Ruff Tibor - Senki sem uralkodhat a Szél felett 6.

Érdemes megemlíteni Istvánt is, aki szintén kiváltotta a buzgó, vallásos emberek ellenérzését Szent Szellemhez hűséges szolgálata által. Védőbeszédében pontosan ebből a szempontból elemzi Izrael egész történetét: felhívja a figyelmet arra, hogy Isten régebbi munkájának látszólagos tisztelete mellett, sohasem tudták elfogadni azt, amit éppen napjaikban cselekedett a Szent Szellem. Ez a testi ember magatartásának alaptörvénye. István a következő szavakkal fejezi be védőbeszédét:

„Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Szellemnek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképpen. A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok?” (Csel 7,51-52)

De a megnyilvánulások területén is sok új dolog történt az apostolok életében. Péternek az árnyéka gyógyított (Csel 5,15-16). Pálnak pedig testéről elvitt ruhái (Csel 19-1-12) . Ilyen jellegű csodákat Jézussal kapcsolatban nem említ a Szentírás, tehát az apostolok szolgálatát kísérő csodák jellegüket tekintve újszerűek voltak, a többi keresztény mégsem vádolta Pétert vagy Pált varázslással. Ezek pedig már kétségtelenül ugyanabban az üdvtörténeti korszakban történtek, amelyben mi is élünk: a Szellem korszakában. Igei dolog tehát úgy gondolkodni, hogy erre az időszakra az új szövetség által meghatározott szellemi törvények érvényesülésén belül éppenséggel a Szent Szellem egyre újabb és újabb „újításai” jellemzőek: „...hogy szolgáljunk a Szellem újságában és nem a betű óságában” (Róm 7,6).

Régi megállapítás, hogy szabad országokban a jogrend azt határozza meg, amit nem szabad tenni - s amit a törvény nem tilt, azt mind szabad. Ezzel szemben a diktatórikus államban azt határozzák meg, amit szabad cselekedni s amiről a törvény nem tesz említést, az mind tilos. Döntő kérdés, hogy a két szemléletmód közül melyiket „látjuk bele” a Szentírásba. Az én véleményem szerint amit a Szentírás nem tilt, azt szabad megtenni - és nem fordítva: hogy tudniillik, amiről nem beszél, az mind tilos. Ezért nem helyes és egyáltalán nem igei valami ellen úgy érvelni, hogy „mivel nincs benne a Bibliában, tehát rossz dolog”. Azt pedig sehol sem olvasom, még a Törvény legszigorúbb fejezeteiben sem, hogy „ne nevess, ne bégess, ugass, ne fuss, ne ordíts és ne ugrálj, mert mind utálja az Úr, a te Istened azt, aki ezeket cselekszi...” Ha tényleg igei módon akarunk élni, vegyük komolyan Isten Igéjét, és ne „lássunk bele” olyasmit, ami valójában csak saját, Isten természetfölötti erejétől elidegenedett természetünk testi törekvése és engedetlensége a Szent Szellem iránt.

Forrás: Új Exodus (1995)