Érdemes megjegyezni

… a kegyelem azt jelenti, hogy semmit sem tehetünk annak érdekében, hogy Isten még jobban szeressen bennünket. Nem számít, hány óra lelkigyakorlatot, mennyi önmegtartóztatást, teológiai tudást és tudományos fokozatot vagy igaz ügyért végzett szolgálatot tudunk felmutatni. A kegyelem azt is jelenti, hogy semmit sem tehetünk annak érdekében, hogy Isten kevésbé szeressen bennünket. Nem számít mennyi fajgyűlöletet, büszkeséget, pornográfiát, paráznaságot vagy akár gyilkosságot lehet a kontónkra írni. A kegyelem azt jelenti, hogy Isten annyira szeret bennünket, amennyire csak egy végtelen Isten szeretni képes.
A teológus Barth Károly több ezer oldalt teleírt Egyházi dogmatikájában, végül mégis igen egyszerűen határozta meg Istent: „aki szeret”.
A kegyelem botrányosan személyes. Ahogy Henri Nouwen rámutat: „Isten örvendezik. Nem azért, mert a világ bajai megoldódtak; nem azért, mert minden emberi fájdalom és szenvedés megszűnt; s nem is azért, mert több ezer ember megtért, és most az ő jóságát dicsérik. Nem, Isten azért örül, mert egyik gyermeke, ki elveszett, megkerült.”
Különös, hogy az elveszett tulajdon megtalálása mélyebben érint bennünket, mint ugyanannak a tárgynak a megszerzése.

Philip Yancey: Meghökkentő kegyelem