Joyce Meyer - Kegyelmed éltet - Természetfölötti jóakarat 5.

Dániel és a zsidó ifjak

Jojakim, Júda királya uralkodásának harmadik esztendejében jöve Nabukodonozor, a babiloni király Jeruzsálemre, és megszállá azt.
És kezébe adá az Úr Jojakimot, a Júda királyát, és az Isten háza edényeinek egy részét; és vivé azokat Sineár[Babilon] földére, az ő istenének házába, és az edényeket bevivé az ő istenének kincsesházába.
És mondá a [babiloni] király Aspenáznak, az udvarmesterek fejedelmének, hogy hozzon az Izráel fiai közül és királyi magból való s előkelő származású ifjakat,
Valának pedig ezek között a Júda fiai közül: Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás.
És az udvarmesterek fejedelme neveket ada nékik; tudniillik elnevezé Dánielt Baltazárnak [a király szolgája], Ananiást Sidráknak, Misáelt Misáknak, AzariástAbednegónak.
De Dániel eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a borral, amelyből az iszik vala, és kéré az udvarmesterek fejedelmét, hogy ne kelljen magát megfertőztetnie.
És az Isten kegyelemre és irgalomra méltóvá tevé Dánielt az udvarmesterek fejedelme előtt
Dániel 1:1-3; 6-9

Ismerős a történet, ugye? Az elkövetett bűnök miatt Isten a babiloni fogságába vetette Júda népét. A fiatalok közül a legígéretesebbeket kiválasztották, hogy a király szolgái legyenek. A hároméves képzésük részét képezte az is, hogy a király gazdagon terített asztaláról származó, húsban és borban gazdag étrendet kövessék. De Dániel és társai úgy döntöttek, nem fogják megszentségteleníteni magukat azzal, hogy a király ételét eszik, és a borát isszák. Ehelyett azt kérték a képzésükért felelős udvari tiszttől, engedje meg nekik, hogy saját, zöldségekből és vízből álló étrendjük szerint étkezhessenek.

A Biblia azt mondja, hogy Isten kegyelemre (könyörületre és szeretetre) méltóvá tette Dánielt a tiszt előtt, aki beleegyezett abba, hogy addig étkezhetnek a saját étrendjük szerint, amíg egészségük nem látja kárát. Nemhogy megbetegedtek, hanem jóval erősebbek és egészségesebbek lettek, mint a király szolgálatában álló ifjak. A királyt annyira lenyűgözték, hogy kiválasztotta őket arra, hogy tanácsosait szolgálják (uo. 10-20)

Isten kegyelme Dánielen és barátain nyugodott, amelynek az lett az eredménye, hogy a király miniszterré nevezte ki Dánielt Babilonban, amely akkor a világ vezető hatalma volt, és három társa is magas beosztást kapott a birodalomban.

Szerintetek mi történt volna, ha Dániel és a zsidó ifjak az emberi jóindulatra alapozva akartak volna előrehaladni?

Fordította: Berényi Irén

Derek Prince - Az átok és orvoslása 1.

Az átok a Bibliában és az életben is nagyon nagy és nehéz téma. Én sem értek és tudok erről mindent, előttem is sok az ismeretlen dolog, de megta­nultam, hogy azt, amit értek, ne adjam fel azért, amit még nem értek. Amit tanítani szeretnék az átokról, az nem elsősorban teológia - bár meg van alapozva a Bibliában -, hanem sokkal inkább gyakorlati tapasztalat. Megtanultam azt is, hogy a tapasztalatoknak együtt kell munkálkodniuk az Igével. Isten valójában senkit sem vezet be az igazságba az Igéjén keresztül, ha nem vezette be előbb a megtapasztalás­ba. Ez Isten bölcsessége.

Az átok sokszor egy egész csalá­don van, s nem egyes személyeken, bár gyakran úgyis előfordul. Előbb el kell bánni az átokkal ahhoz, hogy a gyógyulás, szabadulás megtörtén­jék. Az életben sok dolgot ellentétpá­rokkal szoktunk kifejezni, megér­teni. Pl. hideg-meleg, kicsi-nagy, jó­-rossz stb. Szeretnék én is így, ellen­tétpárként beszélni az áldásról és az átokról.

Áldás-átok: olyan - általában hangosan kimondott - szavak, ame­lyek tekintéllyel rendelkező személyektől hangzanak el, rossz vagy jó szándékkal; amelyekben termé­szetfeletti hatalom van, és befolyásolják a jövő alakulását.
A szavakat tehát hangosan ki­mondják, és ezek olyan dolgokat hoznak mozgásba, amelyek nemzedékről, nemzedékre érvényesek ma­radnak.
Minden áldás tekintéllyel rendelkezőktől származik.

Az átok módjai és okai

I. Mózes 22,15-18. És kiálta az Úrnak Angyala Ábrahámnak másodszor is az égbõl.
És monda: Én magamra esküszöm azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedéd, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek:
Hogy megáldván megáldalak tégedet, és bõségesen megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján van, és a te magod örökség szerint fogja bírni az õ ellenségeinek kapuját.
És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.

Különleges angyal volt, aki Ábrahámmal beszélt: maga Krisztus. És figyeljétek csak meg, „a megáldván megáldalak" Ábrahámnak szól, de a „megsokasítalak" már a fiának, Izsáknak, tehát itt egy egész családra kimondott áldást találunk. Ha azt akarod, hogy megsokasítson az Úr, áldozd fel magadat. Légy engedelmes, engedj az Úr beszédé­nek. S mint tudjuk, az Ábrahámnak adott áldás főképpen a fián, Izsákon volt. Egy kereszténynek az engedelmessége áldást hoz, ami főképpen családján, gyermekein mutatkozik meg. Úgy látom, hogy az aki megérti mi az átok és mi az áldás az az egész történelmet más szemmel fogja nézni.

Fontos megértenünk, hogy ha te­kintéllyel kimondunk valamit, azt többé nem lehet semmissé, ki nem mondottá tenni. Amit kimondunk, az meghatározza a történelem menetét, s nem lehet megmásítani.
Jó példa erre Jákób és Ézsau esete. (I. Mózes 27,18-38)

Az áldás és az átok tovább él nemzedékről nemzedékre. Vizsgáljuk meg az átok okait.

Példabeszédek 26,2. Miképpen a madár elmegy, és a fecske elrepül, azonképpen az ok nékül való átok nem száll az emberre.

Látnunk kell tehát, hogy ahol átokkal találjuk szembe magunkat, ott oknak is kell lennie. Az átok első oka az, amikor egy személy életére Isten mond ki átkot.

1. Amikor Isten mondja ki az átkot

I. Mózes 12,1-3. És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából a földre, amelyet én mutatok néked. És nagy nemzetté teszlek és meg­áldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megát­kozom azt, és megáldatnak te ben­ned a föld minden nemzetségd.

Isten itt maga mondja ki az áldást és az átkot. Hét ígéretet tesz Ábrám­nak:

1. Nagy nemzetté teszi
2. Megáldja
3. Felmagasztalja a nevét
4. Áldás lesz
5. Megáldja azokat, akik őt áldják
6. Megátkozza azokat, akik őt átkozzák
7. Benne áldatnak meg a föld népei

Isten maga átkozza meg azokat, akik átkozzák Izraelt, vagyis az átoknak az egyik fő oka: az antiszemitizmus.

A tradicionális és történelmi egyházak tele vannak antiszemitizmussal.
Persze van az ellenkezőjére is pél­da. Apám például évtizedekkd eze­lőtt sok pénzt áldozott a megtért zsidók között végzett szolgálatra. Hiszem, hogy én is ennek vagyok egyik jó gyümölcse.
Amikor megvizsgáljuk, hogy szűkebb családi környezetünkben vajon hogy viszonyultak Izraelhez, ak­kor három generációra érdemes visszatekinteni.

Forrás: Új Exodus, 1989.

Példabeszédek 21:1-10.

1. Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt. 

2. Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket. 3.Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál. 

4. Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje. 

5. A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut. 

6. Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek. 

7. A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni. 

8. Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése. 

9. Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház. 

10. A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.

IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Oral Roberts - "Építs nekem egyetemet!" 1.

Vannak idők, amikor az ember némán áll élete problémái és kihívásai előtt. A szíve válaszokért kiállt, de a válaszok olyan misztikusnak és elérhetetlennek tűnnek, amikor a saját kételyeivel és belső zűrzavarával birkózik. A vágy, hogy elvégezze feladatát, olyan naggyá válik az elméjében, hiszen ez reprezentál MINDENT, amit valaha is akart. De amikor imádkozni próbál, egy sötét felhő lebeg felette és a saját emberi nyelve beleütközik a megdöbbentő kérdések sokaságába, amik előtte tornyosulnak. Azon gondolkodik, vajon mi az Isten akarata? Hogyan közelítsem meg az Urat? Mit kellene tennem? Mit kellene mondanom?

Ekkor a Szent Szellem kezd kiáradni a legbensőbb létéből és a szavakat formál a nyelven keresztül, és isteni nyelven ad kijelentést a Róma levél 8.26 szerint. Ahogy tovább imádkozik az ember saját földi nyelvén, visszakaphatja a magyarázatot az elméjébe, ahogy Pál apostol tanította. ( Lásd 1. Korinthus. 14.15) És az isteni kijelentésen keresztül az elméje megújul és kivirágzik, majd Isten elkezdi neki megmutatni, hogyan hajtsa végre a feladatot, ami olyan felfoghatatlannak tűnik. SOHA NEM VETTEM ÉSZRE, HOGY VOLT EGY MÉLYEBB DIMENZIÓ A NYELVEKEN VALÓ IMÁDKOZÁSBAN. 

Kész csoda számomra hogy sok évvel az után, hogy elkezdtem nyelveken szólni, amikor mély csüggedésbe voltam vagy éppen a boldogságban fürödtem csak nyelveken imádkoztam néhány kifejezéssel vagy szótaggal, ami kijött számból! Sosem vettem észre, hogy volt egy mélyebb dimenzió a nyelveken való imádkozásban, amíg nem találtam magam szemben azzal az elképesztő feladattal, hogy egyetemet építsek Istennek. Tudod, az átalakulásom alatt szólt hozzám az Úr és felszólított, hogy egyetemet építsek neki. Amikor ezt a küldetést megkaptam éppen egy gyógyító evangélistához készültem, hogy imádkozzon értem, hogy az imái megszabadítsák a testem a tuberkolózis halálos fogságából. Emlékszem, hogy ott feküdtem az autó hátsó ülésén bátyám Elmer hangját hallgatva a sötétségen át, amikor hirtelen elhalkult a hangja és hallottam, ahogy az Úr közvetlenül hozzám szól. „Fiam, meg foglak gyógyítani és te elviszed a gyógyító erőm a generációdnak. Bár a világ sosem hallott az Oral Roberts nevű fiúról egy kicsi Bebee nevű városból, Oklahomából, de Isten kijelölte a célpontot. 

És amikor azon az éjszakán a jelenlétembe jött akkor is ezeket a szavakat súgta a fülembe: „Egyetemet fogsz építeni nekem a tekintélyemre és a Szent Szellemre alapozva.” Halvány fogalmam nem volt mit jelentettek azok a szavak, de világosan megértettem, hogy Isten beszélt hozzám és hogy fentről jövő kijelentés volt. Amikor később erről beszéltem az emberek azt hitték, hogy valami más bolygóról jöttem. Senki nem hitt nekem. Ó, lehet, hogy a szüleim hittek nekem, de én tudtam, hogy Isten szólt hozzám! Később miután körbeutaztam a bolygót Jézus örömüzenetével és elvittem a gyógyulást a föld legtávolabbi zugaiba, ezek a szavak még mindig égtek bennem, úgy, mintha tűz égett volna a csontjaimban. És mégis amikor szemben álltam azzal a monumentális feladattal azt éreztem mintha, körülbelül olyan nehéz lett volna lehozni a csillagokat az égről, mint megépíteni egy egyetemet az Úrnak. HA VALAHA EGYEDÜL ÉS HASZONTALANNAK ÉREZTED MAGAD NAGYON EGYÜTT TUDOK VELED ÉREZNI. 

