Oka van annak, hogy miért áll el az abortusz szándékától sok nő miután meglátják gyermeküket az ultrahang felvételen. (http://www.lifenews.com/2013/02/07/78-of-pregnant-women-seeing-an-ultrasound-reject-abortions/) Tagadhatalan számukra, hogy ez az apró teremtés egy emberi lény, ami több, mint egy sejthalmaz.
Ahogy a baba növekszik az anyja méhében és ez az ultrahangon láthatóvá válik, gyakran hallani szülőket, akik így kiáltanak fel: „Nézd azokat az apró kezeket! Nézd azt az imádni való orrocskát (tisztára olyan, mint nagypapáé, nemde?), és nézd - kislány! (Vagy kisfiú!)”
Hát nem fantasztikus,hogy láthatjuk őket az ultrahangon keresztül, különösen, ha az első gyermekről van szó? Nem meglepő, hogy mindkét lányunk, akik most már a harmincas éveik végén járnak, ugyanazt a kérdést tették fel, mikor meglátták első gyermekük ultrahangos felvételét: „Hogyan képes valaki elvetetni gyermekét?”
Jó oka van annak, hogy az abortuszpárti törvényhozók harcolnak az ellen a törvény ellen, mely megköveteli az abortusz klinikáktól az ultrahangos felvétel megmutatását, mielőtt az anyák az abortusz mellett döntenének. Tisztában vannak vele, hogy ez nem hozna hasznot az üzletnek (azzal is érvelnek, hogy ez egy olyan plusz orvosi ellátás amely kellemetlen azon anyák számára, akik meg akarnak szabadulni méhük tartalmától).
Amikor egy ultrahangos felvételt látunk, nehéz tagadni azt a tényt, hogy a magzat egy egyedi személyiség, és ezért a Dorito’s cég (1964 óta gyárt tortilla chipseket - a fordító megjegyzése) magára is vonta a NARAL (Nemzetközi Abortuszjogi Szövetség) haragját, mikor tavaly, a Super Bowl ideje alatt, egy ártatlan, könnyed reklámfilmet sugároztak egy terhes anyáról, annak férjéről és babájuk ultrahangos felvételéről. A NARAL szerint a Dorito’s kardinális bűnt követett el azzal, hogy „emberként mutatta be a magzatot”. ( https://stream.org/pro-abortion-radicals-lost-hearts-minds/ ) Oh, micsoda gondolat!
De van valami, ami még ennél is rosszabb, mint amit a Dorito’s hirdetett. Egy, a The Atlantic-ban megjelent bizarr cikk szerint fondorlatos és megtévesztő, amikor életpárti csoportok az ultrahangot használják arra, hogy meggyőzzék a nőket arról, hogy gyermekük egy élő ember. Milyen mélyre süllyednek még ezek az élet pártiak?
Az Atlantic-i ultrahang tagadók
A cikk,( https://www.theatlantic.com/health/archive/2017/01/ultrasound-woman-pregnancy/514109/ ) amelyet Moira Weigel írt és tett közzé kedden, eredetileg ezt a címet kapta „Hogyan gyakorol nyomást az ultrahang arra az elgondolásra, hogy a magzat egy emberi lény”, alcíme pedig „A technológiát felgyorsított videók alkotásához használják, amelyek hamisan ábrázolják a válaszadó ingereket.” ( A jelenlegi címe „ Hogyan vált az ultrahang politikai kérdéssé”)
Weigel cikke kínos hibákkal van tele (ahogy arra Alexandra De Santics a Nation Reviw-on rámutatott http://www.nationalreview.com/article/444193/atlantic-ultrasound-abortion-article-makes-bizarre-attack-science ) nem is említve azokat a bizarr állításokat, amelyek már a korai öt-hat hetes magzati szívverések valóságát (és annak jelentőségét) tagadják és lejátszva az ultrahang bizonyítékát azt állítják - hihetelen! - az életpárti mozgalom csak egy másik példája a patriarhális túlkapásoknak. Igen, az ultrahang tudománya lehetővé tette a férfi doktorok számára a magzat kiértékelését a nők beavatkozása nélkül. Ó, azok az aljas kétszínű férfiak! Már megint ők.
Sean Davis a Federalist alapítója jó okkal írta azt ( http://thefederalist.com/2017/01/24/abortion-science-heartbeats-imaginary-unborn-babies-arent-alive/ ), hogy „Moira Weigel nagykalapáccsal tört a tudomány alapjaira és azután mindent megtett, hogy kiszívja az emberek agyát, mielőtt bárki rájön, mi is történik.” Cikkének címe nemcsak precízen megfogalmazott, hanem gunyoros is volt: „Az abortusz tudománya: A szívdobbanás csak egy képzelet, a meg nem született babák nem élnek és az ultrahang csak egy patriarhális eszköz.”
Továbbá hangsúlyozza Weigel cikkének abszurditását, Davis felelevenítette Denise Russell egy tweetjét: „Mielőtt az ultrahang létezett, a nőknek egészen a szülésig várniuk kellett arra, hogy meg tudják, hogy esetleg egy kiskutyának, vagy kecskének vagy egy emberi élőlénynek adnak életet.” Hogy is felejthettük el mindezt?
Válaszul arra a republikánus vezetői erőfeszítésre, melyet „Heartbeat Bill” néven vinnének keresztül - amely megtiltaná az orvosok számára az abortuszt amenyibben a szívverés észlelhető - (ahogyan Steve King kongresszusi tag mondta [https://steveking.house.gov/media-center/press-releases/king-introduces-the-heartbeat-bill] „ha a szívverést észleljük, a baba életét megvédjük) Weigel azt kérdezte, „Mi az a magzati szívverés? És miért számít?” Önnön válasza röviden, három szóban így foglalható össze: „Semmi”, „Nem számít”.
