HACK MÁRTA:
Jézus Krisztus bizonyságtétele a prófétaság szelleme. Csupán egy átmeneti állapot volt az Ószövetségben véres áldozatokkal járulni Isten jelenlétébe, melyek időleges érvényűek voltak. Annyit azonban tudtak, hogy vért kell ontani az ember lelkének megmentéséért (Zsoltárok 40:2-3, 7-10). Jézus Krisztus áldozata az Atya tökéletes akarata volt (Zsidó levél 10:1-10).
Nem lehetsz olyan távol az Úrtól, hogy Istennek ne lenne türelme hozzád (I. Timóteus 1:12-17).
Jézus Krisztus bizonyságtétele a prófétaság szelleme. Csupán egy átmeneti állapot volt az Ószövetségben véres áldozatokkal járulni Isten jelenlétébe, melyek időleges érvényűek voltak. Annyit azonban tudtak, hogy vért kell ontani az ember lelkének megmentéséért (Zsoltárok 40:2-3, 7-10). Jézus Krisztus áldozata az Atya tökéletes akarata volt (Zsidó levél 10:1-10).
Nem lehetsz olyan távol az Úrtól, hogy Istennek ne lenne türelme hozzád (I. Timóteus 1:12-17).
HACK PÉTER:
Az életünk célja, hogy szentségben és tisztaságban éljünk a kürtzengés szaváig, amikor Isten magához veszi mindazokat, akik hisznek Őbenne. Az abban a pillanatban élőket Isten testben viszi fel, akik pedig az Úrban aludtak el korábban, azok feltámadnak, és együtt ragadtatnak el az előbbiekkel. Mivel az elragadtatás előtt is elköltözhetünk az Úrhoz, ezért kell feddhetetlenül élnünk (I. Thessalonika 5:21-23).
A Biblia ebben a néhány versben kijelenti, hogy az Isten által teremtett ember miből is áll.
A szellem (görög pneuma ‘szél, fuvallat’) és a test (görög szóma ‘test’) találkozása hozza létre a lelket (görög pszükhé ‘lélegzet, lehelet’).
A lélek három valóságot tartalmaz. Az ember értelme, értelmi képessége (intellektus, gondolkodás) sokban hordozza az isteni valóságot: képes alkotni, kitalálni, feltalálni dolgokat. Az érzelem, érzelmi képesség tesz érzékennyé, sokszínűvé. Az akarat pedig azt teszi lehetővé, hogy az ember az elhatározásai megvalósítása érdekében cselekedni tudjon.
A felnőttek többségét észérvekkel meg lehet győzni, míg a kisgyermekek akaratát gyakran egészen nehéz féken tartani. Az a képességünk, hogy az akaratunkat végre kívánjuk hajtani, egész életünk során megmarad. Ha az lenne a siker, hogy elhatározunk dolgokat és meg tudjuk valósítani, vajon miért van az, hogy a világhírű zenészek, sportolók, színészek, sőt még a hétköznapi emberek sem lesznek boldogok annak ellenére, hogy sikerül elérniük a céljukat?
A kényszer megöli a szabadságot, de Isten az embert szabadságra teremtette (Filemon 1:14). A kényszer szomorúsággal jár, míg a szabadság sikerélményt ad (2 Korintus 1:7). Nem tudna az ember elkárhozni, ha nem lenne szabad akarata. Mivel azonban ezzel rendelkezünk, felelősségünk van a tetteink következményét illetően. A férfiaknak a családjukat is figyelembe kell venniük döntésük meghozatalakor.
Ha nem azt teszed, amit szeretnél, akkor a bűn uralma alatt állsz, és a test és a gondolat akaratának veted alá magadat (Efézus 2:1-3). Akik vétkekben és bűnökben élnek, biológiailag élnek, de a szellemük halott (1 Mózes 2:17). Az ilyen emberek élete fölött a levegőbeli hatalmasság gyakorol uralmat (Róma 7:15, 17-20, 24-25). Nagy gyötrelem, amikor a bűnt cselekvő ember érzi, hogy rosszat tesz, elhatározza, hogy megváltozik, de mivel nem ura a saját akaratának, nem tud megszabadulni.
