Ez a könyv onnan kapta a Numeri címet (számlálás), hogy két ízben fordul elő benne Izráel seregeinek megszámlálása (1. és 26. fej.), a görög fordításban Arithmoi a neve, a Vulgatában Numeri. Pontosabb a könyv héber címe, Bemidbar (a pusztában).
A könyv első része a sínai élmények isteni feljegyzését tartalmazza, és így visszamutat a 2Mózesre.
A 4Mózes nagy része a pusztai vándorlás éveiről számol be, attól az időtől kezdve, mikor Izráel elhagyta a Sínai-hegyet, egészen addig, míg mint új nemzedék megérkezik a Jordán folyóhoz.
Izráel negyvenévi vándorlásának első mintegy másfél évéről a 2Móz 12,37-4Móz 14,45 tudósít; a vándorlás utolsó néhány hónapjáról a 4Móz 20,14-től a könyv végéig terjedő rész. A 14,45 és 20,24 közt kb. harmincnyolc év telik el (vö. 5Móz 2,14).
Izráel megszabadult Egyiptomból, törvényt kapott, Mózes vezette őt, a szent sátor előttük volt naponta, a felhő- és tűzoszlop természetfölötti módon ment végig előttük; Izráelnek tehát módjában lett volna győzelmesen követni Isten tökéletes akaratát. Ez a könyv beszámol róla, hogy ehelyett újra meg újra csődöt mondtak.
Ahogy Izráelben mindenkinek pontosan meghatározott helye és feladata volt, hogy így az egész nemzet javát szolgálják, a Gyülekezetben is Krisztus teste minden tagjának megvan a saját határozott helye és szolgálata „Krisztus testének építésére" (1Kor 12; Ef 4,1-16).
A 4Mózes négy fő részre osztható:
I. Előkészületek az indulásra a Sínai-hegytől, 1,110,10-ig.
II. Sínaitól Moáb mezejéig, 10,11-21,35-ig.
III. Bálám jövendölései, 22,125,18-ig.
IV. Az ígéret földjére való bemenetellel kapcsolatos rendelkezések és előkészületek, 26,1-36,13-ig.