Nem szégyellem elmondani neked, hogy a lelkem mélyéből könyörögtem azokon az első agonizáló napokban és hetekben miután azt mondta nekem, hogy eljött az idő, hogy egyetemet építsek Neki. Kétségbeesetten akartam engedelmeskedni a hangjának, de nem tudtam hogyan! Mély kínlódásomban és zavaromban, ahogy elkezdtem föl és alá járkálni a csupasz telken, ahol most az Oral Roberts egyetem áll esdekeltem az Úrnak, hogy adja meg a szükséges bölcsességet, ami a feladat elvégzéséhez kell. Úgy éreztem, hogy hatalmas terhet cipelek a hátamon. Először szó szerint nyögtem és angolul imádkoztam, majd felkiáltottam: „Ó Istenem segíts nekem! Mutasd meg az utat! „Akkor majdnem véletlenül a hasam mélyéről a „szellem nyelve” kezdett feljönni és csak úgy kigurult a számból. Amikor abbahagytam a nyelveken való imádkozást, elkezdtem értelem szerint imádkozni és az ekkor visszajövő angol szavak biztosan nem voltak olyan szavak, amikre én gondoltam volna. Olyan hatalmas megkönnyebbülést éreztem a szellememben, hogy elkezdtem kiabálni: „Istenem, hadd csináljam még egyszer!” 

Mondom neked ez volt a legfelvillanyozóbb élmény az életemben! Ott voltam kint teljesen egyedül csak a mókusok, nyulak és madarak voltak a közönségem, ahogyan nyelveken imádkozva járkáltam. Amikor megálltam és újra figyeltem a szellememre szavak jöttek fel bennem angolul Isten Szelleme által és világosság támadt. Profetikus szavak voltak a számban – az Úrtól való kijelentés ismerete! És ezekben a szavakban az Úr kijelentette nekem a legmegdöbbentőbb ismeretet és megmutatta körvonalakban, hogyan építsek Neki egyetemet. Nem adott meg minden részletet, de hatalmas áttörés volt az ismeret és a képesség terén hogyan csináljam meg azt, amit nekem parancsolt. EGY DOLOG, AMIT MEGTANULTAM A KÖNNYHULLATÁS KÖZEPETTE, HOGY NE UGORJ ELSŐ ALKALOMMAL, AMIKOR ÚGY ÉRZED, HOGY HALLOTTÁL VALAMIT ISTENTŐL.

Fordította: Nagy Andrea

Philip Yancey és Tim Stafford - Jézus lázba hozza a népet, és feldühíti a farizeusokat

Márk 7,18 „Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy ami kívülről megy be az emberbe, az nem teheti tisztátalanná?”

Bár a sokaság néha nehezen fogadja be Jézus tanítását, legalább addig, amíg a betegeket gyógyítja, ott tolonganak körülötte. A vallási és politikai elit élesen szembehelyezkedik Jézussal, azt azonban képtelenek megakadályozni, hogy magával ragadja az egyszerű embereket.
Különösen a farizeusok fáradoznak azon, hogy csapdába csalják Jézust, és valami olyan vétségen kapják, ami miatt a nép – vagy a kormányzat – ellene fordul. A szigorú vallásosságukról ismert farizeusok buzgón igyekeznek megtartani az ószövetségi törvényeket, Jézus azonban átlát kegyeskedő viselkedésükön. Szemükre veti, hogy csupán a külsőségekre figyelnek, miközben elhanyagolják a belülről fakadó, sokkalta nagyobb veszélyeket.

Céltévesztés

Jézus meglepően élesen reagál a farizeusok törvényeskedő magatartására. Amikor a szabályok aprólékos megtartására helyezik a hangsúlyt, az evangélium lényegi üzenetét veszítik szem elől. A törvény aprólékos megtartásának látványos külsőségei senkit sem visznek közelebb Istenhez, inkább önteltséghez, klikkesedéshez és önigazultsághoz vezetnek.
Jézus leleplezi a farizeusok képmutatását, amikor a szombat szent napján nyilvánosan betegeket gyógyít. Tisztában van vele, hogy ezzel mennyire megbotránkoztatja a szigorú farizeusokat, mégis megteszi, hangsúlyozva ezzel, hogy a szenvedők iránti együttérzés fontosabb, mint a hagyomány. Nyilvánvaló, hogy a farizeusokat jobban érdekli a szabályok megtartása, mint a betegek gyógyulása.

Példabeszédek 20:20-30.

20. A ki átkozza atyját és anyját, annak mécsese kialszik sötétség homályában. 

21. Kezdetben hamarkodva szerzett birtok – annak vége nem lesz áldott. 

22. Ne mondd : Hadd fizetek rosszal; remélj az Örökkévalóhoz, s majd megsegít téged. 

23. Utálata az Örökkévalónak kétféle súlykő, és csalárd mérleg nem jó. 

24. Az Örökkévalótól valók a férfi léptei, s az ember – miképp értheti az utját? 

25. Tőr az embernek hirtelen kiejteni: szentség! és azután fontolgatni a fogadalmakat. 

26. A gonoszokat szétszórja a bölcs király, és rájuk fordította a kereket. 

27. Mécsese az Örökkévalónak az ember lelke, átkutatja mind a testnek kamaráit. 

28. Szeretet és hűség megóvják a királyt, és szeretettel támasztja trónját. 

29. Az ifjak ékessége erejök, s az öregek dísze az ősz haj. 

30. Ütésnek kelevénye kenőcs a rosszra s a verések a test kamaráiba hatolnak.

IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

David Wilkerson - Isten gyönyörködik benned! 1.

"Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem. Megmentett engem erős ellenségemtől, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam. Rám törhetnek a veszedelem napján, de az ÚR az én támaszom. Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem" (Zsoltárok 18:17-20).

Ebben a zsoltárban Dávid egy hatalmas szabadításra emlékszik vissza. Örült, mert az Úr megmentette őt az ellenségeitől. Saul vérdíjat tűzött ki a fejére és folyamatosan üldözte, arra kényszerítve Dávidot, hogy barlangokban, odvakban és szabad ég alatt aludjon.

Dávid azt mondta ezekről a sötét időkről: "Körülvettek a halál kötelei, pusztító áradat rettent engem. A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám." De Isten mennydörögve jött a mennyből Dávid megszabadítására: "Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt...Dörgött az ÚR az égben, mennydörgött a Felséges jégesővel és tüzes parázzsal. ... Megmentett engem erős ellenségemtől, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam." (18:5, 10, 14, 18).

Az ellenség úgy közeledett, mint az árvíz. De Dávid képes volt ezt mondani: "Isten mennydörögve jött elő, hogy kimentsen az örvénylő vizekből. Kimentett minden bajból!"

A Szent Szellem olyan kinyilatkoztatást adott Dávidnak, amely minden szabadítás kulcsa.

Dávid ezt mondhatta: "Az oka annak, amiért Isten megmentett engem az ellenségeimtől - minden keserűségemből és a pokol erőitől - mert értékes vagyok számára. Az én Uram gyönyörködik bennem!" "Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem." (Zsoltárok 18:20).

Szabadításra van szükséged? Kéjvágyból, kísértésből, nehézségből? Értelmi, szellemi, érzelmi vagy fizikai problémából? A győzelemhez a kulcs számodra ez a vers. Isten gyönyörködik benned. Értékes vagy számára!

Az Énekek énekében az Úr ezt mondja a menyasszonyának: "Mily szép vagy és mily kedves, gyönyörűséges szerelmem!" (Énekek éneke 7:7).A héber szavak közül háromnak hasonló a jelentése ebben a versben: szép = értékes, kedves = kívánatos, és gyönyörűséges.

Ezek a szavak Jézus gondolatait írják le menyasszonyáról, ahogy a karjaiban tartja őt. Ránéz és ezt mondja: "Milyen gyönyörű, kedves és elragadó vagy. Értékes vagy számomra, ó szerelmem." Viszonzásul a menyasszony így dicsekszik: "Én szerelmesemé vagyok, és ő is utánam vágyódik.." (7:11). Ennek a jelentése itt: "Gyönyörrel telve fut utánam. Üldöz, mert annyira értékes vagyok számára."

Ugyanezek a gondolatok vonulnak végig a zsoltárokon is. "Az istenfélőkben gyönyörködik az ÚR, azokban, akik az ő szeretetében bíznak" (Zsoltárok 147:11). "Mert gyönyörködik népében az ÚR, győzelemmel ékesíti fel az elnyomottakat." (149:4).

Megpróbálhatlak meggyőzni arról, hogy Isten gyönyörködik benned, ha azt mondom: "Értékes vagy az Úrnak." Azonban te még mindig mondhatod: "Ez jól hangzik. De csak egy kedves gondolat."

Ez az igazság azonban sokkal több egy kedves gondolatnál. Ez a kulcsa a lelkedben dúló minden egyes harcból való szabadulásnak! Ez a titka az Isten békességébe való belépésednek, amit megígért neked. Addig, amíg magadévá nem teszed - amíg a szívedben alapigazsággá nem formálódik - nem leszel képes ellenállni az életedben bekövetkező próbatételeknek.

Dr. Eric Gonyon - Kényszeríted az embereket, hogy bejöjjenek Isten országába vagy kimented magad?

Alapigék: Lukács 14:16-24

Lukács 14:16-24: 16 Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva; 17 És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész! 18 És mindnyájan egyenlőképpen kezdék magukat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem! 19 És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem! 20 A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek. 21 Mikor azért az a szolga hazament, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide. 22 És monda a szolga: Uram, meglett amint parancsolád, és mégis van hely. 23 Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam. 24 Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.

1. Kényszeríted az embereket, hogy bejöjjenek Isten országába vagy kimented magad?

a. Minden készen áll. Itt az ideje, hogy a családod és a barátaid bejöjjenek Isten országába. Behívod őket?
b. Ha újjászülettél és betöltekeztél Szent Szellemmel, akkor Isten felkent, kiválasztot és felruházott erővel, hogy hirdesd az evangéliumot.
c. A János 4:35-ben a következőt olvassuk: "Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra."
d. Ne vond ki magad azáltal az evangélium hirdetése alól, hogy kifogásokat találsz - nem a megfelelő idő, nem az én felelősségem, nem az én elhívásom, nincs időm, nem ismerem a Bibliát elég jól, elfoglalt vagyok a családom, a munkám, a hobbijaim, az iskola és az üzlet, stb. miatt.
e. Isten nem személyválogató - hirdetnünk kell az evangéliumot mindenkinek.
f. A lélekmentés nem program; szenvedély.
g. A lélekmentés nem esemény; életstílus.
h. A megtért lelkek a váltóeszköz az örökkévalóságban.

2. Barátaink evangélizálása - Egy módszert láthatunk Isten Igéjében, amelyeket a tanítványok alkalmaztak, amikor először találkoztak Jézussal. Mivel számukra bevált, nekünk is mindenképpen működni fog.

a. János 1:40-46: Monda nékik: Jöjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és Nála maradának azon a napon: volt pedig körülbelül tíz óra. 41 A kettő közül, akik Jánostól ezt hallották és Őt követték, András volt az egyik, a Simon Péter testvére. 42 Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a messiást (ami megmagyarázva azt teszi: Krisztus); 43 És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reátekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hívatni (ami megmagyarázva: Kőszikla). 44 A következő napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess Engem! 45 Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt. 46 Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: Aki felől írt Mózes a Törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát.
b. Kutató-mentő misszióban veszel részt, és környezetedre befolyást tudsz gyakorolni, amelyet az Úr tett lehetővé számodra.
c. Kényszeríteni fogod az embereket, hogy bejöjjenek Isten országába vagy kimented magad?

3. Isten hétköznapi embereket hív el. Istennel válnak nem hétköznapivá.

a. A tizenkét tanítvány hétköznapi ember volt, különböző háttérrel rendelkeztek.
b. Péter, András, Jakab és János halászok voltak.
c. Simon Péter zelóta volt, ami az jelentette, hogy egy erőszakos, radikális, politikai párthoz tartotzott, amely gyűlölte a római kormányt (a pénzbeszedőket).
d. Máté adószedő volt. (Kormányzati, NAV-os ügyintéző)
e. A több hat, amennyire tudjuk, átlagemberek voltak.
f. A tizenkét tanítvány nem volt farizeus, sadduceus, illetve nem töltöttek be vezető tisztséget a gyülekezetben, amikor Jézus elhívta őket.
g. Tizenkét hétköznapi ember volt különféle háttérből, akiket Krisztus elhívott tanítványainak. Ma az Egyház ezt a tizenkettőt "szentekként" emlegeti.
h. Te is olyan hétköznapi ember vagy, akit Isten használni fog nem hétköznapi dolgok elvégzésére.

