Álljunk meg itt egy pillanatra. Egy kis kommentárt fűzök hozzá azok számára, akik kételkednek. Don Basham, pünkösdista prédikátor barátom és én elmentünk valahová (nem az USA-ban), ahol egyik este Don Basham vezette a szabadító szolgálatot. Nos, egy pünkösdista barátunk nagyon felháborodott, és megkérdezte, hol szerepel az Újszövetségben ilyen fajta szolgálat? Don Basham - nagyon finom és szelíd ember - azt mondta neki:
- Hát mi van leírva az Apostolok Cselekedetei 8-ban? A tisztátalan szellemek nagy hangon kiáltva kimentek, a sánták és bénák meggyógyultak... Itt is pontosan ez történt.
Kedves pünkösdista testvérünket nem elégítette ki a válasz, és tovább háborgott. A terem végében azonban ült egy anglikán teológiai rektor, aki az összejövetel után odajött hozzánk, s azt mondta a pünkösdista prédikátorról:
- Hát nem furcsa, hogy itt a szeme előtt történik, és mégsem hiszi?!
Elcsodálkoztam, hogy ez a rektor jobban megértette a történteket, mint a pünkösdista prédikátor, aki bizonyára csak az olyan típusú istentiszteletet tartja igeinek, amilyent ő ismer. Himnusz, bevezetés, bizonyságtevés, üzenet stb. és befejezésül egy áldásmondás. Jól elfogadott menetrend. Azt gondoltam magamban: „Vajon hol van az Újszövetségben ilyenféle istentisztelet?"
Válaszom az, hogy sehol! Ezzel nem azt mondom, hogy ez rossz, mindössze azt, hogy nevetséges erőltetni mint az istentisztelet egyetlen lehetséges módját. De sajnos így van ez sokhelyütt. Ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy ez az egyedüli, elfogadható istentiszteleti forma. De térjünk vissza Filephez.
Apostolok Cselekedetei 8,8-9. És lõn nagy öröm abban a városban. Egy Simon nevû ember pedig már elõbb gyakorolta abban a városban az ördögi tudományt és elámította Samária népét, magát valami nagynak állítván.
Ami biztos jele a Sátán szolgájának, hogy magát nagy személynek állítja. Az egész város az uralma alá került a varázslás ereje által, s mindaddig a kötelékében volt, amíg nem jött Filep, és nem prédikálta Krisztust, s nem vezette a szabadítás szolgálatát. S miért volt ilyen hatalmas megnyilvánulása a jeleknek? Mert a varázslás ereje is olyan nagy volt.
Minden esetben, amikor a varázslás ereje nagy, a szabadító szolgálat alatt hatalmas megnyilvánulások kísérik az Isten királysága s a Sátán királysága közötti erők ütközetét.
Nyolc évig voltam Afrikában: Indiában születtem, s jártam Új-Zélandon és Ausztráliában is. Sokfelé utaztam, s nem ismerek egyetlen helyet sem a világon, ahol nagyobb lenne a varázslás ereje, mint az Egyesült Államokban. Afrikában sokkal kisebb mértékű. Ezért nagyon fontos a szabadítás szolgálata, de emiatt van nagy konfliktus is, amikor a szabadulás megtörténik, úgy, mint Samariában. S olvashatjuk Simonról, hogy amikor látta Isten erejét így megnyilatkozni, akkor azt mondta, hogy ő is akar abból és azt fogja követni. Hitt és megkeresztelkedett. Majd jött Péter és János, az emberek megkapták a Szent Szellemet. S amikor Simon látta, hogy az apostolok kézrátétele által adatik a Szent Szellem, pénzt ajánlott fel az apostoloknak, mondván: adjátok nekem az erőt.
Látnunk kell, ha Simon a mai modern gyülekezetekben lenne, akkor 10 centet sem ajánlana föl. Természetesen rosszul számított, de volt ott valami, ami pénzt ért volna a számára az ő gondolkodásmódja szerint. S vegyük észre, amit Péter mondott neki:
Apostolok Cselekedetei 8,20-24. De Péter monda néki: A te pénzed veled együtt vesszen el, mivel azt gondoltad, hogy az Istennek ajándéka pénzen megvehetõ. Nincsen néked részed, sem örökséged e dologban, mert a te szíved nem igaz az Isten elõtt. Térj meg azért ezen gonoszságodból, és kérjed az Istent, ha talán megbocsáttatik néked szívednek gondolatja. Mert látom, hogy te keserûséges méregben és álnokságnak kötelékében leledzel. Felelvén pedig Simon, monda: Könyörögjetek ti énérettem az Úrnak, hogy semmi azokból, a miket mondtatok, reám ne jõjjön.
Ez az ember megkeresztelkedett, hitt, s mégsem volt igaz a szíve Isten előtt! Péter így folytatta: Térj meg azért ezen gonoszságodból, és kérjed az Istent, ha talán megbocsáttatik neked szívednek gondolatja. A következő dolog is tipikus. Simon azt felelte:... könyörögjetek ti énérettem hogy semmi azokból, a miket mondtatok, reám ne jõjjön.
Ami biztos jele a Sátán szolgájának, hogy magát nagy személynek állítja. Az egész város az uralma alá került a varázslás ereje által, s mindaddig a kötelékében volt, amíg nem jött Filep, és nem prédikálta Krisztust, s nem vezette a szabadítás szolgálatát. S miért volt ilyen hatalmas megnyilvánulása a jeleknek? Mert a varázslás ereje is olyan nagy volt.
Minden esetben, amikor a varázslás ereje nagy, a szabadító szolgálat alatt hatalmas megnyilvánulások kísérik az Isten királysága s a Sátán királysága közötti erők ütközetét.