Drámai romlást hoz az internet nemcsak a világban, de Krisztus testében is: manapság a fiataloknak nincs meg az a képessége, hogy tartósan egy dologra figyeljenek. Ráadásul közkinccsé tesznek magukról olyan információkat, melyeket régebben illegálisan, csak hosszas lehallgatással, megfigyeléssel lehetett megszerezni.
A szívbeli szilárdság vagy elhatározás, a saját akaratunkon való uralkodásra való képesség, a szívben meghozott végzés és a kényszertől, szükségtől való szabadság a szabad akarat alkotóelemei (I. Korintus 7:37.a).
A böjt és a virrasztás a természetes, legális szükségünk megfeszítése szellemi célból, melyek által a test akaratától való függetlenedést tudjuk gyakorolni. A rendszeresen böjtölő emberek rendkívül összeszedettek, a szellemük erős. Tinédzserként jó kezdet a böjtölésben, ha kedvtelésünket (pl. csokoládé, internet, stb.) hosszabb időre megvonjuk magunktól, hogy meggyőződjünk arról, hogy szabadok vagyunk tőle.
Isten azt szeretné, hogy szabad akaratunkból rendeljük alá magunkat az Úr akaratának, ahogyan Jézus is engedelmeskedett az Atyának (Filippi 2:13). Isten létrehozza bennünk a vágyat, hogy az Ő akaratát cselekedjük, mert ha ez kényszerből lenne, nem lennénk boldogok (I. Korintus 9:16-18).
ISTEN IGÉJE SZERINT A BOLDOGSÁG AZ, HA MEGTALÁLOD, MI ISTEN AKARATA A TE ÉLETEDBEN (RÓMA 9:16).
A Bibliát ugyan emberek írták le, de Isten adta a kijelentést (2 Péter 1:21). Az életben összehasonlíthatatlanul nagyobb boldogságot ad a világhoz képest, ha Isten megmutatja az akaratát, és ha hajlandóak vagyunk azt megcselekedni, teljes megelégedéssel tudunk élni (Kolosse 1:9). Az alkoholizmus, a válások ijesztően nagy aránya, a rossz életmódba való belebetegedés mind-mind azt bizonyítják, hogy az Úr nélkül nem lehet jó döntéseket hozni (Efézus 5:17). Isten nem vezet be bennünket olyan helyzetbe, ahol vereséget szenvednénk. Ne úgy alakuljon, ahogy mi elterveztük, hanem úgy, ahogyan Isten.
Egyrészt úgy tudjuk megállapítani, hogy Istentől van-e valami, hogy a Szent Szellem vezetését követjük, ami azt jelenti, hogy békességünk van benne, és az Úr Igéjével összhangban áll. Másrészt a körülményeken keresztül is vezet Isten, úgy alakítja a dolgokat, hogy megértsük, mi a helyes irány. A személyes vezetés békességgel jön, de fordítanunk kell annyi időt imádkozásra, hogy legyen lehetőségünk meghallani Isten szavát. Ne külső elvárás vezessen a döntéseidben, hanem amiben áldott vagy, amiben talentumot kaptál, azt csináld! Ha tudod Isten akaratát, de nem teszed meg, akkor ez negatív hatással lesz az életedre (Lukács 12:47).
Vannak bizonyos dolgok, melyekről meg van írva, hogy Isten akarata: hogy ne kárhozzunk el, hogy megtérjünk, hogy rendszeresen összegyűljünk testvéreinkkel, hogy megtisztuljunk, hogy Krisztus jelenlétébe eljussunk, hogy megújuljunk, hogy szentek legyünk, hogy hálával éljünk, hogy jól cselekedjünk, valamint hogy imádkozzunk. A személyes életünkre vonatkozóan is van az Úrnak akarata; a párválasztásunk, a lakóhely-választásunk, a karrierünk, illetve a szolgálatunk területén mindenképpen.