4. Ha Jézust követed, Ő emberhalásszá tesz.

a. Máté 4:19: És monda nékik: Kövessetek Engem, és azt művelem, hogy embereket halásszatok.
b. A mi történetünk - találkoztunk Istennel - elkezdtünk bizonyságot tenni a családunknak, a barátainknak és a munkatársainknak.
c. Sokakat azok közül, akiket az Úrhoz vezettünk, saját autónkkal elvittük az istentiszteletekre. Olyan sokan akartak velünk jönni, hogy Jennifer a saját autójával ment, én pedig a cég minibuszát használtam.
d. Elkezdtünk egy bibliakört az irodánkban / Jennifer járta az idősotthonokat és a lakóházakat, és hirdette Jézus Krisztus evangéliumát.
e. A pásztorunk megdöbbent, hogy milyen sok embert hoztunk a gyülekezetbe, és megkérdezte, honnan jön ez a tömeg. Jennifer megmutatta neki, magával vitte lélekmentő kőrútjára. Ennek eredményeként a pásztor megkérte Jennifert, hogy tanítsa meg az egész gyülekezetnek, hogy hogy lehet lelkeket megmenteni, és szombatonként evangélizálási napot hirdetett meg.
f. Ha Jézust követed, Ő emberhalásszá fog tenni.

5. Hiszed, hogy az Úr, Aki a mennyet és a földet teremtette téged is használni tud, hogy legalább egy embert megtéríts?

a. "András Hadművelet" kártya - készíts listát, legalább hét hitetlen vagy visszaesett családodról/barátodról, akik a környezetedben élnek.
b. Imádkozz a listádon levőkért, hogy megtérjenek. Kérd az Urat, hogy adjon neked kedvességet. Hívd el őket a gyülekezetbe - ha lehet, menj el hozzájuk, és ajánld fel nekik, hogy autóval elhozod őket.
c. Lelkigondozz minden fristt megtértet - imádkozz velük és tedd őket tanítványokká.
d. Tanítsd meg őket, hogy mostmár őket is megbízta az Úr azzal, hogy megosszák a hitüket - írasd le velük egy papírra azoknak a családtagjaiknak és barátaiknak nevét, akiknek szükségük van Jézusra - segíts nekik a bizonyságtételben.
e. Isten pont erre az időre helyezett ide a földre, hogy az örökkévalóságra gyümölcsöt teremj.
f. Mindenki megtérít egyet - mindenkit tanít egyet - tanítványokat nevelünk - sokasodunk - megmentjük az elveszetteket bármi áron!

Rodney H. Browne gyülekezetének evangélistája

Marilyn Hickey - Generációs átok (részlet) 6.

Jób és házanépe

És monda az Úr a Sátánnak: Észrevetted-é az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs hozzá hasonló a földön: feddhetetlen, igaz, istenfélõ, és bûngyûlölõ.
Felele pedig az Úrnak a Sátán, és monda: Avagy ok nélkül féli-é Jób az Istent?
Nem te vetted-é körül õt magát, házát és mindenét, a mije van? Keze munkáját megáldottad, marhája igen elszaporodott e földön.
De bocsássad csak rá a te kezedet, verd meg mindazt, a mi az övé, avagy nem átkoz-é meg szemtõl-szembe téged?!
Az Úr pedig monda a Sátánnak: Ímé, mindazt, a mije van, kezedbe adom; csak õ magára ne nyujtsd ki kezedet. És kiméne a Sátán az Úr elõl.

Mindezekben nem vétkezék Jób, és Isten ellen semmi illetlent nem cselekedék.
(Jób 1,8-12,22)

Jób is megkeseredett ember lett. Az a sok szörnyűség, ami vele meg­esett, nem csupán az ő hibájából tör­tént, mert Isten megengedte, hogy szerencsétlenségek sújtsák, azért, hogy megpróbálja a szívét, és hogy bizonyságot szolgáltasson vele az ördög ellen.

Kezdetben nem vádolta Istent a bajokért:
Mindezekben nem vétkezék Jób, és Isten ellen semmi illetlent nem cselekedék. (Jób 1,22)
De ahogy a „barátai" - a támási Elifáz, a sukhi Bildád és a naámáni Czófár - kikezdték a bizalmát Isten­ben, keserűség növekedett fel a szí­vében.

Ezért olyan fontos, hogy pozitív beszédű emberekkel érintkezz! Ne hagyd, hogy lerántsanak! Ne vállalj közösséget olyanokkal, akik a ho­mályt és a kárhozatot szeretik dicsőí­teni.

Egy idő után Jób elkezdte a pa­naszkodást. A panaszkodás igen ve­szélyes, mert valójában azt fejezed ki vele:
- Nem hiszek abban, hogy Isten bármit tehetne. Nem hiszek abban, hogy az emberek meg tudnak változni.

Ha keserűség van a szívedben, ha elkezdesz panaszkodni - nagy bajba kerültél. Jobb, ha hallgatsz. Őszinte leszek: ha én vagyok a Jób helyében, ha én megyek keresztül mindazokon, amin ő, biztos, hogy én is megkeseredtem volna. Elveszítette a gyerekeit, elveszítette a vagyonát, elveszítette az egészségét. Raadásul három dicstelen cimbora volt mel­lette.

Ő pedig így sóhajtozott: „... szólok az én lelkem keserűségében." (Jób 10,1)

Ezen a ponton kerülünk bajba, mert úgy gondoljuk, jogunk van ke­seregni. Pedig nincs jogunk hozzá! Túl nagy árat kell fizetnünk érte.

Megismered az igazságot...

Ha belegondolunk Jób helyzetébe, szinte ösztönszerűen tör fel belőlünk:
- Szegény Jób, igazán jobb sorsot érdemelt volna!
De ha rosszul megy a sorunk, nem együttérzésre van szükségünk, hanem az Igére, amely megszabadít! Az együttérzés és a sajnálat csak még jobban a szerencsétlenség uralma alá hajthat bennünket!

Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazság­nak békességes gyümölcsével fizet azoknak, akik általa gyakoroltatnak. (Zsidó 12,11)

Ha te Isten felé őszinte megbánást tanúsítasz, elnyered az „igazságnak békességes gyümölcsét". Olthatatlan bánatoddal azonban, örökre depressziós maradsz. A depresszió pedig elkeseredésbe taszít!

A félelem átka

Vajon még milyen érzés lett úrrá Jóbon? A félelem.
Mert amitől remegve remegtem, az jőve reám, és amitől rettegtem, az esék rajtam. (Jób 3,25)
Félelem szállá rám és rettegés, s megreszketteté minden csontomat. (Jób 4,14)

Úgy látszik jól ismerte Jób gyenge­ségét az ördög, mert alaposan ki tud­ta használni. A félelem elősegítheti, hogy egy átok belépjen az életedbe:
A szeretetben nincsen félelem: sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár; aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben. (I. János 4,18) A félelem az ördög egyik kedvenc, rafinált eszköze. A kis gond közepes méretű aggodalommá válhat, az pe­dig hatalmas rettegéssé fajulhat. Ha maga alá gyűr egy ilyen óriás-félelem, teljesen alkalmatlanná válsz a szellemi harcra!

Emlékszem egy asszonyra, aki későn ment férjhez, és két gyereket szült. Akkora felhajtást csinált a gye­rekek körül, hogy ha csak eltüsszentette magát valamelyik, már vette is a lázmérőt, és rögtön meleg pulóverekbe csomagolta őket. Ha csak egy kis kiütést vagy duzzadt szemhéjat vett észre, máris a kezét tördelte:
- Jaj, Istenem! Szörnyű allergiája van szegénykémnek!
Az a kisgyermek hallotta, hogy az anyja így beszél, és elkezdett válogatni az ételben.
- Jaj, ezt az ételt nem ehetem meg, mert anyuka azt mondta, hogy aller­giás vagyok rá.
A gyerekben rövid időn belül valóban allergia fejlődött ki egyes ételekre, és az allergiák már az életét fenyegették.

Úgy hiszem, az asszony szó sze­rint belerettegte és beleaggódta az allergiákat a gyerekbe. Tehát inkább járt kétségek és félelmek között, minthogy Isten Igéjében bízott volna. A saját félelme adott alkalmat az ör­dögnek, hogy alattomos támadást intézzen a család ellen. Az indokolat­lan félelem bűn volt, a bűn pedig mindig átkot hoz.

Forrás: Új Exodus Magazin, 1990.

Példabeszédek 20:12-19.

12. Halló fül és látó szem, az Örökkévaló teremtette mind a kettőt. 

13. Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedjél, nyisd ki szemeidet, lakjál jól kenyérrel. 

14. Rossz, rossz! mondja a vevő, s midőn elmegy, akkor dicsekszik. 

15. Van arany és korál bőven, de drága ékszer a tudás ajkai.

16. Vedd el ruháját, mert másért kezeskedett, és idegen nő miatt zálogold őt meg. 

17. Kellemes az embernek a hazugság kenyere, de azután kaviccsal telik meg a szája. 

18. Gondolatok tanács által szilárdulnak meg, és útmutatásokkal viselj háborút. 

19. Feltárja a titkot, ki mint rágalmazó jár, és csacskaajkúval ne állj össze.

IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Életműdíjjal tüntette ki az izraeli Kneszet Németh Sándort

Az Európát fenyegető legfontosabb kihívások álltak annak a jeruzsálemi rendezvénynek a középpontjában, amelyet az izraeli parlament, a Kneszet szervezett. Az eseményen felszólalt Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, lapunk főszerkesztője, akit a konferencián Kneszet életmű-díjjal tüntettek ki, amelyet Robert Ilatov frakcióvezető, a Kneszet Izraeli-Keresztény Képviselőcsoportjának elnöke adott át.

„Európa vészhelyzetbe sodródik, mert nem képes integrálni annyi – elsősorban muszlim – bevándorlót, akik a közel-keleti térségből most a kontinens felé indulnak. A európai lakosság tűrőképességét már a tavaly őszi menekülthullám pattanásig feszítette, ennek ellenére a nyugat-európai vezetők nem akarnak tudomást venni erről a kihívásról, és a következményeket inkább rá akarják tolni a közép-kelet-európai országokra” – mondta előadásában Németh Sándor, aki szerint ez amiatt is tisztességtelen eljárás a nyugati politikai elit részéről, mert térségünk országai a rendszerváltás után még fel sem tudták dolgozni 20. századi történelmüket – beleértve a négy évtizedes szovjet megszállás következményeit –, nemhogy egy ilyen nagy léptékű kihívásra választ tudjanak adni.

„Érthető, hogy ezek az államok, köztük Magyarország is, veszélyben érzik nemzeti identitásukat. Az a tény, hogy Brüsszel nem veszi figyelembe ezeket az aggodalmakat, elmélyíti a kontinens nyugati és keleti fele közti ellentétet, és nyilvánvalóvá teszi az Európai Unió mélyülő válságát.”

Németh Sándor felhívta az izraeli képviselők és európai uniós diplomaták figyelmét arra, hogy az új kihívások ugyanakkor egyedülálló, történelmi pillanatot is kínálnak, mert Európában egyre többen értik meg és méltányolják azt a több évtizedes harcot, amit Izrael felvállalt a saját térségében. „Bárhogyan is próbálják egyesek kriminalizálni Izrael terrorizmus elleni – nagyon hatékony – intézkedéseit, mégis sokan Izraelhez fordulnak tanácsért, hogyan lehet egy nemzet biztonságát határozott, de mégis a lehető­ségekhez képest messzemenően humanitárius eszközökkel megvédeni. Az európaiak kezdik megérteni, hogy amikor Izrael mint a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országa önmagát védi, ezzel a mi demokráciánkat, szabadságunkat és közös civilizációs értékeinket is védelmezi” – mondta Németh, aki szerint már ma is nyilvánvalóan látszik, hogy a migrációs hullám milyen drámai következményekkel jár Európára nézve. „A klasszikus szabadságjogok korlátozása, a növekvő keresztény- és Izrael-ellenesség, a drogkereskedelem, az embercsempészet, a szexrabszolgaság erősödése, valamint a közbiztonság romlása – mindezekkel a negatív jelenségekkel már ma szembesülünk.”

A rendezvény több résztvevője méltatta a magyar kormány erőfeszítéseit, amellyel a brüsszeli nyomásgyakorlás ellenére következetesen védik a nemzeti identitást és határokat. Az Izraeli Külkapcsolatok Tanácsának elnöke, Laurence Weinbaum külön méltatta Szijjártó Péter közelmúltbeli izraeli látogatását, amelynek keretében a külügyminiszter nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az intézetben, amely az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának (Council on Foreign Relations, CFR) társszervezete.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Heidi Baker - A csoda születése - Ragadd meg az ígéretet! 2.

Milyen fajta jókedv ez?

