki kell űznünk őt. Isten Igéje csak ezt mondja nekünk róla. Ismételd el magadnak újra és újra, ha kell: "A hit megijeszti a Sátánt, a hit megijeszti a Sátánt, a hit megijeszti a Sátánt.” Ez az igazság negatívról pozitívra fog téged változtatni. Jézusban győztes vagy, nem áldozat. Sátán az áldozat, Jézus széttaposta a kígyó fejét.