R. Liardon - Evan Roberts 10.

Egy dolog biztos: Evan Roberts összejövetelei valóban természetfelet­ti élményt nyújtottak. Megvolt hozzá a képessége, hogy mint valami tapintható erőbe, belépjen a Szent Szellem jelenlétébe. Az egyszerű hívőkben tudatosította a szellemvilág valóságát, különösen ami a tisz­taságot és az Isten iránti szent viszonyulást illeti. Minthogy ritkán pré­dikált, három énekesnő, Annié Davies, Maggie Davies és S. A. Jones társaságában utazott, akik Istentől ihletett üzenetüket énekszóval mondták el a gyülekezetnek. Evan mindenkit megdorgált, aki meg­próbálta elhallgattatni éneküket. Hitt abban, hogy a főszerepet kizáró­lag a Szent Szellem kaphatja meg, s hogy senkinek sincs joga megza­varni Őt. Úgy érezte, ha valaki ezt tenné, megnyílna az út egyfajta rossz tekintély és ellenőrzés előtt.

Evan számára a Szent Szellem nem valami láthatatlan erő volt, ha­nem isteni Személy, aki méltó arra, hogy dicsérjék és - hiszen isten­sége szerint ez megilleti - imádják Őt, s akinek engedelmeskedni kell. Ő maga annyira érzékeny volt erre, hogy ha csak egy vagy két személy is nem a megfelelő módon viszonyult Hozzá, felállt és ezt mondta: „A Szellem nem maradhat velünk.” Azután pedig sok esetben ott­hagyta az istentiszteletet.

A helybéli városok és a környező települések lakói gyakran tömegé­vel özönlöttek az Evan által tartott összejövetelek színhelyére. Egy há­romezres városban például ezernél is többen jöttek el. Ha nem érkeztek elég korán, s már nem maradt hely számukra, akkor letáboroztak odakünn - csakhogy egy pillantást is elkapjanak az odabenn folyó események látványá­ból. A meghökkent tudósítók meg is je­gyezték, hogy ezekre a településekre még sohasem látogattak el olyan sokan, mint Evan Roberts ottlétekor. Az ébredés híre csakhamar külföldre is eljutott. Rengetegen látogat­tak el hozzájuk Dél-Afrikábói, Oroszországból, Indiából, Írországból, Norvégiából, Kanadából és Hollandiából. Egy csoport amerikai éppen idejében érkezett, hogy elmondhassa: „Ott voltam, amikor a csodák történtek." Sokan haza is vittek az ébredésből valamit. Állítólag Frank Bartleman, a kaliforniai evangélista és újságíró is levelet írt Evannek ekkoriban. Megkérdezte őt, miképpen lobbanhatna lángra Amerikában is az ébredés. Többször is levelet váltottak ebben a kérdésben, és Evan mindannyiszor felsorolta az ébredéshez vezető alapelveket; egyúttal bátorította Bartlemant az ébredés keresésére, és a walesi imatámogatás felől biztosította őt. Később Bartleman jegyezte föl az Azusa utcai ese­ményeket, amelyek 1906-ban kezdődtek Dél-Kaliforniában. Kétségte­len, hogy a walesi ébredés világszerte éhséget váltott ki Isten iránt.