Ha vágyunk Isten jókedvére az életünkben, fontolóra kell vennünk, hogy is nézhet ez ki. Nem mindig lesz ez pénz, előléptetés, vagy valami hasonló. A Mária iránti jókedv az volt, hogy egy egyszerű zsidó lány hirtelen terhesen találta magát. Minden valószínűség szerint a közösség irányából jövő rettenetes pletykával, kritikával és helytelenítéssel kellett elbánnia. Az első dolog viszont, amit meg kellett tennie az az volt, hogy táplálja, védelmezze és szeresse a benne növekvő életet a nagymértékű megnemértés és fájdalom ellenére is. Ha Isten szokatlan módon szól hozzánk, egy furcsa feladatot ad, vagy valami váratlan helyre küld, lehet, hogy habozni kezdünk, hogy elmondjuk a barátainknak, vagy a családunknak. Természetesen aggódni fogunk, hogyan reagálnak rá az emberek. Képzeljük csak el egy pillanatra, hogyan érezte Mária magát, mikor el kellett mondania a családjának a meglátogatást és fantasztikus ígéretét Istennek a benne növekvő életről, nemcsak azt, hogy ő szűz, hanem, hogy a benne lévő gyermek Isten Fia, Izráel Messiása.

Néha azt is szeretnénk tudni, hogyan fogunk ennél messze egyszerűbb dolgokat elmagyarázni az embereknek. Nem mindenki lát abban értelmet, hogy mindenünkön túladunk, mielőtt elmegyünk, hogy együtt üljünk a nincstelenekkel harmadik világbeli, kibombázott utcákon. Nem mindenki érti a negyven napos böjtöt. Nem mindenki érti, hogy olyan helyekre mész el, hogy Jézust prédikáld, ahol ezért megkövezhetnek. Nem mindenki érti, hogy az egész életedet odaadod azért, hogy a szexrabszolga-kereskedelem áldozataival törődj Indiában, vagy büntetésnek tedd ki magad olyan helyeken, mint a Harvard vagy a Yale, az evangélium kedvéért.

Az az igazság, hogy a családunk és a barátaink néha nem értik azt a sorsot, amit hordozunk. De még ha meg is teszik, ez tíz vagy húsz évvel azután történhet, hogy mi megragadtuk azt.

Amikor tizenhat éves voltam, a Szent Szellem beárnyékolt engem. Az első ami történt velem, hogy elvesztettem az összes barátomat. Amikor elmondtam a családomnak az elhívást, amit kaptam, hát nem voltak túl megértők. Meg voltak győződve róla, hogy egy szektába kerültem. Hamarosan fel kellett adnom egy férfit, akit teljes szívemből szerettem. Az Úr azt mondta, hogy nem ő a jövendőbeli férjem.

Néhány évvel később találkoztam a férfival, akihez hozzámentem, Rollanddal. Amikor végül összeházasodtunk, egyből a szolgálat mezejére távoztunk. Volt egy egy útra szóló jegyünk és harminc dollárunk a számlánkon. Azóta is a szegényeknek és megtörteknek szolgálunk Ázsiában, Angliában vagy Afrikában, "beszeretve" őket egyenként a királyságba.

És ez sok évvel azelőtt történt, hogy a szüleim egyáltalán hajlandóak lettek volna velem arról beszélni, hogy mit is csinálok az életemmel. De azért, mielőtt elköltöztek, részem lehetett abban a hihetetlen örömben, hogy mindkettőjüket Jézushoz vezessem. Apám olyan messzire ment, hogy felkent szolgáló lett hetvenkét éves korában! Mikor elköltözött, anyám néhány hónapra Mozambikba jött, hogy velünk éljen, angolra tanítsa a gyerekeinket, és nagy kedvvel segédkezzen a szolgálatunkban.

Isten mindent helyreállít!

Fordította: Mihályi Dorottya

David Yonggi Cho - Dániel könyve 15.

A negyedik férfi (3,24-27)

"Akkor Nabukodonozor király megijedt és sietve felkele, szóla és monda az õ tanácsosainak: Nem három férfiút veténk-é a tûz közepébe megkötözve? Felelének és mondának a királynak: Bizonyára, oh király!
Felele, és monda: Ímé, négy férfiút látok szabadon járni a tûz közepében, és semmi sérelem sincs bennök, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami istenek-fiáé.
Nabukodonozor ekkor az égõ, tüzes kemencze szájához járula, és szóla és monda: Sidrák, Misák és Abednégó, a felséges Istennek szolgái, jertek ki és jõjjetek ide! Azonnal kijövének Sidrák, Misák és Abednégó a tûz közepébõl.
És egybegyûlvén a fejedelmek, helytartók és kormányzók és a király tanácsosai, nézik vala ezeket a férfiakat, hogy a tûznek semmi hatalma nem lett az õ testükön, és hogy egy hajszáluk sem égett meg, és az õ alsó ruháik meg nem változtak, és a tûz szaga sem járta át õket."

Mikor a három embert bedobták a tűzbe Nabukodo­nozor parancsára - aki Babilon királya volt és az egész világnak parancsolt - mindenki, a királyt is beleértve, azt gondolta, hogy mindhárman meghaltak. De aki Istennel jár, nem hal meg! Csak a kötelek, melyek fogva tartották őket, égtek el a tűzben.

A kötél az egész világ fölött uralkodó királyi hatalom szimbóluma. Csak a hatalom eme szimbóluma égett el, mint a szalma, míg Sidrák, Misák és Abednégó szabadon jártak-keltek a tűz közepén. Végül Nabukodonozor meglátott egy negyedik férfit, aki olyan volt, mint „az istenek fia", amint velük együtt járkált a tűzben, és igen megdöbbent (lásd 25. vers).

Ember nem képes megakadályozni azt, amit Isten cselekszik. Isten az egész jelenetet figyelte a mennyből, és hallotta Sidrák, Misák és Abednégó tántoríthatatlan hit­vallását is.

Látjuk, hogy Nabukodonozor az „istenek fia” kifeje­zést használja, nem tudván, ki volt a negyedik férfi. Ez a férfi maga Jézus Krisztus volt! Ahogy a három zsidó em­bert odahurcolták a kemencéhez, a Fiú azt mondhatta az Atyának: „Atyám, lemegyek a Földre. Nem hagyhatjuk, hogy az ilyen hajthatatlan hitű emberek meghaljanak! Meg kell mutatnunk, hogy él a világmindenség Istene!” Így aztán, mikor Sidrák, Misák és Abednégó a dühtől fortyogó Nabukodonozor parancsára a tűzbe zuhant, Isten Fia utá­nuk ment oda.

Mi lehetne lehetetlen annak az Istennek, aki a mennyet és Földet teremtette? Épp úgy, ahogy később parancsolt az elemeknek és lecsendesítette a háborgó vihart, a tűz fölött is hatalmat gyakorolt, és megparancsol­ta a lángoknak, hogy ne bántsák Isten gyermekeit, akár­milyen forrón izzanak is.

Ez a történet arra int bennünket, hogy valahányszor üldöztetést szenvedünk, Jézus ott van velünk. Ha megin­gathatatlan hittel járulunk az Úr elé, ez a negyedik férfi, Jézus Krisztus mindig ott lesz velünk: „...ímé én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig...” (Mt 28, 20).
Isten ma is csodálatos módon meg akar szabadítani minket a tűzből!

Nabukodonozornak elakadt a szava az ámulattól, mikor látta, hogy a hatalmát, becsületét és tisztességét jelképe­ző kötél elégett, míg a három ember, akinek kivégzését elrendelte, szabadon jár-kel. Rá kellett jönnie, hogy hatal­ma és tekintélye nem saját magából, hanem Istentől szár­mazik.

Egyetlen veréb sem hull a földre az Isten akaratán kívül. Mikor Pilátus megkérdezte Jézust: "Hát nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatal­mam van arra, hogy szabadon bocsássalak?” Jézus azt felelte: „Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna néked.” (lásd Jn 19,10-11). Sem Pilá­tusnak, sem Nabukodonozornak, sem senki más uralko­dónak nincs több hatalma Isten népe fölött, mint amit Isten megengedett nekik.

Mikor a király és hivatalnokai látták, mi történt, a ki­rály haragja félelembe hajlott. Remegő hangon parancsol­ta, hogy jöjjenek ki, és a felséges Isten szolgáinak” ne­vezte őket (26. vers).
Azok hárman ezt hallva azonnal kijöttek, a negyedik férfi pedig eltűnt. Annak ellenére, hogy a király tűzre vet­tette őket, parancsának alávetették magukat, hiszen Babi­lon uralkodói hatalmát Isten adta neki. Bár semmiképpen nem engedelmeskedtek annak a parancsnak, mely Isten parancsolatával szemben bálványimádásra szólította fel őket, a király egyéb rendeleteit továbbra is teljesítették, mert ez Isten akarata szerint kötelességük volt, mint a király alattvalóinak.

Viselkedésük számunkra is példa értékű. Míg ebbe a világban élünk, minden képességünkkel az evangéliu­mot hirdetjük és megpróbáljuk megváltoztatni környeze­tünket minden módon, szellemi látásunk szerint. Emellett azonban az is kötelességünk, hogy alávessük magunkat a kormánynak, melyet választottunk.

Természetesen, ha egy vezető arra kényszerít ben­nünket, hogy áruljuk el Istent, akár életünk árán is ellen kell állnunk. Egyébként azonban engedelmeskednünk kell politikai vezetőinknek és imádkoznunk kell értük, ők is épp olyan emberi lények, mint mi, tehát támogatnunk kell őket imáinkkal, hogy Isten bölcsessége és értelme töltse be őket a nemzet vezetésének feladataiban.

Mikor Sidrák, Misák és Abednégó kijött a kemencéből, a király és tisztviselői köréjük gyűltek, hogy megérintsék ruhájukat, testüket. Látva, hogy a tűz semmi kárt nem tett bennük, sőt még a tűz szaga sem érződött rajtuk, egyik ámulatból a másikba estek.

A király maga is elgondolkozott: „Hogy a csudában lehetséges ez?"

Joyce Meyer - Kelj dicsérettel

Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és dicsér a szám. Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem. Zsoltárok 63:6-7

Sokan nem tudják rendesen lezárni napjukat, mert hagyták, hogy az ellenség megakadályozza őket abban, hogy napjukat jól kezdjék. A sátán már korán reggel megpróbálja foglyul ejteni gondolatainkat. Azt akarja, hogy egyből a rossz dolgokon kezdjünk el gondolkodni amint felkeltünk. Az a szándéka, hogy ellopja a békességünket, felidegesítve már azáltal, hogy csörög a vekker. Ő mindig azon dolgozik, hogy a bosszúságra állítson be bennünket.

Ez az, amiért nagyon fontos, hogy megtanuljuk, hogyan okozzunk vereséget az ördögnek minden reggel. Minden reggel egy új lehetőség arra, hogy napunk jól kezdődjön. Dicsérd Istent már akkor, amikor kinyitod szemed.

Fordította: Diana En Arnoud Jan és Antal Orsolya

Példabeszédek 20:1-11.

1. Csúfoló a bor, zajongó a részegítő ital; és bárki megmámorodik benne, nem lesz bölcs. 

2.Mint fiatal oroszlán ordítása, olyan a király ijesztése, a ki magára haragítja, lelke ellen vét. 3.Dicsősége a férfiúnak elállni a pörtől, de minden oktalan kitör. 

4. Ősztől kezdve nem szánt a rest, majd kér aratáskor, de nincs. 

5. Mélységes víz a tanács az ember szívében, de az értelem embere merít belőle. 

6. A legtöbb ember – kiki hirdeti szeretetét, de hűséges embert ki talál?

7. Gáncstalanságában jár az igaz, boldogok a fiai ő utána. 

8. A király, ki az ítélet trónján ül, szemeivel szór szét minden rosszat. 

9. Ki mondhatja: megtisztítottam szívemet, tiszta lettem vétkemtől; 

10. Kétféle súlykő, kétféle mérő; az Örökkévaló utálata mind a kettő. 

11. Cselekedeteiben megismerszik a fiú is, vajon tiszta s vajon egyenes-e a míve.

IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Joyce Meyer - Kegyelmed éltet - Természetfölötti jóakarat 4.

Az emberi és a természetfeletti jóindulat közötti különbség

Van egy lényeges különbség a természetes és természetfeletti jóindulat között. A természetes jóindulatot kiérdemeljük, a természetfeletti pedig nem.

Ha te vagy én elég sokat és elég hosszú ideig munkálkodunk, elérhetjük, hogy az emberek elfogadjanak és megszeressenek bennünket. De Isten nem azt akarja, hogy sok időt és energiát töltsünk azzal, hogy kiérdemeljük az Ő vagy mások jóindulatát. Azt akarja, hogy azzal töltsük időnket és energiánkat, hogy beteljesítsük az Ő akaratát, akár tetszik akár nem.

