Hétszer említi őt az Ószövetség és egyszer az Újszövetség.
Az I. Királyok 16,30-31-ben olvassuk, hogy "Omri fia, Akháb gonoszabbul cselekedék az Úr szemei előtt."
Akháb Isten népének volt a királya, s az történt, hogy ő Jeroboám bűneiben járt. De nemcsak ezt tette, hanem elment és elvette Ethbaálnak, a sidonbeli királynak a lányát, Jézabelt. S elment és Baálnak szolgált felesége, Jézabel hatására.
A Sátán mestermunkát végzett Jézabelben, mert őt Izrael politikai feje mellé helyezte. Akháb viszont gyenge ember volt, s teljesen a felesége uralkodása alá került.
Ez nagyon jellemző kép, s a jelenkori politikusok némelyikénél ugyanígy van.
A Sátán megpróbál egy egész nemzetet magával ragadni a varázslás által, amely a politikai vezetőkben is munkálkodik. Jézabel mindenre elszánt, könyörtelen kényura volt Isten szolgáinak. Az I. Királyok 18-ból tudjuk, hogy ő az, aki megölette az Úr prófétáit.
Az I. Királyok 19,2-3-ban pedig ezt olvassuk:
"És követet külde Jézabel Illéshez, mondván: Ezt cselekedjék velem az istenek és úgy segéljenek, ha holnap ilyenkor úgy nem cselekszem a te életeddel, mint ahogy te cselekedtél azoknak életével mind egyig. Amit (Illés) amikor megértett, felkelvén, elméne, vigyázván az ő életére."
Isten ezen a történeten keresztül megmutatta nekem a varázslás erejét egy nőben, Jézabelben. Ha rágondolok, hogy még Illés is elfutott előle! Ennek a gonosz erőnek a hatalmára igazán akkor jöttem rá, amikor ezt olvastam. Mert ha volt valaha Istennek nagy embere (az erő, a bátorság embere), akkor Illés az volt, de még ő is elfutott Jézabeltől, a varázslónőtől.
Addig, amíg az emberek, a férfiak szeme nem nyílik fel arra, hogy meglássák, miben vannak, addig nem tudnak szembeszállni a varázslónőkkel. Nem tudják megharcolni ezt a csatát. S azt látjuk, hogy ahol a varázslás működik, ott a férfi szellemileg tönkremegy!
Az I. Királyok 21,5-16-ban olvassuk, hogyan idézte elő Jézabel hamis tanúkkal Nábótnak, Isten igaz szolgájának a halálát.
Az I. Királyok 21,25-26 pedig az összefoglalása Jézabel Akhábra gyakorolt hatásának. "Mert bizonyára nem volt Akhábnak mássa, aki magát arra adta volna, hogy csak gonoszságot cselekedjék az Úr szemei előtt, amelyre az ő felesége Jézabel ösztökélé őt. Mert igen útálatos dolgot cselekedék, követvén a bálványokat, mind aszerint, amint cselekedének az emoreusok, akiket az Úr kiűzött volt Izrael fiai előtt.
Akháb azt tette, amit Jézabel mondott neki. S az mindig rossz, amikor egy férjet a feleség irányít. Különösen egy olyan feleség, aki mindig gonosz. (Talán hallottatok már arról az emberről, aki elmondta a barátainak, hogy milyen jól él a feleségével, nincs semmi bajuk egymással. Mert amikor összeházasodtak, megállapodtak, hogy ő hozza a nagy döntéseket, a felesége pedig a kicsiket. S nem volt soha problémájuk, mert nem volt nagy döntésük!)
II. Királyok 9,22. Ez Jéhu beszéde (ezúttal nem vizsgáljuk meg a hátteret), azt mondta: Mit békesség?! Mikor Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és varázslása mindig nagyobb lesz.
Jézabel parázna és varázslónő volt. A kettő általában együtt van. S Jéhu, Isten bosszúálló eszköze azt mondta, hogy ennek a királyságnak soha nem lesz békessége addig, amíg Jézabel folytatja a paráznaságát, erkölcstelenségét, züllött életet és varázslását.
Nagyon jellemző az utolsó jelenet is: Jéhu bejön a városba, s Jézabel ráébred, hogy eljött az ítélete, s még egy utolsó kísérletet tesz. (Milyen igaz ez az emberi életben!)
II. Királyok 9,30. És mikor Jéhu Jezréelbe ment, és Jézabel ezt meghallotta, arcát megékesítvén kenettel, felékesítette fejét és kitámaszkodott az ablakon.
Mit csinált ő valójában: Megpróbált szexuális vonzást gyakorolni Jéhura, hogy őt is a hatalma alá hajtsa. Nem vagyok vaskalapos a nők arcfestését illetően, nem is veszem észre, hogy tetszik-e vagy sem; nem így nézek az asszonyokra. De amikor az Ige azt mondja, hogy Jézabel megékesítette magát, merem állítani, tudom mit jelent ez.
Azt jelenti szó szerint, hogy a szemhéján át húzott egy csíkot a szeme sarkába. Ha keleti országokba utazom, ott ez általános gyakorlat, szinte minden hindu lányon látni már három-négy éves kortól. Azt hiszik, hogy ez távol tartja a gonosz szellemeket!
Engem nem zavar ha a nők szemfestéket, rúzst vagy ilyesmit, használnak, de óvatosnak kell lenni, mert van, amikor a nők azért festik ki magukat, hogy ezzel varázsoljanak. S egy keresztény nő ezt nem teheti meg!
Összefoglalásként tehát azt emelhetjük ki, amit a bevezetőben is hangsúlyoztunk:
- soha nem Isten akarata, hogy egy személy uralkodjon a másikon;
- vagy a szolgálótestvérek a gyülekezeten;
- hogy a férj uralkodjon a feleségén, vagy a feleség a férjén, a szülők a gyermekeken és fordítva;
Ahányszor ez megtörténik a mögötte levő erő: gonosz!
Forrás: Új Exodus, 1989.
