Nyolc órakor vendéglátóim azt mondták: „Egyen valamit”. De én már tudtam, hogy imádság és böjtölés a legnagyobb öröm, és te is meg fogod ezt tudni, ha Isten vezetni fog. Mikor Lázár házához mentünk, nyolcan voltunk. Senki sem tudta bebizonyítani, hogy Isten nem felel az imádságra. Mindenkor többet ad, mint amennyit kérünk, vagy el tudunk képzelni.
Sohasem fogom elfelejteni, hogyan hullt ránk Isten ereje, mikor a beteg szobájába léptünk. Csodálatos volt! Körülálltuk a beteg ágyát. Megfogtuk a beteg és egymás kezét. Aztán azt mondtam: „Most nem fogunk imádkozni, hanem csak Jézus nevét kiáltani.” – Letérdeltünk és azt suttogtuk: „Jézus, Jézus!” Isten ereje leszállt és felemelkedett, ötször szállt le, azután rajtunk maradt. De a beteg az ágyban mozdulatlan maradt.
Két évvel ezelőtt jött hozzá valaki és megpróbálta meggyógyítani, de hiába és ezért az ördög ezt a sikertelenséget arra használta fel, hogy a mi Lázárunkat elkedvetlenítse. Azt mondtam: „Ne törődj azzal, amit Sátán mond; ha Isten azt mondta, Ő meg fog gyógyítani, ez meg is fog történni. Felejts el mindent, csak azt ne, amit Isten Jézusról mondott.” Ekkor megmozdult a beteg ajka és a könnyei kezdtek folyni. Azt mondtam neki: „Isten ereje itt van, most fogadd el!” – Azt felelte: „Elkeseredett a lelkem és tudom, hogy megszomorítottam a Szent Szellemet. Menthetetlen vagyok. Nem tudom felemelni a kezem, hogy megfogjam a kanalat.” Azt mondtam: „Bánd meg a bűneidet és Isten meg fog hallgatni.” Bűnbánatot tartott és felkiáltott: „Ó, Istenem, engedd, hogy a te dicsőséged beteljesedjen!” Ezután, hogy ezt kiáltotta, átjárta őt Isten ereje és dicsősége.
Imádkoztam az Úrhoz, hogy sohase mondja el senki ezt az eseményt úgy, ahogy történt, mert tudom, Isten nem tudna megáldani semmi túlzást. Mikor ismételten így imádkoztunk: „Jézus, Jézus, Jézus!” – megremegett az ágy és benne a beteg is. Azt mondtam az embereknek, akik velem voltak: „Most már mindenki elmehet. Itt minden Isten. Én nem fogok segíteni Neki”. Leültem, és a beteget néztem, aki felkelt és felöltözött. Dicsőítő éneket énekeltünk, mikor felkelt. Aztán azt mondtam neki: „Most mondd el, mi történt.”
A hír, hogy Lázár meggyógyult, hamar elterjedt. Közelről és távolról sokan gyűltek össze, hogy lássák és hallják a bizonyságtételét. Isten sokakat megmentett. Ez az ember nyíltan elmondta, hogy mit cselekedett vele az Úr, sokan megszabadultak a bűneiktől és megtértek. Mindez azonban Jézus nevében történt, a drága névben való hit által. Igen, az a hit, ami ez által a név által növekszik, a betegeket teljesen meggyógyítja a jelenben is.
A fordítást az Evangéliumi Kiadónak köszönhetjük.