A természetfeletti jóindulatot nem lehet kiérdemelni; ezt ajándékba kapjuk. Egyfajta szívesség Isten részéről, hogy nekünk akarja adni, és az egyetlen, nagyon egyszerű módja annak, hogy megkaphassuk az, hogy hiszünk Isten kegyelmében és átvesszük Tőle ezt az ajándékot.

Az emberi jóindulat mulandó, ezért nem is érdemes időt és energiát pocsékolni rá. Az Úr a következő leckét akarja megtanítani nekünk:

Ha saját cselekedeteiddel akarod elérni, hogy az emberek elfogadjanak, el kell azt is érned, hogy megtartsd ezt az állapotot.

És ez az a pont, ahol sokan elvesznek. Ezen a ponton kerülnek a manipuláció és ellenőrzés démonainak hatása és hatalma alá. Ezek a démonok az embereken keresztül nyilvánulnak meg, ha megengedjük nekik.

Ha úgy próbáljuk meg az emberekkel megszerettetni és elfogadtatni magunkat, hogy mindig azt tesszük, vagy mondjuk, amit hallani akarnak, akkor a barátság és az elfogadás megtartása érdekében ezután már mindig így kell viselkednünk. És ez nem más, mint megkötözöttség. Ahelyett, hogy szabadon átvennénk az Úr vezetését, arra koncentrálunk, hogy elnyerjük az emberek tetszését, mert ha nem, elutasíthatnak.

A természetfeletti jóindulat nem jár együtt az állandó tetszeni akarással. Isten kegyelmén múlik, hogy elfogadást nyerjünk. Ezért imádkozom nap, mint nap a természetfeletti jóindulatért. El sem tudom nektek mondani, hányszor avatkozott be Isten az életembe természetfeletti módon és gyakorolta kegyelmét. A szolgálatom során már sokszor belépést engedett olyan területekre, ahová saját erőm és tudásom alapján nem lettem volna képes. Néha elcsodálkozom azon, Isten milyen dolgokat enged megcselekedni az Úr és milyen területekre enged be – nem is beszélve azokról az értékes emberekről, akiket az istentiszteletekre elhoz.

Csak annyit mondhatok: „Köszönöm, Uram”

Amint feladjuk a saját erőnkből való próbálkozást és átengedjük a terepet Istennek, egy hálás, örömteli szívet teremt bennünk.
Amikor szenvedünk, küszködünk és kínlódunk, hogy saját erőnkből elérjük azt, hogy elfogadjanak az emberek, úgy érezzük, miénk az érdem, saját tudásunknak és képességeinknek köszönhetjük, amit elértünk. Amint elismerjük, hogy mindenünk, amink van, Isten ajándéka, az Ő természetfeletti jóindulatának eredménye, már csak annyit kell mondanunk: „Köszönöm, Uram”.

Mindig sokkal hálásabbak vagyunk, amikor valami olyat kapunk, amiről tudjuk, nem érdemeltük meg, mint olyan esetekben, amikor azt gondoljuk, ezért megdolgoztunk, ez jár nekünk. Az emberi természet már csak ilyen. Ezért áll ellen az Úr a kevélyeknek, az alázatosoknak pedig (ki nem érdemelt, természetfeletti) kegyelmet ad (Jakab 4:6)

Fordította: Berényi Irén

Derek Prince - A varázslás 11.

Van egy személy, aki a Bibliában mintegy megtestesítője a varázslásnak: Jézabel.
Hétszer említi őt az Ószövetség és egyszer az Újszövetség.

Az I. Királyok 16,30-31-ben ol­vassuk, hogy "Omri fia, Akháb gonoszabbul cselekedék az Úr szemei előtt."

Akháb Isten népének volt a kirá­lya, s az történt, hogy ő Jeroboám bűneiben járt. De nemcsak ezt tette, hanem elment és elvette Ethbaálnak, a sidonbeli királynak a lányát, Jézabelt. S elment és Baálnak szol­gált felesége, Jézabel hatására.
A Sátán mestermunkát végzett Jézabelben, mert őt Izrael politikai feje mellé helyezte. Akháb viszont gyenge ember volt, s teljesen a fele­sége uralkodása alá került.
Ez nagyon jellemző kép, s a je­lenkori politikusok némelyikénél ugyanígy van.

A Sátán megpróbál egy egész nemzetet magával ragadni a varázslás által, amely a politikai vezetőkben is munkálkodik. Jézabel min­denre elszánt, könyörtelen kényura volt Isten szolgáinak. Az I. Királyok 18-ból tudjuk, hogy ő az, aki meg­ölette az Úr prófétáit.

Az I. Királyok 19,2-3-ban pedig ezt olvassuk:

"És követet külde Jézabel Illéshez, mondván: Ezt cselekedjék velem az istenek és úgy segéljenek, ha holnap ilyenkor úgy nem cselekszem a te életeddel, mint ahogy te cselekedtél azoknak életével mind egyig. Amit (Illés) amikor megértett, felkelvén, elméne, vigyázván az ő életére."

Isten ezen a történeten keresztül megmutatta nekem a varázslás ere­jét egy nőben, Jézabelben. Ha rágondolok, hogy még Illés is elfutott előle! Ennek a gonosz erőnek a ha­talmára igazán akkor jöttem rá, ami­kor ezt olvastam. Mert ha volt vala­ha Istennek nagy embere (az erő, a bátorság embere), akkor Illés az volt, de még ő is elfutott Jézabeltől, a varázslónőtől.

Addig, amíg az emberek, a fér­fiak szeme nem nyílik fel arra, hogy meglássák, miben vannak, addig nem tudnak szembeszállni a varázslónőkkel. Nem tudják megharcolni ezt a csatát. S azt látjuk, hogy ahol a varázslás működik, ott a férfi szellemileg tönkremegy!

Az I. Királyok 21,5-16-ban olvas­suk, hogyan idézte elő Jézabel ha­mis tanúkkal Nábótnak, Isten igaz szolgájának a halálát.

Az I. Királyok 21,25-26 pedig az összefoglalása Jézabel Akhábra gyakorolt hatásának. "Mert bizonyára nem volt Akhábnak mássa, aki magát arra adta volna, hogy csak gonoszságot cselekedjék az Úr sze­mei előtt, amelyre az ő felesége Jézabel ösztökélé őt. Mert igen útálatos dolgot cselekedék, követvén a bálványokat, mind aszerint, amint cselekedének az emoreusok, akiket az Úr kiűzött volt Izrael fiai előtt.

Akháb azt tette, amit Jézabel mondott neki. S az mindig rossz, amikor egy férjet a feleség irányít. Különösen egy olyan feleség, aki mindig gonosz. (Talán hallottatok már arról az emberről, aki elmondta a barátainak, hogy milyen jól él a fe­leségével, nincs semmi bajuk egy­mással. Mert amikor összeházasod­tak, megállapodtak, hogy ő hozza a nagy döntéseket, a felesége pedig a kicsiket. S nem volt soha problé­májuk, mert nem volt nagy döntésük!)

II. Királyok 9,22. Ez Jéhu beszéde (ezúttal nem vizsgáljuk meg a hátteret), azt mondta: Mit békesség?! Mikor Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és va­rázslása mindig nagyobb lesz.

Jézabel parázna és varázslónő volt. A kettő általában együtt van. S Jéhu, Isten bosszúálló eszköze azt mondta, hogy ennek a királyságnak soha nem lesz békessége addig, amíg Jézabel folytatja a paráznaságát, erkölcstelenségét, züllött életet és varázslását.
Nagyon jellemző az utolsó jelenet is: Jéhu bejön a városba, s Jézabel ráébred, hogy eljött az ítélete, s még egy utolsó kísérletet tesz. (Milyen igaz ez az emberi életben!)

II. Királyok 9,30. És mikor Jéhu Jezréelbe ment, és Jézabel ezt meghallotta, arcát meg­ékesítvén kenettel, felékesítette fejét és kitámaszkodott az ablakon.

Mit csinált ő valójában: Megpróbált szexuális vonzást gyakorolni Jéhura, hogy őt is a hatalma alá hajt­sa. Nem vagyok vaskalapos a nők arcfestését illetően, nem is veszem észre, hogy tetszik-e vagy sem; nem így nézek az asszonyokra. De ami­kor az Ige azt mondja, hogy Jézabel megékesítette magát, merem állítani, tudom mit jelent ez.

Azt jelenti szó szerint, hogy a szemhéján át húzott egy csíkot a szeme sarkába. Ha keleti országokba utazom, ott ez általános gyakorlat, szinte minden hindu lányon lát­ni már három-négy éves kortól. Azt hiszik, hogy ez távol tartja a gonosz szellemeket!
Engem nem zavar ha a nők szemfestéket, rúzst vagy ilyesmit, használnak, de óvatosnak kell lenni, mert van, amikor a nők azért festik ki magukat, hogy ezzel varázsol­janak. S egy keresztény nő ezt nem teheti meg!

Összefoglalásként tehát azt emelhetjük ki, amit a bevezetőben is hangsúlyoztunk:
- soha nem Isten akarata, hogy egy személy uralkodjon a másikon;
- vagy a szolgálótestvérek a gyü­lekezeten;
- hogy a férj uralkodjon a felesé­gén, vagy a feleség a férjén, a szülők a gyermekeken és fordítva;

Ahányszor ez megtörténik a mö­götte levő erő: gonosz!

Forrás: Új Exodus, 1989.

Philip Yancey és Tim Stafford - Jézus jóllakatja (majd később magára haragítja) a tömeget

János 6,66. Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé.

A feltámadást leszámítva Jézus egyetlen csodatétele, amelyről mind a négy evangélium beszámol, az ötezer ember megvendégelése, amikor Jézus néhány árpakenyérrel és hallal jóllakatja a tömeget.
János leírja, milyen hatással volt ez a csodatétel azokra az egyszerű emberekre, akik ennek tanúi voltak. Jézus hatalma annyira elkápráztatja őket, hogy királlyá akarják őt koronázni. Amikor azonban Jézus kicsúszik a kezeik közül, az állhatatos rajongók csónakokba szállnak és áthajóznak a tavon, hogy utolérjék őt.
Másnap, amikor Jézus találkozik az őt kereső sokasággal, így figyelmezteti őket: „Bizony, bizony, mondom néktek, nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek.”

Kemény eledel

Ezt hallva, zsidó hallgatóságának bizonyára az jutott eszébe, amikor Mózes idejében őseik az égből hulló mannát ették. Jézus azonban olyan eledelről beszél, amely megváltoztatja az emberek életét. Ez pedig nem más, mint ő maga, aki mint az „élet kenyere” minden más eledelnél bőségesebben táplálja népét. A szenzációra éhes tömegeket azonban jobban érdekli a fizikai látványosság, mint a szellemi igazság.
Ami ezután történik, kétségtelenül ezt erősíti meg. Miközben Jézus a kenyérszaporítás csodájának spirituális jelentését fejtegeti, az emberek maradék lelkesedése is lelohad. A tömegben egyre nő a nyugtalanság, majd az ellenséges indulat. Jézus ünnepélyes bejelentését – „Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt le” – nem tudják összeegyeztetni azzal, hogy ő csupán egy környékbeli lakos, akinek apját és anyját jól ismerik.

Példabeszédek 19:21-29.

21. Sok a gondolat a férfi szívében, de az Örökkévaló tanácsa — az áll fönn. 

22. Az ember kívánsága az ő szeretete, és jobb a szegény a hazugság emberénél. 

23. Az Istenfélelem életre visz, s jóllakottan hál meg, nem ér hozzá baj.

24. Bedugta kezét a rest a tálba, még a szájához sem viszi vissza. 

25. A csúfolót ütöd és az együgyű lesz okossá; s ha feddik az értelmest, megérti a tudást. 

26. Atyját pusztítja, anyját megfutamítja szégyenletes és gyalázatos fi. 

27. Hallgatva oktatásra, szűnj meg, fiam, eltévelyegni a tudás szavaitól! 

28. Alávaló tanú megcsúfolja a jogot, és a gonoszok szája elnyeli a jogtalanságot. 

29. Készen vannak a csúfolóknak a büntetések és ütlegek a balgák hátának.

IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

David Wilkerson - Egyház, ébresztő! Jézus jön!

Amikor kisfiú voltam, az egyház ezt hirdette: "Jézus jön!" Tinédzser koromban minden evangélista, aki eljött prédikálni édesapám gyülekezetébe, felkavaró üzenetet hozott Krisztus közeli visszajöveteléről. Még ma is itt él emlékeimben prédikációjuk: "A Biblia azt mondja, hogy Krisztus úgy jön el mint egy tolvaj éjszaka, akkor amikor legkevésbé várjuk. Egy szempillantás alatt fog történni a trombita hangjára. Mindig készen kell állnunk."