Nyolc évig voltam Afrikában: Indiában születtem, s jártam Új-Zélandon és Ausztráliában is. Sokfelé utaztam, s nem ismerek egyetlen helyet sem a világon, ahol nagyobb lenne a varázslás ereje, mint az Egyesült Államokban. Afrikában sokkal kisebb mértékű. Ezért nagyon fontos a szabadítás szolgálata, de emiatt van nagy konfliktus is, amikor a szabadulás megtörténik, úgy, mint Samariában. S olvashatjuk Simonról, hogy amikor látta Isten erejét így megnyilatkozni, akkor azt mondta, hogy ő is akar abból és azt fogja követni. Hitt és megkeresztelkedett. Majd jött Péter és János, az emberek megkapták a Szent Szellemet. S amikor Simon látta, hogy az apostolok kézrátétele által adatik a Szent Szellem, pénzt ajánlott fel az apostoloknak, mondván: adjátok nekem az erőt.
Látnunk kell, ha Simon a mai modern gyülekezetekben lenne, akkor 10 centet sem ajánlana föl. Természetesen rosszul számított, de volt ott valami, ami pénzt ért volna a számára az ő gondolkodásmódja szerint. S vegyük észre, amit Péter mondott neki:
Apostolok Cselekedetei 8,20-24. De Péter monda néki: A te pénzed veled együtt vesszen el, mivel azt gondoltad, hogy az Istennek ajándéka pénzen megvehetõ. Nincsen néked részed, sem örökséged e dologban, mert a te szíved nem igaz az Isten elõtt. Térj meg azért ezen gonoszságodból, és kérjed az Istent, ha talán megbocsáttatik néked szívednek gondolatja. Mert látom, hogy te keserûséges méregben és álnokságnak kötelékében leledzel. Felelvén pedig Simon, monda: Könyörögjetek ti énérettem az Úrnak, hogy semmi azokból, a miket mondtatok, reám ne jõjjön.
Ez az ember megkeresztelkedett, hitt, s mégsem volt igaz a szíve Isten előtt! Péter így folytatta: Térj meg azért ezen gonoszságodból, és kérjed az Istent, ha talán megbocsáttatik neked szívednek gondolatja. A következő dolog is tipikus. Simon azt felelte:... könyörögjetek ti énérettem hogy semmi azokból, a miket mondtatok, reám ne jõjjön.
Tudjátok miért tipikus? Mert aki mélyen benne van az okkultizmusban, annak nagyon nehéz az igazi, teljes megfordulás, megtérés. Továbbra is a romlott, régi úton akar haladni, s nem érzi a bűnbánat igazi jelentőségét. Ezért mondta Simon mágus: ti imádkozzatok!
Sokszor mondják nekem az emberek: Prince testvér imádkozz a szabadulásomért. Nem azt mondom, hogy akik okkultizmussal foglalkoztak, azok nem szabadulhatnak meg, de sokszor nagyon nehéz mindazoknak a dolgoknak a teljes megtagadása, amiben benne voltak.
Sokszor mondják nekem az emberek: Prince testvér imádkozz a szabadulásomért. Nem azt mondom, hogy akik okkultizmussal foglalkoztak, azok nem szabadulhatnak meg, de sokszor nagyon nehéz mindazoknak a dolgoknak a teljes megtagadása, amiben benne voltak.
Ezek után olvassuk el az Apostolok Cselekedetei 13-at. Pál és Barnabás első missziós útjukon vannak.
Apostolok Cselekedetei 13,6-12. És eljárván a szigetet mind Páfusig, találkozának egy démonizált hamis próféta zsidóra, kinek neve [vala] Barjézus; Ki Sergius Paulus tiszttartóval, ez okos emberrel vala. Ez magához hivatván Barnabást és Saulust, kíváná hallani az Isten beszédét.
Elimás, a démonizált azonban (mert így magyaráztatik az õ neve) ellenkezik vala velök, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hittõl. De Saulus, ki Pál is, megtelvén Szent Szellemmel, szemeit reá vetve, Monda: Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellensége, nem szûnöl-é meg az Úrnak igaz útait elfordítani? Most azért ímé az Úrnak keze van ellened, és vak leszel és nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szálla reá; és kerengve keres vala vezetõket. Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hûn, elálmélkodván az Úrnak tudományán.
Az okkultizmus híveinek jellemzője az is, hogy igyekeznek közeljutni a politikai hatalomhoz és tekintélyhez, így gyakorolva saját hatalmukat.
Elimás, a démonizált azonban (mert így magyaráztatik az õ neve) ellenkezik vala velök, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hittõl. De Saulus, ki Pál is, megtelvén Szent Szellemmel, szemeit reá vetve, Monda: Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellensége, nem szûnöl-é meg az Úrnak igaz útait elfordítani? Most azért ímé az Úrnak keze van ellened, és vak leszel és nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szálla reá; és kerengve keres vala vezetõket. Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hûn, elálmélkodván az Úrnak tudományán.
Az okkultizmus híveinek jellemzője az is, hogy igyekeznek közeljutni a politikai hatalomhoz és tekintélyhez, így gyakorolva saját hatalmukat.
Figyeljétek meg: az okkultizmus mindig azt igyekszik megakadályozni, hogy az Igazság prédikáltassék. Igyekszik hátráltatni azt, és elfordítani az embereket az Igazságtól. Nagyon sokan jönnek, s azt mondják: "Prince testvér, nem tudom mi az oka, de nem vagyok képes olvasni a Bibliát. Valahányszor leülök, mintha jönne valami és attól kezdve nem értem meg az Igét." Ilyenkor a háttér majdnem kivétel nélkül az okkultizmussal kapcsolatos.
Forrás: Új Exodus, 1989.
