A mártírok elégetését a római egyház még soha nem utasította el...; soha nem bánta meg, amit a valdensekkel és az albigensekkel tett...; sem a spanyol inkvizíció tömegmészárlását... az angol reformátorok megégetését.
Erről nem szabad elfeledkeznünk, jól el kell raktározni magunkban. Róma nem változik.
J. C. Ryle, anglikán püspök, 1885
A római katolikus egyház nem más, mint utánzat...; a legrosszabb és a legördögibb fajta...; az antikrisztus egyik megnyilvánulási formája...; amit meg kell tagadni és el kell utasítani...
D. Martin Lloyd-Jones
Nem ismerek senkit, aki annyira odaszánná magát a kereszténység alapvető tanításainak, mint a katolikusok.
W. A. Criswell, egykori vezető, baptista gyülekezet
Arra a meggyőződésre jutottam, hogy a saját hitem lényegében megegyezik az ortodox római katolikusokéval.
Billy Graham
Ma egyre több evangéliumi keresztény vall olyan nézetet, ami gyökeres ellentétben áll mindazzal, amiben a protestánsok több mint 400 éven át hittek. A reformációt - ha egyáltalán megemlékeznek róla - úgy emlegetik, mint valami szükségtelen elszakadást egy olyan egyháztól, ami addig is bibliai és evangéliumi alapokon állt. Manapság számos evangéliumi keresztény tesz olyan kijelentést, mely kétségbe vonja mártírok millióinak meggyőződését, akik inkább a halált választották, mintsem elfogadják az átlényegülésről, a purgatóriumról, a bűnbocsátó cédulákról, a szentek imádásáról szóló
tanításokat, illetve Róma rituálékra és cselekedetekre épülő, hamis és romboló evangéliumát. Ha a katolicizmus mindig is szilárdan állt a „kereszténység alapvető tanításain”, akkor mi szükség volt egyáltalán a reformációra?
Ha ma ezeknek az evangéliumi keresztényeknek igazuk van, akkor a Róma által az évszázadok során elpusztított embermilliók nem a hitükért haltak meg, hanem csak egy félreértés miatt. Milyen tragikus! Ha az evangéliumi és a katolikus doktrínák „lényegüket tekintve megegyeznek”, akkor az egész reformáció egy olyan hihetetlen tévedésre épült, amire csak most, mintegy négy évszázaddal később kezdenek ráébredni. Ha azonban ez mégsem teljesen így van, és ha tényleg éles és lényeges különbség volt a katolikus és protestáns nézetek között a legalapvetőbb doktrinális kérdésekben a reformáció idején, akkor ez ma miért nincs így? Talán változott azóta a katolicizmus?
Már láttuk eddig is, hogy a római katolicizmusnak azok a dogmái, amiket a mártírok nem tudtak magukévá tenni, azóta sem változtak. Az evangéliumi keresztények viszont azóta sem választottak más evangéliumot, mint a hit által és kegyelemből való megigazulás evangéliumát, amit a reformátorok is hirdettek. Természetesen olyanok, mint Billy Graham vagy W. A. Criswell, Krisztusnak odaszánt, éveken át tartó szolgálatukkal azt bizonyították, hogy ők sem akarnak semmilyen más evangéliumot elfogadni, mint Isten kegyelmének evangéliumát, melyet Jézus Krisztusban vehetünk át. Így aztán meglehetősen nehéz megérteni azt, hogy ők és még sok teljes evangéliumi keresztény vezető miért vallják most azt, hogy a hitük lényegét tekintve megegyezik a római katolicizmussal. Elképzelhetetlen, hogy a protestánsok előző generációjához tartozó bármelyik hívő ezt mondta volna.
E könyv megírásának egyik legfontosabb célja az volt, hogy eloszlassa a katolicizmussal kapcsolatos óriási félreértéseket. Róma valódi szándékát mézes-mázos szavakkal igyekszik leplezni, és valódi énjét művészi alkotások és a kegyesség megható megnyilvánulásai mögé rejti. Mindaz, amit eddig feltártunk ebben a könyvben - a legutóbbi jugoszláviai háború valódi mozgatórugóit, a papok széles körben elterjedt tisztátalan szexuális életét, a válások tízezreit - minden bizonnyal meghökkentette a kedves olvasót, talán néhányan sértve is érzik magukat. Ez azért van, mert Róma uralja a tömegkommunikációs eszközöket, és egy olyan képet fest magáról, ami nagyon megnehezíti, hogy
az igazság váljon hihetővé az emberek számára.
Ha már egyesítik politikai és szociális erőiket, miért nem hirdetik együtt katolikusok és protestánsok az evangéliumot az egész világon? Hitvallásuk és erkölcseik ugyanazok. Az a „jelentéktelen különbség a tanításaikat illetően” aligha lehet olyan nagy horderejű, hogy megossza a keresztényeket. Nos, így gondolkozik sok teljes evangéliumi keresztény vezető, és az őket követők - áldozatul esve ugyanannak a megcsalattatásnak - örömmel el is fogadják mindezt.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