Ez az erőteljes üzenet, hogy "Jézus jön!" ritkán hallható napjainkban Isten házában. Nagyon kevés keresztény él várakozással, lesve hogy mikor jön vissza Jézus. Hogy jutottunk ide?

Az Újszövetség sok helyen figyelmeztet arra, hogy az utolsó időkben gúnyolódók támadnak, nevetségessé téve Krisztus visszajövetelének tanítását. Péter így ír: Először is értsétek meg, hogy az utolsó napokban csúfondáros gúnyolódók fognak fellépni, akik saját vágyaik szerint élnek, és azt mondják: „No, hol van (Krisztus) megígért eljövetele? Amióta atyáink meghaltak, minden marad úgy, ahogy a teremtés kezdetétől volt.” (2Péter 3:3-4). Ez a gúnyolódás hallható ma is: "Mitől kellene bárkinek is félnie? Minden úgy van ahogy eddig. Semmi okunk holmi ítélet napjától félni, hiszen ilyen nem is lesz."

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után az emberek úgy özönlöttek imádkozni a gyülekezetekbe, mint az utóbbi időben soha. Majd mindössze fél év elteltével kevesebb ember jött el gyülekezetbe mint szeptember 11-e előtt. Pontosan ahogy Péter prófétálta, a gúnyolódók megjelentek.

Az ördög másféle hazugságot súgott sok hívő fülébe. Mégpedig: "Jézus késik." Jézus azonban a Máté 24-beli példabeszédben mondja el, hogy álljunk készen a visszajövetelére: "Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok, melyik órában jön el Uratok."

"Ki a hű és okos szolga, akit ura háza népe fölé rendelt, hogy idejében enni adjon nekik? Boldog az a szolga, ha ura hazatérve ilyen munkában találja! Bizony mondom nektek, egész vagyona fölé rendeli."

"De ha a szolga hitvány, s magában azt gondolja, hogy »Késik a gazdám« – ezért ütni-verni kezdi a többi szolgát, és együtt eszik-iszik a részegekkel; ura egy olyan napon jön meg, amikor nem várja, és olyan órában, amikor nem is sejti. Kettévágatja és a képmutatók sorsára juttatja. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz." (Máté 24:45-51).

Jézus itt hívőkről beszél, szolgaként azonosítva őket. Az egyik szolga hűséges, míg a másik gonosz. Mitől lesz az Úr szemében gonosz a második szolga? Jézus szerint ez olyan dolog, amit a szolga "magában gondol" - miszerint "Késik a gazdám". Más szavakkal, meg van győződve arról, hogy Jézus nem hirtelen vagy váratlanul érkezik. Azt az utasítást kapta, hogy "figyeljen" és "álljon készen", "mert "nem tudja, melyik órában jön el Ura." (Lukács 12:40). Azonban e helyett ez a szolga elnyomja meggyőződését azzal, hogy elhiszi a Sátán hazugságát.

Miután elfogadta az ördög hazugságát, megjelenik ennek következménye: Mivel nem látja szükségesnek, hogy Krisztus eljövetelét figyelje, nem látja szükségét, hogy kibéküljön szolgatársaival. Nem szükséges számára, hogy egység legyen az otthonában, munkahelyén, a gyülekezetben. Nincs szüksége arra, hogy helyesen viselkedjen másokkal. Úgy érzi ehelyett "ütheti-verheti szogatársait" vádolva őket, irígykedve rájuk és lerombolva mások hitelét. Ez a szolga csak a játékot, élvezeteket keresi, lelkiismeret nélkül akar élni. Röviden, együtt kell neki Jézus és a világ.

Pál folyamatosan figyelmeztetett: "Ébredjetek fel! Elmúlt éjfél és az Úr eljövetele közel van. Serénykedjetek, ne lustálkodjatok. Jézus azokért jön, akik várják Őt." A római gyülekezetnek ezt írta: "Ehhez tartsátok magatokat, felismerve az időt. Itt az óra, hogy fölébredjünk az álomból: üdvösségünk közelebb van, mint amikor hívők lettünk. Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit." (Róma 13:11-12). A Filippiben levő gyülekezetnek is írt: "Méltányosságotokat ismerje meg mindenki! Az Úr közel van." (Filippi 4:5)

Ezzel eljutottunk üzenetem lényegéhez: a Krisztushoz tartozók szívből jövő kiáltásához.

A Jelenések 22:17-ben ezt olvassuk: "A Szellem és a menyasszony mondják: „Jöjj el!”" Krisztus menyasszonyát a világszerte élő hívők alkotják, akik Jézus uralma alatt állnak. Ezek újjászületett, megtisztult hívők.

Ez a vers a Szent Szellem utolsó kiáltását vagy imáját mutatja be, akkor, amikor tudja, hogy a Földön végzett munkája hamarosan véget ér: "Jöjj, Úr Jézus!" Ez a kiáltás nem embernek szól, hanem Jézusnak. Lényegében ezt jelenti: "Uram, igyekezz az eljövetellel!"

Mindazok, akik Krisztus testét alkotják, ismerik a Szellem e kiáltását. Együtt élnek és járnak a Szent Szellemmel, lelkük mennyei magasságokban van, testük az Ő temploma. A Szent Szellem velük imádkozik: "Jöjj, siess, Úr Jézus" és ez lesz szívük vágya is. E fejezet 7-ik versében Jézus bejelenti: "Íme, hamarosan eljövök. Boldog, aki megszívleli ennek a könyvnek prófétai szavait." A 12-ik vers hozzáteszi: "Hamarosan eljövök, s velem lesz a jutalmam, hogy mindenkinek megfizessek tettei szerint." Ha abban hiszek, hogy ez a világ megállíthatatlan káosz felé tart, és Jézus visszajön, akkor az én kiáltásom is ez kell hogy legyen a felkészületlen családtagjaim és barátaim felé. "Jöjj Uram. De előbb add, hogy meghalljanak azok a szeretteim, akik nincsenek felkészülve. Mentsd meg őket Jézus."

Neked is ez a kiáltásod szeretteidért? Bárcsak ne hinnének többé a gúnyolódóknak, akik ezt mondják: "Minden a legnagyobb rendben van. Csak érezd jól magad, kényeztesd magad, azt tedd, ami boldoggá tesz." Bárcsak minden ilyen vakság elmúlna! Terroristák felrobbantották a new york-i ikertornyokat. Szakadár nemzetek atombombával akarják sakkban tartani a világot. Új betegségek, amelyeket ezelőtt nem ismert az emberiség, mint például a SARS és az ebola egy hét alatt elpusztítják az emberi szervezetet. Nagyjából 700.000 ruandai lakos halt meg saját állampolgárai keze által. A listát folytathatnánk.

Minden úgy megy, mint eddig? Micsoda szándékos tudatlanság! Az igazság az, hogy Isten mindent megrendít, amit csak lehet. Ami következik, arra még gondolni is szörnyű.

A Szent Szellem tudja, mi következik hamarosan, amikor már nincs semmi visszatartó erő.

Amikor eljön az az idő, minden ember átadja magát a kívánságainak. Minden harcos vallás a többiekre akarja erőltetni isteneit. Minden szent dolgot megvetnek, minden törtvényt megszegnek. Eközben a megtévedt egyház a pokol legkorruptabb, legelvetemültebb tanait fogja hirdetni.

Mindeközben hallom, ahogy Jézus mondja: "Igen, hamarosan eljövök." (Jelenések 22:20). Hallom Krisztus menyasszonyának válaszát, ahogy János is válaszolt: "Ámen. Jöjj el Uram Jézus!" (u. a. vers).

Sürgetlek: Egy pillanatra próbáld félretenni a Krisztus visszajöveteléről szóló eltérő tanításokat. Inkább hallgasd azoknak a férfiaknak és nőknek a kiáltását, akik Jézus visszajövetelét várják. Az egész lényege ez: "Szemtől szembe látjuk majd. Meg fogjuk látni" (lásd 1 Korithus 13:12).

Jézus visszajövetele meg kell, hogy dobogtassa a szívedet. Nem szabad, hogy nyugtalanítson. El tudod képzelni, milyen lesz, amikor a neveden szólít? Ha tényleg szeretsz valakit, azt akarod, hogy melletted legyen.

Képzeld csak el azt a nemrég házasodott párt, ahol a férj elutazik, mondjuk a katonaság, vagy a munkája miatt. Azt mondja a feleségének: "Visszajövök, de nem tudom mikor". Az első években a feleség gyakran ír gyönyörű szerelmes leveleket neki. De soha nem írja benne: "Hamarosan gyere vissza." Az évek múlnak és egyre kevesebbet ír, még mindig nem említi: "Könyörgöm, gyere gyorsan. Imádkozom, hogy mihamarabb visszatérj."

Szeretteim, hogyan mondhatjuk Krisztusnak, hogy szeretjük és hiányzik, ha még csak a visszajöveteléért sem imádkozunk? Hogy lehet, hogy soha nem fejezzük ki neki azt a vágyunkat, hogy jöjjön vissza, vigyen magával, hogy mindig vele lehessünk?

Bár folyton ezt kiáltanák: "Gyere gyorsan Úr Jézus!"

Mike Connell: Igazságok a tetoválásról 4.

Hányan hiszitek, hogy olyan időkben élünk, mikor a Szent Szellem példátlan, természetfeletti módon árad ki? Ugye, ebben egyetértünk, és most pillantsunk bele a világba és nézzük meg a népesség életkorát és látni fogod, hogy a világ népességének több, mint 50 %-a - sőt, úgy hallottam, hogy még ennél is több - 30 év alatti, és ebben az életkorban a tetováltatások nagyon kiemelkedőek.

Ezért hiszem, hogy ez egy fontos dolog. Hiszem, hogy a Szent Szellem kiáradásának napjaiban élünk, mikor Isten egy olyan generációt emel fel, akik számára a természetfeletti dolgok és csodák teljesen normális dolognak számítanak majd. Egész életemben erre vártam. Milyen jó ma fiatalnak lenni - mennyire dicsőséges. Olyan csodálatos ott lenni azon a napon, abban az órában, amikor a csodák történnek, amikor a Szent Szellem ereje megérkezik, amikor hétköznapi emberek a szellem ajándékaiban mozognak és Isten fiatalokat és időseket egyaránt elhív és mennyei látomásokat ad nekik. Olyan időkben élünk, mikor a menny soha nem látott módon nyílik meg és hatalmas csodák történnek.

Az első időkben, mikor gyülekezetbe jártam, alig lehetett találni olyan valakit, akinek a szolgálatában természetfeletti dolgok történtek, alig! Ez olyasvalami volt, ami korábban ugyan megtörtént, de aztán hosszú ideig egyáltalán nem történt semmi, és most, 30 évvel később egy olyan generációban élünk és te vagy ez a generáció, amelyet Isten felemel. Ő eleve elgondolta, hogy meg fogod tanulni hogyan érj el szellemi területeket, hogyan fedezz fel szellemi módokat, hogyan mozogj a mennyben és tapasztald meg Isten dicsőségét, jegyezd el magad Istennek. Egyik gyermekem, aki kilenc éves, találkozott Istennel, elragadtatott a mennybe. Ilyen nagyszerű időkben élünk!

Ez a természetfeletti órája. Hát nem érdekes, hogy mikor a történelem egy olyan időszakában élünk, mikor Isten kiönti az ő Szellemét és a természetfeletti megtapasztalása elérhető a nemzedékek számára az ördög megpróbál egyik támadást a másik után bevetni a fiatal generáció ellen, megpróbálva őket visszatartani, megakadályozni, megalkuvásra kényszeríteni, és az életüket tönkretenni.

