A hit több egy egyszerű érzésnél. Sok ember összekeveri a hitet az érzelmekkel és az érzésekkel. Eljönnek a gyülekezetbe, érzelmileg megindulnak, inspirációt kapnak, felbuzdulnak. De ez nem jelenti azt, hogy hitben járnak.
A Biblia azt mondja, hogy a hit olyasvalami, amit teszünk, nem pedig csak érezzük. Másképp kifejezve: a hit több puszta érzelgősségnél. Képzeld el, hogy kimegyek az utcára és meglátok valakit, aki nincstelen és hajléktalan. Látom, hogy ez az ember éhes és fázik, szállásra és ruhára lenne szüksége. Vajon az én erős hitem bizonyítéka lenne az, ha odamennék hozzá és valami ilyesmit mondanék neki: „Fel a fejjel! Ne aggódj, légy inkább boldog! Érezd jól magad! Vágj jó képet, mosolyogj!”
Ehhez nem igazán kell nagy hit. A hit együttérzéssel jár. A hit azt mondja: „Teszek valamit azért, hogy enyhítsek a fájdalmaidon.” Az Újszövetségben szereplő szemtanúk végig azt mondják, hogy Jézus együtt érzett az emberekkel. Jézus a gyakorlati hitet mutatta be számunkra.
Amikor valakiről látjuk, hogy szükségben van, teszünk valamit érte. Nem elég egyszerűen odadobni egy „Imádkozom érted”-et. A Biblia azt mondja, hogy a hitünket cselekedetek által mutatjuk meg.
A világ az „én” megszállottja. De minél jobban elengeded az életedet, minél kevesebb figyelmet fordítasz magadra, minél többet szolgálsz mások felé önzetlen szeretettel, és minél inkább áldásként szolgálsz másoknak az időddel és a talentumaiddal, annál nyilvánvalóbbá válik a hited.
Beszéljünk róla:
- Mely területeken nyilvánul meg leginkább a hited?
- Milyen gyakorlati módon tudnád megmutatni a hitedet ma mások előtt?
