Dave Hunt - Lelkek megrontója 12.

Válás álnéven 

A római katolikus egyház híres arról, hogy óriási harcot folytat a válás ellen. Ugyanakkor ő maga válást válás után szentesít, bár ezt a tényt nagyon jól álcázza azzal, hogy másképp hívja. Csak magában az Egyesült Államokban tízezrével iktat az egyház „érvénytelenítéseket”. Különös módon használja fel ehhez a pszichológiát. Sok házasságot olyan „pszichológiai” okokra hivatkozva bont fel, mint például, hogy valaki egy „működésképtelen” családban nevelkedett, vagy hogy „pszichológiailag éretlen” arra a házasságra, amit már évtizedekkel azelőtt megkötöttek, és jó néhány gyermek is született belőle. Ez a képmutatás és a cinizmus csúcsa, vagyis egy másik utálatosság a közül a sok közül, amit Róma világra hozott. A következő levélrészlet egy katolikus egyházmegye által kiadott határozatból való, amely egy megzavarodott asszonynak elmagyarázza, hogy miért adta meg a válásra az engedélyt 30 évig vele házasságban élő férjének (öt gyermek, a férj is és a feleség is katolikus):

"A katolikus egyház bírósága által végrehajtott vizsgálat dönti el, hogy megvolt- e vagy hiányzott a házasság szentségének egy lényeges eleme a házasság megkötésekor. Ha az alapos vizsgálat során az egyház fényt derít arra, hogy egy ilyen elem hiányzik, akkor Önt és ... urat a katolikus egyház nem tekinti a házasság kötelékében élőknek."

Ez a döntés a polgári hatóságoktól független, és a házasságból származó gyermekeket nem tekinti törvénytelennek.

Az csak természetes, hogy ez egy „polgári hatóságoktól független” határozat, hiszen a világi bíróság néha olyan „igazságtalan”, hogy nem tekinti érvénytelennek azt a házasságot, ahol a felek egy idő után azt állítják, hogy annak idején nem voltak pszichológiailag érettek a házasságra, vagy esetleg fenntartásaik voltak azzal kapcsolatban, hogy vajon sikerülni fog-e vagy sem. Szomorú tény az, hogy vannak katolikusok, akik ügyvéddel hitelesített titkos leveleket őrizgetnek, melyben kifejezik házassággal kapcsolatos kétségeiket, hogy esetleg később, amikor el akarnak válni, jó hasznát vegyék. A józan ész persze azt diktálja, hogy ha kétség van a felekben, akkor nem kell elmondani a hűségesküt, viszont ha már ígéretet tettek, hogy „jóban, rosszban” kitartanak és hűségesek lesznek, akkor azt be is kell tartani. Ha a házasfelek az ünnepélyes hűségeskü után minden következmény
nélkül, sőt az egyház áldásával elválhatnak, akkor ez azt jelenti, hogy minden emberek közötti kapcsolat - legyen az üzleti vagy magánjellegű - zátonyra fut. Ezentúl senki sem bízhat a másikban, hogy betartja az ígéretét.

A Prime Time c. televíziós műsor 1994. január 6-i adása a katolikus válásokkal foglalkozott. Egy katolikus pap visszaemlékezett, hogy egy egyházjoggal foglalkozó ügyvéd szájából a következőket hallotta: „Charlie, nincs olyan katolikus házasság az Egyesült Államokban, amit ne tudnánk érvénytelenné tenni”. A műsor sok elvált nővendége elmondta, hogy volt férje kereste a módját annak, hogy a házasságukat érvénytelenítsék, azért, hogy újraházasodhassanak az egyházon belül.
A vendégek között volt Barbara Zimmermann, aki 27 évig élt házasságban, és 5 gyermek anyja; Pat Cadigan, akitől 23 évi házasság után vált el a férje; Sheila Rauch Kennedy, aki II. Joseph P. Kennedynek, Bobby Kennedy legidősebb fiának volt a felesége, és aki 12 évig élt férjével, és két ikergyermekük született.

A műsorban egy katolikus pap is részt vett, Patrick Cogan, aki elmagyarázta, hogy az egyház érvényteleníti ugyan a házasságot, viszont nem hisz a válásban, mivel a „katolikus egyháznak egy magasabb rendű elvhez kell ragaszkodnia”. Valóban? Azt is elmagyarázta, hogy az érvénytelenítés azt jelenti: „a házasságot soha meg nem kötöttnek tekinti”. „Azt állítani, hogy egy házasság, ami közel... 13 évig tartott..., és amit 9 évig tartó udvarlás előzött meg, és amiből két nagyszerű gyermek született..., hogy ezt a házasságot soha nem kötötték meg, ez számomra teljesen felháborító” - volt erre Mrs. Kennedy válasza. Joseph Kennedy aztán higgadtan elmagyarázta neki a dolgokat: „De értsd
meg, ezt senki nem gondolja komolyan, ez csak egy katolikus handa-banda. Csak az egyház kívánja tőled, hogy így fogalmazd meg a dolgokat, ne vedd annyira komolyan!”.

A szentség mellett való kiállás leple alatt Róma korrupcióba taszítja híveit. A Prime Time-ban részt vevő Barbara Zimmermannak ez volt a véleménye: „Az, hogy az egyház, ahová tartozom, azt mondja nekem: ‘nem igazán lehetséges elválni, de mondjuk érvénytelenné tehetjük, és akkor az majd megoldja a dolgokat’ - ez számomra borzasztóan visszataszító. Undorítónak és becstelennek tartom. Ez épp olyan, mintha azt mondanák, hogy ‘Kijátsszuk saját szabályzatunkat.’

Az „örök hűséget esküdni” valóban nagyon ünnepélyesen hangzik, de ha a katolikus egyház nem mondja el, mi az igazság a házasság és a válás kérdésében, akkor mennyire bízhatunk meg benne akkor, amikor az üdvösségről van szó? Ha becsapnak bennünket itt a földön, már az is sokba kerül, de ha az örökkévalóság a tét, akkor az már jóvátehetetlen veszteséget jelent!

Az aranypohár, amit a fenevadon ülő asszony tart a kezében, tele van „utálatosságokkal és az ő paráznaságának tisztátalanságával” (Jelenések 17,4). A „keresztény” Rómán kívül nincs még egy olyan város a földön, amelyikre ennyire ráillene ez a leírás. Ő a lelkek megrontója, aki tömegeket taszít olyan utálatosságokba, mint amilyen a bálványimádás, a szexuális erkölcstelenségek, Krisztus megváltó áldozata elégséges voltának tagadása és a bűnbocsátó cédulák árusítása. És mindezt úgy teszi, hogy eközben az egyetlen igaz egyház szerepében tetszeleg - és persze Jézus Krisztus nevében.