Az igazi siker az, ha meg tudod menteni legalább egy ember életét a kárhozattól, mert ő mindig tudni fogja, hogy te vezetted be az örök életbe azáltal, hogy hirdetted neki az evangéliumot. Legyen az a célunk, hogy a pályánk végén elmondhassuk ezt az igét:
„Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, melyet megáld nekem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nekem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.” (II. Timóteus 4:6-8)
Pasitka Janina jegyzete
Az életünk célja, hogy szentségben és tisztaságban éljünk a kürtzengés szaváig, amikor Isten magához veszi mindazokat, akik hisznek Őbenne. Az abban a pillanatban élőket Isten testben viszi fel, akik pedig az Úrban aludtak el korábban, azok feltámadnak, és együtt ragadtatnak el az előbbiekkel. Mivel az elragadtatás előtt is elköltözhetünk az Úrhoz, ezért kell feddhetetlenül élnünk (I. Thessalonika 5:21-23).
A Biblia ebben a néhány versben kijelenti, hogy az Isten által teremtett ember miből is áll.
A szellem (görög pneuma ‘szél, fuvallat’) és a test (görög szóma ‘test’) találkozása hozza létre a lelket (görög pszükhé ‘lélegzet, lehelet’).
A lélek három valóságot tartalmaz. Az ember értelme, értelmi képessége (intellektus, gondolkodás) sokban hordozza az isteni valóságot: képes alkotni, kitalálni, feltalálni dolgokat. Az érzelem, érzelmi képesség tesz érzékennyé, sokszínűvé. Az akarat pedig azt teszi lehetővé, hogy az ember az elhatározásai megvalósítása érdekében cselekedni tudjon.
A felnőttek többségét észérvekkel meg lehet győzni, míg a kisgyermekek akaratát gyakran egészen nehéz féken tartani. Az a képességünk, hogy az akaratunkat végre kívánjuk hajtani, egész életünk során megmarad. Ha az lenne a siker, hogy elhatározunk dolgokat és meg tudjuk valósítani, vajon miért van az, hogy a világhírű zenészek, sportolók, színészek, sőt még a hétköznapi emberek sem lesznek boldogok annak ellenére, hogy sikerül elérniük a céljukat?
A kényszer megöli a szabadságot, de Isten az embert szabadságra teremtette (Filemon 1:14). A kényszer szomorúsággal jár, míg a szabadság sikerélményt ad (2 Korintus 1:7). Nem tudna az ember elkárhozni, ha nem lenne szabad akarata. Mivel azonban ezzel rendelkezünk, felelősségünk van a tetteink következményét illetően. A férfiaknak a családjukat is figyelembe kell venniük döntésük meghozatalakor.
Ha nem azt teszed, amit szeretnél, akkor a bűn uralma alatt állsz, és a test és a gondolat akaratának veted alá magadat (Efézus 2:1-3). Akik vétkekben és bűnökben élnek, biológiailag élnek, de a szellemük halott (1 Mózes 2:17). Az ilyen emberek élete fölött a levegőbeli hatalmasság gyakorol uralmat (Róma 7:15, 17-20, 24-25). Nagy gyötrelem, amikor a bűnt cselekvő ember érzi, hogy rosszat tesz, elhatározza, hogy megváltozik, de mivel nem ura a saját akaratának, nem tud megszabadulni.
Drámai romlást hoz az internet nemcsak a világban, de Krisztus testében is: manapság a fiataloknak nincs meg az a képessége, hogy tartósan egy dologra figyeljenek. Ráadásul közkinccsé tesznek magukról olyan információkat, melyeket régebben illegálisan, csak hosszas lehallgatással, megfigyeléssel lehetett megszerezni.
