2017. január 19., csütörtök

Zsoltárok Könyve 146.

1. Hallelúja! Dicsérd, én lelkem, az Örökkévalót!
2. Hadd dicsérem az Örökkévalót életemben, hadd zengek Istenemnek, a míg vagyok.
3. Ne bízzatok nemesekben, ember fiában, kinek nincsen segedelme:
4. elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.
5. Boldog, kinek Jákób Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében,
6. ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké,
7. jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabadítja a foglyokat;
8. az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat;
9. az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet fönntartja – de a gonoszok útját elgörbíti.
10. Az Örökkévaló király lesz örökké, Istened, oh Czión, nemzedékre meg nemzedékre! Hallelúja!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)