2014. szeptember 9., kedd

Derek Prince - Isten titkos terve kibontakozik - Isten szándéka az új fajjal 1.

I. Bevezetés

A. 1 Kor. 15:47. Az elsõ ember földbõl való, földi; a második ember, az Úr, mennybõl való.
Efé. 1:22. És mindeneket vetett az Õ lábai alá, és Õt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé.

—A feltámadás által Jézus mint második ember és mint az egyház feje kelt életre

B. 1 Tim. 2:5. Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus.

—Továbbra is ember, mint ahogy Isten is. Így feje az Isten-ember fajnak


II. Isten szándéka ezzel az új fajjal

A. Elsősorban: hogy betöltse azt a szándékot, amelynek a betöltésében Ádám, engedetlensége miatt, kudarcot vallott. Az új teremtésben Isten szándékai egy magasabb szinten jelennek meg újra

B. Ugyanez az öt jellegzetesség újra megjelenik az új teremtésben a következőképpen:

1. A teremtés módja (Isten belelehelt lehelete által):

a. 2 Kor. 5:14–17. Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket, Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettük meghalt és feltámasztatott. Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; sõt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük. 
Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés [az]; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.

—Az új teremtés: A feltámadott Krisztust közvetlenül a Szent Szellem jelenti ki

b. János 20:19–22. Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek elsõ napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyûltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek! És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat. Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Szellemet.

—A belelehelt Szellem a feltámadott Krisztustól van

(vesd össze: Róma 8:10)

c. 1 Kor. 1:9. Hû az Isten, ki elhívott titeket az õ Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre.

—Az Istennel való közösség helyreállt

2. Természet (Isten képét és hasonlatosságát tükrözi):

a. Gal. 1:16; 2:20. Hogy kijelentse az õ Fiát én bennem, hogy hirdessem õt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel.
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.

—Krisztus a test kárpitján keresztül válik láthatóvá a hívőkben (vesd össze: Zsidó 10:20)

Kol. 3:10.  És felöltöztétek amaz új [embert,] melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, a ki teremtette azt.

—Újulása van a Teremtőjének ábrázata szerint való ismeretre

b. Fil. 3:20–21. Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk; Ki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Õ dicsõséges testéhez, amaz Õ hatalmas munkája szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket.

—Krisztus visszajövetelekor a hívők a fizikai hasonlóságot is magukra fogják ölteni (vesd össze: 1 Kor. 15:49–53; 1 John 3:1–2)

3. Szándék (hogy uralmat gyakoroljanak):

a. 2 Kor. 5:17–20. Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés [az]; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden. Mindez pedig Istentõl van, a ki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és a ki nékünk adta a békéltetés szolgálatát; Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az õ bûneiket, és reánk bízta a békéltetésnek ígéjét. 
Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.

—Miután megbékéltünk Istennel, követekké váltunk (a mennyei kormányzat felhatalmazott képviselőivé). Krisztusban gyakoroljuk most az Ő hatalmát, és tovább folytatjuk és betöltjük a szolgálatát (nem a kárhoztatásét, hanem az igazságét, nem a halált, hanem az életet)

b. Máté 28:18–20. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén õket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében, Tanítván õket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

—Nékem adatott minden hatalom . . . elmenvén azért . . .

4. Értelmes partneri kapcsolat:

a. János 15:15. Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az õ ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, a mit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.

—Barátai vagyunk, nem szolgái, akiknek tudtul ad mindent, amit Isten kijelent Krisztusnak

b. 1 Kor. 3:9.Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.

2 Kor. 6:1. Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.

—Isten munkatársai

c. 1 Kor. 4:1. Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.

1 Pét. 4:10. Kiki amint kegyelmi ajándékot kapott, [úgy] sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.

—Isten házának sáfárai

5. Gondoskodás házastársról:

2 Kor. 11:2–3. Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplõtlen szûzet állítsalak a Krisztus elé. Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak [és eltávolodnak] a Krisztus iránt való egyenességtõl.

—Mint Ádámnak Évát, úgy adta Krisztust az egyháznak (vesd össze: Efé. 5:25, 31–32)