Derek Prince - A hatékony imádság 16.

Az utolsó példánk a Lukács evangéliuma 1. fejezetéből való. Ismeritek a történetet: annak a szelíd és alázatos parasztlánynak a történetét, aki Názáretben élt. Abban a városban, amit Izrael megvetett, lenézett, tehát Ő maga is megvetett és lenézett volt. Egy nap egy angyal jött hozzá, s ezt mondta neki: te gyermeket fogsz foganni, kihordod, megszülöd, és a nevét Jézusnak nevezed, és ez a Jézus nagy lesz, és a Magasságos Fiának hivatik, és néki adja az Úristen Dávidnak, az ő atyjának királyi székét. Uralkodik Jákob házán mindörökké és az ő királyságának vége nem lesz. Hát ez valóban lélegzetelállító ígéret volt egy egyszerű, alázatos és megvetett parasztlány számára. És ekkor Mária megkérdezte, hogy lehetséges ez, amikor nincs is férjem? Az angyal így válaszolt: ebben az esetben Isten valami különlegeset fog cselekedni. A Szent Lélek száll reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged. Ezért ami születik is szentnek hivatik, Isten Fiának. És bátorításul hozzá tetet: ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fiat fogant az ő vénségében, és ez már a hatodik hónapja neki, akit meddőnek hívtak, mert az Istennél semmi sem lehetetlen. Ekkor Mária így válaszolt: „Ímhol az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a te beszéded szerint.” 

Ismét azt látjuk, amit Dávidnál: Isten sokkal, sokkal magasabbat, nagyobbat, hatalmasabbat cselekszik, ha ilyen engedelmességgel találkozik, mint amit az illető egyáltalán elképzelni merészel, vagy tud. Mert egészen biztos, hogy ha Mária megeresztette a fantáziáját, és arról álmodozott, hogy valami nagyon nagy lesz őbelőle, akkor sem jutott még a közelébe sem annak, ami történt, ami pontosan ővele történt. De most az angyal Isten személyes üzenetével jön hozzá. Isten közvetlenül hozzá intézi szavait, és Mária elfogadja, magához öleli Isten beszédét. Azt mondja: itt vagyok, cselekedj velem tetszésed szerint, legyen nekem a te szavad szerint! És az ő alázatos és engedelmes magatartása – ami ezeken a szavakban fejeződött ki – kinyitotta a megvalósulás útját a leghatalmasabb és legváratlanabb csoda előtt, amit az emberiség története valaha is feljegyzett. Így lett az Ige testté. Így született emberré az örökké való Isten egyszülött fia. 

És most álljatok meg egy pillanatra, gondolkozzatok el rajta, milyen nagy volt Mária hite ebben az esetben? Ezt nem szabad egyszerűen természetesnek venni. Ez egyáltalán nem volt természetes. Az, hogy ő így válaszolt, már önmagában is csoda volt. És Isten a maga egész megváltási tervét Mária engedelmességétől tette függővé. Az ő akarata ellenére ezt nem cselekedte volna meg. Kellett hozzá Mária beleegyezése és akarata. Ez a csoda csak egyetlenegyszer történt, és történhetett meg az emberiség történelmében. Ez volt a fordulópontja mindennek, és Isten ezt az egyetlenegy csodát egy ember engedelmességétől tette függővé. Micsoda felelősség! Ha Mária hitetlenül viselkedett volna, szerintem az egész megváltás elmaradt volna. De nem! Ezután Mária felkerekedett, és bement Zakariás házába, s köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, a magzat Keresztelő János repesett méhében, és Erzsébet betelt Szent Lélekkel. (Érdemes felfigyelni arra is, hogy ez a kicsi magzat – aki mínusz három hónapos, vagy hat hónapos volt, attól függ, hogy számoljuk – meghallotta Mária köszöntését, és válaszolt rá. És még azt mondják némelyek, hogy a magzat nem ember, nem számít élő embernek!) Erzsébet Szent Lélekkel betelve ezt mondta Máriának: „boldog az, aki hitt”. Az eredetiből nyilvánvaló, hogy itt Máriáról van szó. Boldog vagy te, aki hittél, mert beteljesednek azok, amiket az Úr neked mondott.