Hadd osszak meg veletek valamit, amivel Szingapúrban találkoztam, mikor ott voltam. Bibliaiskolában tanítottam. Úgy, 700-800 diák lehetett ott, mikor az Úr elkezdett hozzám szólni videó játékokról, melyek a szerepjátékokon keresztül utat nyitnak a varázslás felé és a megnyújtott játékidő miatt utat nyitnak a fantáziálás felé és az Úr azt mondta, hogy ez az ajtó az okkult területek felé nyit és az emberek varázslásba keverednek bele. A tudomány beszéde által szóltam ott valakihez, aki egy bizonyos játék miatt való függőségben szenvedett, ami kínozta őt és nem tudott tőle megszabadulni. Ez a fiatalember előre jött, az oltár hívásnál. (Az oltárhoz való hívás, általában az Istentisztelet befejező részében szokás, mikor azokat hívják előre, akik nyilvánosan el akarják magukat kötelezni Jézus Krisztus felé – Fordító megjegyzése). Kérdeztem milyen játékról van szó és ő elmondta. Mikor azt kérdeztem mi volt az ő szerepe a játékban azt válaszolta, hogy varázsló, és embereket kell elvarázsolnia és a célja, hogy az embereket egy mágikus erővel elpusztítsa, ezzel még több erőt nyerve, így haladva tovább szintről szintre. Ha elég magas szintre jutsz, kardokat és mindenféle dolgokat nyersz és eladhatod őket az interneten. Megkérdeztem, hogy fel akar-e hagyni ezzel a szereppel, amit játszott. Azt mondta igen és ekkor bevezettem őt egy egyszerű imába, amiben megtagadta a megállapodást, a szövetséget, a démoni szellemekkel való együttműködés kereskedelmét, mint a játék forrását. Azonosította a szellemet, amit magára öltött. Amikor elkezdte megtagadni a játékot, ezt mondta. Jézus nevében - elkezdte megvallani, hogy Jézus Krisztushoz tartozom, elismerem, hogy Jézus Krisztus Uram és megváltóm. Megváltattam Jézus vérén minden átoktól. Minden démoni erőtől. Azt mondta, Jézus nevében megtagadom ezt a játékot - World of Warcraft. Megtagadom a szerepem ezen a helyen - és ahogy elkezdte szólni a játék megtagadását és a szerepét, amit játszott, az arca eltorzult. Ezt felvette a kamera - mindenki látta. Nyolcszáz diák figyelte döbbenten ezt a fiatal fiút, aki ott ült a Bibliaiskolában, aki elkötelezett keresztény, aki szolgálni akarta az Urat, odaszánva egy évet az éltéből erre a képzésre, hogy megértse Isten beszédét és hogy Istennel járjon. A testén a varázslás erői, démoni erők manifesztálódtak. Lezuhant a földre, gyötrődött, kiabált, üvöltözött, míg végül a démon kijött belőle - szabad volt. Felszólítottam az embereket, hogy jöjjenek előre és 200-300 diák indult el és a hatalmas szabadulás volt azoknál a fiataloknál, akik ezt a játékot játszották.

Azt kérdezed, mi köze van mégis mindennek a tetováláshoz - a válasz nagyon egyszerű. Ezek az emberek, odaszánt keresztények, egy fiatal generáció, akik Istent szolgálják anélkül, hogy tudnák, hogy okkult erők felé nyitották meg ajtóikat. A varázslás szelleme működött az életükben, megemésztve, aláásva, folyamatosan ellenállásban tartva és állandó problémákat okozva az életükben. Az a nap, a szabadulás napja volt.

Fordította: Diana En Arnoud Jan 

Hack Márta - Az elragadtatásról 4.

5. Próféták eksztázisban

Érdemes megemlítenünk Sámuel könyvének azt az epizódot, amelyből - közvetve - Sámuel és „köre” szelle­mi áldásaira figyelhetünk fel, és amely Saul király követeinek rámái látogatásáról szól. A követek azért érkeztek, hogy elfogják Dávidot, azonban - amint meglátták a (Sámuellel az élükön) jövendölő prófétákat - maguk a követek is prófétáim kezdtek. Az eset megismétlődött, míg végül Saul személyesen ,,szállt ki” Rámába — de még oda sem ért, a prófétálás szelleme őt is megragadta. Teljes mértékben elveszítette a tudatos ellenőrzést önmaga és szándékai felett. Ruháit levetve prófétált, egy álló nap és éjszaka egy helyben feküdt Sámuel előtt. (Isten szuve­rén módon megérintheti azokat is, akik céljaival ellentétes terveket szőnek.) Természetesen ettől az élménytől Saul nem vált prófétává. A Szent Lélek be­folyása alá került, ám a régi természete nem változott meg. Jogos volt a „hitetlenkedés”: „Avagy Saul is a próféták közt van?”

6. Szellemi utazás

Az Istentől elhívott próféták számára azonban az elragadtatás maradandó és sorsfordító élményt jelentett. Ezékiel prófétai szolgálatára illik a legtipikusabban az eksztatikus jelző; nála nem volt ritka a szellemi utazás (Ez 8,3), sőt Isten dicsőségének látása sem!

A titkok közé tartozik, hogy testben vagy testen kívül történik-e az elragad­tatás, amely során Isten trónját, mennyei székhelyét is megpillanthatják az erre kiválasztottak. Ezékiel Isten trónszekeréről leírt látomását a hagyomá­nyos zsidó írásmagyarázat egyértelmű­en eksztatikus jelenségnek, elragadtatásnak értelmezi (Chagiga 13-15);

"Fölemelve vitt engem a Szellem a föld és az ég között, és bevitt engem Jeruzsá­lembe isteni látásokban (Ez 8,3). „A Szellem pedig felvett engem, és vitt Káldeába (Babilonba) a foglyokhoz látásban az Isten Szelleme által, és fel­szállt előlem a látás, amelyet láttam." (Ez 11,24)

7. Elragadtatás fizikai testben

A héber nyelv a leghétköznapibb szavak egyikét használja a fizikai el­ragadtatás kifejezésére: lágah - meg­fogta, felvette. Ugyanez a nemes egyszerűség jellemzi azokat a bibliai be­számolókat is, amelyek szinte tőmon­datokban tudósítanak a testben törté­nő elragadtatásokról. „És Énókh az Is­tennel járt-kelt. És mivel Énókh Isten­nel járt-kelt, nem volt (többé ott), mert Isten felvette (lágah) őt." A Zsidókhoz írt levélből arról is értesülünk, hogy ez megragadás, áthelyezés (metatheszisz) volt - a mennybe! (Zsid 11,5) Amit nem tesznek át más helyre, az a helyén marad. Jézus ugyanezt az egy­szerű képet használta: „...az egyik fel­vétetik, a másik otthagyatik”. (Mt 24,40)

Illés próféta elragadtatása kapcsán a Szentírásban ugyancsak a lágah ige szerepel. A Királyok 2. könyvének 2. fejezetében összesen hatszor olvashat­juk ezt a szót, melynek jelentése: fizi­kai elragadtatás. Az esemény után az áláh (ejtsd: álá), felmegy ige múlt idő­ben fordul elő a Bibliában, egyszerű tényközlésként: „És felment Illés a szél­vészben az égbe” (2Kir 2,11).

Énokról - eltűnése után - az Újszö­vetségben olvasunk ismét A Zsidók­hoz írt levél idézett versén kívül Júdás levele azt is megemlíti, hogy próféta volt. Énok a feltámadásnak (a mai szentek szemszögéből is) jövő idejű, még előttünk álló szakaszáról prófé­tált. Üzenetében az Úr eljöveteléről szólt, aki az egyház elragadott - átvitt, áthelyezett - szentjeivel együtt jelenik meg majd dicsőségben.

Énok a hetedik volt Ádámtól fogva - és így bizonyos módon a Messiásban teljességre jutott, utolsó időkben élő megváltott hívő generáció szimbóluma is. Ő rólunk így prófétáit: „íme eljött az Úr az Ő sok ezer szentjével!" (Júd 14).

Elragadtatás tekintetében Énok az egyik koronatanú!

Forrás: Hit Infó III/10.

Marilyn Hickey - Generációs átok (részlet) 5.

Keserű apák- keserű gyermekek

A keserűség luxus, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak. Túl nagy az ára. Beszennyez téged is és a környezetedben élőket is.

"... Az atyák ették meg az egrest és a fiúk foga vásott bele." (Jeremiás 31, 29)

Pontosan ez történt Ézsauval is. Amikor meggyűlölte Jákobot és fiait, az utódai is meggyűlölték őket.

És külde Mózes követeket Kádesbõl Edom királyához, [kik így szólának:] Ezt mondja a te atyádfia az Izráel: Te tudod mindazt a nyomorúságot, a mely mi rajtunk esett:
15 Hogy a mi atyáink alámentek Égyiptomba, és sok ideig laktunk Égyiptomban, és hogy nyomorgatának minket az égyiptombeliek, és a mi atyáinkat.
16 És kiáltottunk az Úrhoz, és meghallgatta a mi szónkat, és angyalt külde és kihozott minket Égyiptomból; és ímé Kádesben vagyunk a te határodnak végvárosában.
17 Hadd mehessünk át a te földeden! Nem megyünk át sem mezõn, sem szõlõn, és kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, és nem térünk sem jobbra, sem balra, míg általmegyünk a te határodon.
18 Felele pedig Edom: Nem mehetsz át az én [földemen], hogy fegyverrel ne menjek ellened!
19 És mondának néki Izráel fiai: A járt úton megyünk fel, és ha a te vizedet iszszuk, én és az én barmaim, megadom annak az árát. Nincs egyéb szándék[om] csak hogy gyalog mehessek át.
20 Az pedig monda: Nem mégy át. És kiméne õ ellene Edom sok néppel és nagy erõvel.21 Mivel nem akará Edom megengedni Izráelnek, hogy általmenjen az õ országán: azért eltére Izráel õ tõle. (IV. Mózes 20,14-21)

Edom országa Ézsaué és utódaié volt. Amikor az izraeliták kijöttek Egyitomból, megkérték őket:
- Át kell mennünk Edomon, hogy az ígéret földjére jussunk. Ha áten­gedtek, megfizetjük a vizet, amit mi és az állataink megiszunk. Megfizetjük a füvet, amit lelegelnek. Mindent kifizetünk.
De az edomiták megtagadták a ké­résüket.
- Nem! Gyűlöljük a Jákob fiait. Itt nem jöhettek keresztül!

Vajon mi rosszat tettek Jákob fiai az edomitáknak? Semmit!
Ez az esemény 400 évvel azután történt, hogy Jákob megszerezte az Ézsau áldását. Vajon mi rosszat tet­tek az izraeliták az edomitáknak? Semmit. De az edomiták gyűlölköd­tek, acsarkodtak, mert Ézsau is gyű­lölte Jákobot.

Lehet, hogy a te szíved is keserű valaki iránt. Talán még a gyerekkorodig nyúlik vissza a dolog, amikor va­lamelyik tanár az iskolában rád förmedt - vagy amikor bezárt a gyár, és az apád elvesztette az állását, neked pedig az iskola mellett munkát kellett vállalnod, hogy hozzájárulj a csa­lád megélhetéséhez. Vagy mondjuk a férjed megszállottja a munkájának, te pedig el vagy keseredve, mert többet törődik a munkával, mint veled.

De a keserűséget nem engedheted meg magadnak, mert elveszítheted miatta az áldást. Sőt, még a gyere­keid áldását is. Jobb lesz, ha meg­térsz belőle. Nem jó, ha keserű vagy: levert, depressziós leszel tőle mindaddig, míg meg nem térsz belőle. A keserűség veszélyes játék!

A keserűség elkísérte Ézsaut min­den leszármazottjában. Saul Ézsau utódaival került szembe. Dávid is az edomitákkal viaskodott. Júda min­den királyának és az Északi Királyság néhány királyának is Ézsau mag­jával gyűlt meg a baja. Állandóan Jákob leszármazottait háborgatták és bosszantották. Vajon miért? Azért, mert az apjuk savanyú szőlőbe hara­pott és az utána jövő összes generá­ciónak vásott el tőle a foga. Majd az Újszövetségben is találko­zunk az idomeusokkal, más néven akik az edomiták. A négy Heródes is idomeus - azaz edomita származású volt.

Talán bizony azt mondták:
- Itt jön Jézus! Szeretjük Jézust! Szolgálni akarjuk őt!
Nahát, ilyet sose mondtak. Nagy Heródes inkább így szólt:
- Hol van ő? Tisztességet akarok tenni neki (Máté 2,8)... de természetesen nem tisztességet akart neki tenni, hanem meg akarta ölni!

Így aztán Heródes legyilkoltatott minden két évesnél fiatalabb fiúgyer­meket. Vajon miért? Azért, mert gyű­lölet élt benne Isten minden magja iránt. Már Ézsaunál elkezdődött, és sok száz évvel később a Heródesek még mindig ennek a keserű levét it­ták - egyre fokozódó mértékben.
De Heródes meg is térhetett volna. Hallotta az Igét a bölcsektől és tudott a csodálatos csillag létezéséről. Bár­mikor megtérhetett volna, és nyom­ban megtört volna a generációs átok.

Mihelyt megtérsz a bűneidből, megtörik rajtad az átok. De amíg alkudozol és másra hárítod a saját bűneidet, addig az átok nem fog megtörni az életeden. Depressziós, keserű ember maradsz, aki keserű­séget vet a mások életébe is. Nem érdemes! Nem engedhetsz meg ilyet magadnak!