A szívbeli szilárdság vagy elhatározás, a saját akaratunkon való uralkodásra való képesség, a szívben meghozott végzés és a kényszertől, szükségtől való szabadság a szabad akarat alkotóelemei (I. Korintus 7:37.a).
A böjt és a virrasztás a természetes, legális szükségünk megfeszítése szellemi célból, melyek által a test akaratától való függetlenedést tudjuk gyakorolni. A rendszeresen böjtölő emberek rendkívül összeszedettek, a szellemük erős. Tinédzserként jó kezdet a böjtölésben, ha kedvtelésünket (pl. csokoládé, internet, stb.) hosszabb időre megvonjuk magunktól, hogy meggyőződjünk arról, hogy szabadok vagyunk tőle.
Isten azt szeretné, hogy szabad akaratunkból rendeljük alá magunkat az Úr akaratának, ahogyan Jézus is engedelmeskedett az Atyának (Filippi 2:13). Isten létrehozza bennünk a vágyat, hogy az Ő akaratát cselekedjük, mert ha ez kényszerből lenne, nem lennénk boldogok (I. Korintus 9:16-18).
ISTEN IGÉJE SZERINT A BOLDOGSÁG AZ, HA MEGTALÁLOD, MI ISTEN AKARATA A TE ÉLETEDBEN (RÓMA 9:16).
A Bibliát ugyan emberek írták le, de Isten adta a kijelentést (2 Péter 1:21). Az életben összehasonlíthatatlanul nagyobb boldogságot ad a világhoz képest, ha Isten megmutatja az akaratát, és ha hajlandóak vagyunk azt megcselekedni, teljes megelégedéssel tudunk élni (Kolosse 1:9). Az alkoholizmus, a válások ijesztően nagy aránya, a rossz életmódba való belebetegedés mind-mind azt bizonyítják, hogy az Úr nélkül nem lehet jó döntéseket hozni (Efézus 5:17). Isten nem vezet be bennünket olyan helyzetbe, ahol vereséget szenvednénk. Ne úgy alakuljon, ahogy mi elterveztük, hanem úgy, ahogyan Isten.
Egyrészt úgy tudjuk megállapítani, hogy Istentől van-e valami, hogy a Szent Szellem vezetését követjük, ami azt jelenti, hogy békességünk van benne, és az Úr Igéjével összhangban áll. Másrészt a körülményeken keresztül is vezet Isten, úgy alakítja a dolgokat, hogy megértsük, mi a helyes irány. A személyes vezetés békességgel jön, de fordítanunk kell annyi időt imádkozásra, hogy legyen lehetőségünk meghallani Isten szavát. Ne külső elvárás vezessen a döntéseidben, hanem amiben áldott vagy, amiben talentumot kaptál, azt csináld! Ha tudod Isten akaratát, de nem teszed meg, akkor ez negatív hatással lesz az életedre (Lukács 12:47).
Vannak bizonyos dolgok, melyekről meg van írva, hogy Isten akarata: hogy ne kárhozzunk el, hogy megtérjünk, hogy rendszeresen összegyűljünk testvéreinkkel, hogy megtisztuljunk, hogy Krisztus jelenlétébe eljussunk, hogy megújuljunk, hogy szentek legyünk, hogy hálával éljünk, hogy jól cselekedjünk, valamint hogy imádkozzunk. A személyes életünkre vonatkozóan is van az Úrnak akarata; a párválasztásunk, a lakóhely-választásunk, a karrierünk, illetve a szolgálatunk területén mindenképpen.
Az igazi siker az, ha meg tudod menteni legalább egy ember életét a kárhozattól, mert ő mindig tudni fogja, hogy te vezetted be az örök életbe azáltal, hogy hirdetted neki az evangéliumot. Legyen az a célunk, hogy a pályánk végén elmondhassuk ezt az igét:
„Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, melyet megáld nekem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nekem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.” (II. Timóteus 4:6-8)
Pasitka Janina jegyzete