A gyermek szívverése
Felejtsük el azt a tényt, hogy az orvosok minden egyes terhességondozás alatt ellenőrzik a magzat szívverését, amióta csak ez az egészség egy jelzője, vagy azt a tényt, hogy gondosan monitorozzák a baba szívverését a szülés alatt, hogy biztosak legyenek abban, hogy minden rendben van. Azt a tényt is felejtsük most el, hogy az orvosok nézik a pulzust, hogy valaki még életben van-e, vagy azt a tényt, hogy egy személyt akkor nyilvánítanak halottnak, ha a szívverése végleg megállt.
Namost, amikor abortuszról van szó mindezek a tények kényelmesen eltűnnek és ennek az apró, születés előtt álló gyermeknek a szívverése jelentőségét veszti. Valóban, Weigel véleménye szerint, „Az orvosok, a terhesség kilencedik hetéig még csak nem is hívják magzatnak ezt a gyorsan osztódó sejtek tömegét.” (Biztos a korom az oka, de valahogy nem emlékszem, hogy a feleségem, Nancy évtizedekkel ezelőtt azt mondta volna, „Édesem, meg van a teszt eredménye, egy halom, gyorsan osztódó sejt van bennem!”)
Weigel száméra azonban nemcsak a magzati szívverésnek nincs jelentősége. Az ultrahangnak szintén semmi értelme szerinte, mióta…..nos, mióta erről meg van győződve. (Ha most valaki azt hiszi túlzok, olvassa el erről írt cikkét.) Megjegyzi, hogy azáltal, hogy a szociális médián ultrahang képeket posztolunk az „jobban kihangsúlyozza a meg nem születettek társadalmi valóságát”, és ez mintha valami rossz, félrevezető dolog volna.
Rámutatott egy amerikai házaspárra, akik „egy felgyorsított ultrahang videót tettek közzé (https://www.youtube.com/watch?v=mR6POuFfFNU), hogy úgy tűnjön, a gyermek akkor tapsol, amikor azt éneklik „Ha boldog vagy üsd a tenyered”. A burkolt célzás tehát sokkal inkább a felgyorsított videóra utalt, azt a hamis benyomást keltve, hogy a baba ütemre tapsol, de ami inkább alapvetően hamis benyomást kelt, az az, hogy ez a kis lény az anyja méhében a két kis kezét összecsapta. Nem rossz egy rakás sejtszövettől!
Habár Weigel idézi azokat, akik azt állítják, hogy kevesebb abortuszt végeztetenek azok a nők, akik látják ultrahangos felvételeiket, kétségbe is vonja ezeket az állításokat, rámutatva egy „2014-es tanulmányra amelyet a Szülészeti és Nőgyógyászati oldalon publikáltak ami közel 16000 terhes nő egészségügyi felmérésén alapult azt állapítva meg, hogy az ultrahangnak elhanyagolható hatása van a már meghozott döntésre.” (http://journals.lww.com/greenjournal/Fulltext/2014/01000/Relationship_Between_Ultrasound_Viewing_and.13.aspx )
Egyéb tanulmányok amelyeket olvastam, nagyon különböző következtetéseket vonnak le (lásd az itt levő példákat http://www.lifenews.com/2013/02/07/78-of-pregnant-women-seeing-an-ultrasound-reject-abortions/ ) és azok az életpárti szervezetek ( http://www.christianpost.com/news/pro-life-movements-newest-strategy-mobile-ultrasound-vehicle-97002/ ) amelyek az ultrahangot az abortusz megfontolása céljából ajánlják fel a nőknek, úgy tűnik, óriási sikereket érnek el. Bár kétlem, hogy mindezek a tanulmányok meg tudnák győzni Weigelt, mivel kifogásai sokkal inkább egy ideológián alapulnak, semmint tudományon. Ahogy azt Alexandra de DeSanctis megjegyezte: „Az ok, amiért Weigel azon fejlődéseket, mint az ultrahang technológiája kritizál az, …..mivel továbbra is elutasítják a még meg nem született gyermek emberi mivoltát, azt a tagadhatatlan emberi természetet, amely gyermeket akár akarja az anya akár nem. ( http://www.nationalreview.com/article/444193/atlantic-ultrasound-abortion-article-makes-bizarre-attack-science )
Igen, az életpárti aktivisták és szülők továbbra is elismerik a még meg nem született gyermek emberi mivoltát. Mindannyian tudjuk ezt. Az abortusz pártiak is tudják. Azok az anyák akik elvetetik magzatjukat, ők is tudják. A Planned Parenthood vezetői is tudják. Talán vannak néhányan, akik képesek elnémítani lekiismeretüket és meggyőzni önmagukat azáltal, hogy „ez csak egy rakás sejthalmaz”. De ott mélyen, tudniuk kell. Mindannyian tudjuk. És ez az, amiért a baloldalnak olyan keményen kell küzdenie, hogy mindezt tagadhassa.”
És minél keményebben dolgozik a baloldal, hogy a meg nem született gyermekek emberi mivoltát tagadja, annál inkább világít rá a tudomány és erkölcs csődjére. E tekintetben jó szolgálatot tesz Weigel cikke és ezért örülnünk kellene. Az igazság, minden hazugságot elsöpör.
Írta: Michael Brown, 2017.január 25.
Fordította: Diana En Arnoud Jan
