2015. október 7., szerda

Philip Yancey és Tim Stafford - Miért elégszik meg Jób azzal, amit nem ért?

Jób 42,3 „Azért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám.”

Amit Isten mond, annál sokkal fontosabb maga a tény, hogy megjelenik Jóbnak. Isten személyes jelenléte látványosan válaszolja meg Jób legnagyobb kérdését: Van valaki odafent? Amikor Jób ezt megérti, porban és hamuban ülve bűnbánatot tart. Figyelemre méltó, hogy a bűnbánat szavait Jób még azelőtt mondja el, hogy elveszett javaiból bármit is visszakapott volna. Még ott ül a hamuban, ruhátlanul, fekélyektől borítva. Megtanult hinni a legnagyobb sötétségben is, amikor még reménye sincs arra, hogy sorsa jobbra forduljon.

Jób átmegy a vizsgán

Amikor Jóbnak leginkább szüksége lett volna Istenre, ő hallgatott. Éppen ez volt a lényege a párbajnak, amely az 1. fejezetben kezdődik. A Sátán kihívóan azt állítja, hogy Jób nyíltan megátkozza majd Istent (1,11), ám a végén elveszíti a fogadást. A történtek ellenére Jób nem átkozza meg Istent. Akkor is ragaszkodik az igazságos Istenbe vetett hitéhez, amikor minden tapasztalata ennek ellentmondani látszik. Végül Isten néhány szóban helyreigazítja Jóbot. Egyetlen ember sem képes helyesen látni, miként működik a világ. Összességében azonban Isten megdicséri Jóbot, és szolgájának nevezi őt. Ezékiel 14,14-ben Isten az igazlelkűség legnagyszerűbb példaképei közé sorolja őt.

Sorsforduló
Jób könyve meglepő fordulattal ér véget. Jób barátainak, akik a kegyességről szónokoltak és közhelyeket pufogtattak, bocsánatot kell kérniük. Jób viszont, aki dühöngött és jajveszékelt a csapások súlya alatt, bőséges jutalomban részesül: tizennégyezer juhot, hatezer tevét, kétezer ökröt, ezer szamarat és tíz új gyermeket kap. „Öregen halt meg Jób, az élettel betelve” (42,17).

Jób könyve hatalmas vigasztalást jelentett az Ó- és Újszövetség közötti nehéz időszakban élt zsidók számára. Azt a megerősítő üzenetet közvetíti, hogy a szenvedés nem feltétlenül büntetés, sőt a megpróbáltatásból talán nagy szellemi győzelem születhet. Jób könyvének boldog befejezése is a próféták üzenetét visszhangozza, ébren tartva a reményt, hogy eljön még a boldog jövő, a béke és a helyreállítás időszaka.