N.S. - Isten országa és az Egyház között szoros kapcsolat áll fenn. Az Egyház az az első szellemi intézménye Istennek, ahová Isten országa eljött, és ahol akarata megvalósul. Ezt a tényt az üdvtörténet során megpróbálták némelyek rossz színben feltüntetni. Lucifer lázadásának is az volt az oka, hogy az Úr kizárólagos uralmát nem tudta elviselni. Éppen emiatt tűzte ki célul maga elé, hogy ő is „hasonlatos lesz a Magasságoshoz." Dáthán, Kóré lázadása Mózes ellen is hasonló indítékból történt. Véleményem szerint a vezetés olyan karizmatikus intézmény, amit istenfélő emberek ellenőrzése mellett kell gyakorolni az Egyházban.
A gyülekezet egészét érintő kérdésekben természetesen döntő a véleményem, de a döntések előtt hosszú ideig konzultálok a vezetőkkel, szakértőkkel. Egyébként a gyülekezeti tagok életére abban az egy-két órában vagyok hatással, amikor prédikálok az istentiszteleteken. Mivel a közösség élete igen szerteágazó, a hívők számára a hétközi közösségi életben nem én játszom a kulcsszerepet.
Szabadságszerető ember vagyok, erre az egész életem bizonyíték, és tudom, hogy az én szabadságom azon is múlik, hogy mások szabadok-e. Ezért arra törekedtem és törekszem, hogy az embereket Krisztus szabadságához vezessem el, hogy mindnyájan még hatalmasabb módon részesedhessünk abból a gazdagságból, amit Isten, az Atya, Krisztuson keresztül számunkra megszerzett.
- Itt anyagi gazdagságra is gondolsz? Mert gyakran éri olyan vád a gyülekezetet, hogy túl nagy hangsúlyt fektet az anyagi javakra, kapitalista elveket hirdet.
- Én magam nem vagyok híve sem a szocializmusnak, sem a jóléti államnak. Azért nem, mert az emberek valamilyen maguk fabrikálta úton vagy rendszeren keresztül akarják magukat a jóléthez juttatni. Szerintem a föld első számú tulajdonosa Isten, aki felosztotta a földet a népek között, akik történelmük, nyelvük, kultúrájuk szerint tagozódtak, és egymástól részben elkülönültek, és kialakult a magántulajdon. Isten nem az államot használja fel arra, hogy az embert megáldja, hanem az Isten és az ember közötti személyes kapcsolatot. A gyülekezetben éppen ezért tudatosan teszünk hangsúlyt arra, hogy az emberekben levő kreativitás felszabaduljon és kibontakozzon. Már a rendszerváltás előtt is szorgalmaztuk azt, hogy a hívők vállalkozzanak, és törekedjenek a többre, a jobbra, a szebbre, úgy, hogy ne legyenek kapzsiak, sőt anyagi bőségüket más, szükségben levő embertársaik megsegítésére használják fel. A Hit Infó nevű újságunkat éppen azért adjuk ki, hogy a keresztények között segítsük azoknak a csatornáknak, kapcsolatoknak a kiépülését, amelyeken keresztül anyagi áldáshoz juthatnak. Én is olvasom a Hit Infó hirdetéseit, és ha a keresztény vállakozó olcsóbban és jobban dolgozik, akkor például a kocsimat hozzá fogom vinni. Ha világi vállakozó ajánlata az előnyösebb, akkor meg ahhoz.
A magántulajdon védelme a szabadság iránti elkötelezettségemből fakad, ugyanis a szabadságot és a magántulajdonhoz való jogot egymástól elválaszthatatlannak tartom. Kétségkívül ki kell alakítani olyan védelmi mechanizmusokat, amelyek az embereket megóvják más emberek kizsákmányolásától. Erre szerintem Isten Igéje és az istenfélelem a legalkalmasabb, amelyben megvan az az isteni tisztaság, szentség, amely meg tudja szabadítani az emberi szívet a kapzsiságtól, mohóságtól, önzéstől.
Azt az anyagi nyomorúságot, amiben ez az ország és az állampolgárai vannak, semmiképpen sem akarjuk a Bibliával megideologizálni, hanem inkább kiutat mutatni. Úgy gondolom, hogy az anyagi felemelkedésben rendkívül sokféle erkölcsi, pszichikai tényező játszik szerepet. Egy olyan társadalom, amely meg van mérgezve a szociális irigységgel, sóvársággal, mohósággal, nem képes még jóléti államot sem létrehozni. Egy ilyen közösségnek sohasem lesz meg az, amit eloszthatna.
Ami pedig a keresztény vezetők jövedelme körüli sanda gyanúsítgatásokat illeti, azt szeretném elmondani: a Biblia világosan rögzíti, hogy akik az oltár körül szolgálnak, azoknak az oltárból kell élniük. Én nagyon erkölcsösnek tartom, hogy egy közösség eltart lelkészt vagy lelkészeket, ha az anyagi körülményei ezt lehetővé teszik. Felszabadítják a szolgáló testvéreket arra, hogy hordozzák a gyülekezet szellemi, lelki terheit, és egész idejüket Isten szolgálatának szenteljék. Ez más egyházakban is így szokás. Az ingatlan-visszaigényléseknek is ez a célja, amit az országgyűlés el is ismert. Szinte palotákat, kastélyokat kapnak vissza a szerzetesrendek, papok, lelkészek, püspökök, és ott is fognak lakni. A protestáns kisegyházak, az állami dotáció hiánya, vagy szűkössége miatt, lelkészeik egzisztenciáját maguk teremtik meg. Teljesen normális és elfogadott dolog az, hogy ha valaki csatlakozik egy olyan közösséghez, mint például a Hit Gyülekezete, akkor a közösség hitéletéhez anyagilag is hozzájárul. Ezt az államilag jóváhagyott szervezeti szabályzatok is rögzítik minden felekezetben. A Hit Gyülekezetében sem volt soha fizetési kötelezettség. A bibliai adakozási formákról, tizedről, adományokról, alamizsnáról Jézus azt mondta, hogy ezeket az Újszövetségben sem kell elhagyni. Aki bőven vet, az bőven is arat. Ez az alapelv vezetőkre, hívőkre, szolgálókra, a laikusokra egyaránt vonatkozik.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