Mind a négy bibliai Heródesnek megvolt a lehetősége a megtérésre és a hosszantartó átok megtörésére. Mindegyikük hallotta Isten Igéjét, némelyeket „majdnem rábeszéltek"', de ők inkább hátat fordítottak Isten­nek. Elvetemült bűntetteket követtek el - ideértve többszáz csecsemő meggyilkolását is - ezzel véve ki a részüket a családi átokból.

Isten négy generáción keresztül hasztalan próbálkozott a Heródes családnak az elátkozott kananeus örökségből való megváltásával. Végül úgy döntött, elég volt. És a Heródesek kipusztultak. Ma már sehol nincsenek Heródesek!

Ha téged csak „majdnem meggyőztek", hogy térj meg a bűneidből, akkor tudd, hogy a „majdnem" nem elég. Az életed kudarc lesz. Megér­heted, hogy mindent elveszítesz, még a családod is kihalhat, ha most rögtön meg nem állítod a generációs átkot.

Ezt kell mondanod:
- Megtérek mindenből. Nem tarto­gatok keserűséget a szívemben. 

Amint ezt megteszed, nyomban megszabadulsz és megtörik a gene­rációs átok. Ezzel megszabadíthatod az utánad következő nemzedéket is, hogy valami hétszer gonoszabb bűn fel ne üsse a fejét közöttük. Ne légy olyan, mint Ézsau, aki savanyú szőlőbe harapott és ebbe az összes leszármazottjának vásott bele a foga!

Forrás: Új Exodus Magazin, 1990.

Példabeszédek 19:9-20.

9. Hazug tanú nem marad büntetlenül, s a ki hazugságokat terjeszt, elvész. 

10. Nem illik a balgához a gyönyörködés, hát még a szolgához uralkodni urakon! 

11. Az embernek esze hosszantűrővé teszi, és díszessége: elnézni a büntettet. 

12. Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a király haragja, s mint harmat a fűre az ő kegye. 

13. Veszedelmére van atyjának a balga fiú, és csepegő eresz az asszony czivódása. 

14. Ház és vagyon ősök öröke, de az Örökkévalótól van az eszes asszony. 

15. Restség mély álomba ejt, és a renyhének lelke éhezik. 

16. A ki megőrzi a parancsolatot, megőrzi lelkét, a ki megveti utjait, meg fog halni. 

17. Az Örökkévalónak ad kölcsön, ki könyörül a szegényen, és tettét megfizeti néki. 

18. Fenyítsd fiadat, mert van remény, de megölésére ne vidd lelkedet. 

19. A nagy indulatú viseli a bírságot, mert ha megmentenéd, még növelnéd. 

20. Halljad a tanácsot és fogadd el az oktatást, azért hogy bölcs légy a végeden.

IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Heidi Baker - A csoda születése - Ragadd meg az ígéretet! 1.

"A hatodik hónapban Isten elküldte Gábriel angyalt Názáretbe, egy galileai városba, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy József nevű embernek, Dávid leszármazottjának. A szűz neve Mária volt. Az angyal odament hozzá, és azt mondta: Üdvözlet neked, igen kedvelt! Az Isten veled van. Mária felettébb megzavarodott a szaván, és csodálkozott, miféle köszöntés ez. De az angyal azt mondta: Ne félj Mária, kedvet találtál Istennél. Gyermeked lesz és életet adsz egy fiúnak, nevezd őt Jézusnak. Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának fogják hívni. Az Úristen neki fogja adni az ő atyjának Dávidnak a trónját, és uralkodni fog Jákób házán örökké, és királyságának sosem lesz vége."

Észak-Mozambikban élek. Minden hetem egy részét azzal töltöm, hogy Isten háta mögötti falvakat látogatok. Ismerem az egyszerű falusi életet, ahol nincs áram, vezetékes víz, vagy túl nagy kapcsolat a külvilággal. Gyakran azt gondolom, hogy Mária olyan helyről származott, ami nem sokban különbözött ezektől a kis afrikai településektől. Azon gondolkodom, mit is csinálhatott éppen, mikor megjelent neki az angyal. Úgy képzelem, valami hétköznapi tevékenységgel volt elfoglalva: vizet hozott a kútról, a ruháját mosta egy agyaggödörben, vagy a tűz fölött halat sütött. Nem hiszem, hogy azon a napon azt az angyali látogatást várta, ami fel fogja forgatni az ő kis világát. Vajon mi lenne a te reakciód, ha egy angyal megjelenne, és azt mondaná: felettébb kedvelt?

Láttam angyalokat. Éreztem Isten jelenlétét leszállni, ami a szobában lévőket a térdükre kényszerítette. Azt hiszem, a legtöbben arcra borulnánk félve, és rettegnénk. Remegnénk egy szent Isten előtt. Mária reakciója is ez volt. Egy kicsit több történt vele, mint hogy érdeklődni kezdett. Rettegett. A Biblia azt írja, nagyon gondterheltté vált. A magam részéről nem gondolnám, hogy ő elkápráztatóan ügyes, vagy látványos lett volna a szellemi életben. Valószínűleg egy hétköznapi tinilány volt, aki csak úgy egyszerűen szerette Istent. Olyannak képzelem őt, mint bármelyikünket: egy kis agyagedénynek.

Honnan is tudná egy fiatal lány, mit válaszoljon, ha egy angyal felbukkan a szobájában, és közli, hogy Isten jókedvéből terhes lesz? Mit tenne? Hogyan mondaná el a szüleinek? Mami, örülj kicsit! Annyira izgatott vagyok! Egy angyal eljött, és azt mondta, terhes vagyok! Bulizzunk egy jót!

És a vőlegénye? József, alig várom, hogy elújságoljam! Annyira izgatott vagyok! Isten kedvét leli bennem - kisbabám lesz! Ugyan nem a tiéd, de sose aggódj. Ez egy csodálatos ajándék. József, örülj már!

Mindannyian úgy gondoljuk, hogy szeretnénk, ha Isten szólna hozzánk, de akarnánk-e ehhez hasonlót kapni? A legtöbben akarunk csodákat látni az életünkben. Mária példája viszont arra tanít minket, hogy a lenyűgöző csodák néha ugyanannyira lenyűgöző bajba visznek minket. Mária ajándéka kemény következényekkel járt. Nem tudta csak addig elrejteni, míg végül az ígérete elkezdett megmutatkozni, és számot kellett adnia róla. Kíváncsi lennék, hányan hittek neki, mikor azt mondta, hogy attól terhes, hogy a Szent Szellem beárnyékolta.

Néha Isten ígéretei bizarrnak, valószínűtlennek, egyenesen őrültnek tetszhetnek. Időnként a nagy ígéretek félreértést váltanak ki a körülöttünk lévőkből - egészen akár a megszégyenülés pontjáig.

Fordította: Mihályi Dorottya

Példabeszédek 19:1-8.

1. Jobb a szegény, a ki gáncstalanságában jár, mint az álnok ajkú, a ki balga. 

2. Hogy lélek tudás nélkül van, az sem jó, és a ki lábaival hamarkodik, vétkezik. 

3. Az ember oktalansága elferdíti útját, és az Örökkévaló ellen háborog szíve. 

4. A vagyon hozzászerez sok barátot, de a szegénynek a társa is elválik. 

5. Hazug tanú nem marad büntetlenül, és a ki hazugságokat terjeszt, nem menekül meg. 

6. Sokan hízelegnek a bőkezűnek, és mindenki barátja az adakozó embernek. 

7. A szegénynek minden testvérei gyűlölik őt, mennyivel inkább távoznak tőle társai. Ki szóbeszédet hajhász, az övé az. 

8. A ki szívet szerez, szereti lelkét, a ki megőrzi az értelmet, jót fog találni.

IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

1 éves a Hit Rádió - Interjú Németh Sándorral

David Yonggi Cho - Dániel könyve 14.

A király dühbe gurul (3,19-23)

Akkor Nabukodonozor eltelék haraggal, és az õ orczájának színe elváltozék Sidrák, Misák és Abednégó ellen; [azért] szóla, és meghagyá, hogy fûtsék be a kemenczét hétszerte inkább, mint szokták vala befûteni.
20 És meghagyá a legerõsebb férfiaknak az õ seregében, hogy kötözzék meg Sidrákot, Misákot és Abednégót, [és] vessék õket az égõ, tüzes kemenczébe.
21 Erre ezek a férfiak alsó ruhástul, köntösöstül, palástostul és [egyéb] öltönyöstül megkötöztettek, és az égõ, tüzes kemenczébe vettettek.
22 A miatt azonban, hogy a király parancsolata szigorú volt és a kemencze rendkivül izzó vala: azokat a férfiakat, a kik Sidrákot, Misákot és Abednégót felvitték, megölé a tûznek lángja.
23 Az a három férfiú pedig: Sidrák, Misák és Abednégó, az égõ, tüzes kemenczébe esék megkötözve.

Mikor Nabukodonozor hallotta a három izraelita hit­vallását, annyira dühbe gurult, hogy az arcszíne is elváltozott. Minden jelenlévő remegett a félelemtől, mert tudták, hogy a király haragja őket is elérheti. Hiszem viszont, hogy Sidrák, Misák és Abednégó, akiknek pedig hajszálon függött az életük, nyugodtak és derűsek voltak. Szilárdak voltak hitükben, hogy Isten könnyen meg tudja szabadítani őket az égő kemencéből. Ünnepélye­sen komoly magatartásuk azt sugallta, hogy még ha Isten nem is szabadítja meg őket, akkor sem fogják a bálványt imádni.

Ez a három férfi igazán szerette az Urat. Ez a nagy szeretet képessé tette őket arra, hogy inkább meghalja­nak Istenért, mint hitük megrendüljön. Meg kell tanulnunk tőlük a leckét: még ha ugyanilyen helyzetbe kerülnénk is, hogy a Jézusról való bizonyságtétel az életünkbe kerülhet, akkor sem szabad meginognunk hitünk megváltásában.

Életünk során néha elesünk bizonyos bűnökben gyengeségünk miatt. De ha visszatérünk Istenhez, és megtérünk bűneinkből, Ő megbocsát. De ha az első parancsolat területén kötünk kompromisszumot, mely azt mondja: „Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem!", megszomorítjuk és feldühítjük ezzel Istent, mert ez a dolog az ő fenségét sérti.

Ezért aztán, ha olyan próba elé kerülünk, mikor azt követelik tőlünk, hogy idegen istent imádjunk, sohasem szabad kompromisszumot kötni. Sőt, még életünk kockáz­tatása árán is ellen kell állnunk. Ez az alapvető oka an­nak, hogy a keresztények képtelenek voltak befogadni a ma már letűnőfélben lévő kommunista ideológiát. A kom­munisták tagadják Isten létezését, és saját ideológiájukat imádják istenként. Nem szabad tehát semmiféle engedményt tennünk a kommunizmus felé, hanem harcolnunk kell ellene, bármi áron.

A harag rossz tanácsadó

Feltörő dühében Nabukodonozor azt parancsolta: "Fűtsétek fel a kemencét a szokásosnál hétszerte forróbbra!" A harag mindig ilyen bolond döntéseket von maga után. Szívünk nyugalmából bölcs szavakat szólhatunk, míg dühünkben bolondság hagyja el a szánkat.

Itt is azt látjuk, hogy Nabukodonozort haragja bolond­dá tette, hiszen parancsa épp visszafelé sült el. Ha a három ember fájdalmait növelni akarta volna, éppen hogy csökkentenie kellett volna a kemence hőmérsékletét, hogy ne rögtön haljanak meg. Ehelyett épp az ellenkezőjét tette.
Haragjában Nabukodonozor továbbra is bolondul szólt és cselekedett. Azt parancsolta ugyanis, hogy a há­rom férfit az izzó kemence közepébe dobják. Ha csak a kemence szájába dobták volna őket, az ugyanúgy céljai­nak megfelelő lett volna. Ezt a döntést azonban a düh szülte.

Hogy a király parancsát végrehajtsák, több katoná­nak kellett a három férfit egyenként felemelni, hogy a tűz­be dobhassák őket Az eredmény az volt, hogy a paran­csot végrehajtani próbáló katonák a tűz martalékává let­tek. A király dühe így nem egyszerűen csak bolondság­hoz, hanem végül tragédiához vezetett.

Bár ez csak egy egyszerű példa, mégis fontos leckét tartalmaz: semmilyen körülmények között nem szabad ha­ragunkban döntéseket hoznunk. Az így hozott döntés csak hibás lehet.