Világbölcs. De hát miként jutottál ezen teherhez?
Keresztyén. E kezemben levő könyv olvasása által.
Világbölcs. Mindjárt gondoltam! Te is úgy jártál, miként már többen mások is, kik oly dolgokba elegyedtek, melyek erejüket meghaladták, s hasonlóképp a te kétségbeejtő helyzetedre jutottak. Ilyen zavarban az emberek nemcsak elcsüggednek (mint, ha jól látom, veled is történt), hanem kétségbeejtő kalandokra is sarkantyúztatnak, hogy amit maguk sem tudnak, elérhessék.
Keresztyén. Én jól tudom, minek elérésére is törekszem: szabadulni óhajtok súlyos terhemtől.
Világbölcs. De hát miért éppen ez úton keresel szabadulást, mely szemlátomást oly sok veszéllyel van összekötve; holott én, ha türelmesen végighallgatsz, utasítást adhatok neked, hogy azt, amit óhajtasz, miként érheted el anélkül, hogy kitennédd magadat azon veszélyeknek, miknek ez úton önként karjaiba rohansz. A segély igen közel van! s még azt is mondhatom neked, hogy emellett veszély helyett biztosságra, barátságra s elégedettségre fogsz találni.
Keresztyén. Kérlek! tudasd velem e titkot.
Világbölcs. Szívesen. Ott ama városban, a várost Erkölcsnek hívják, lakik egy Törvényes nevű úr, mély belátású s igen jó hírben álló ember, ki érti, hogy kell az embereken segíteni, s ki oly terhektől, mint a tied, meg tudja a vállakat szabadítani. Azt is tudom, hogy már ez úton sok jót eszközölt; azonfelül azok gyógyításában is igen ügyes, kiknek fejét terhük kissé megzavarta. Amint mondám, őhozzá kell menned, s azonnal segítve leend rajtad. Háza e helytől alig van egy puskalövésnyire. Ha ő talán nem volna otthon, van neki egy fia, ki igen előzékeny ifjú ember, s kit Udvariasnak neveznek, az ebben éppoly ügyes, mint maga az öreg úr. Ott, mondom, terhedtől megszabadulhatsz, s ha nincs szándékod előbbi lakhelyedre visszatérni, mit nem is tanácsolok, nődet és gyermekedet is e városba hozathatod. Néhány ház éppen most üresen áll, melyek közül egyet olcsón kibérelhetsz, ott az élelmiszerek is jók és olcsók, s ami életedet még boldogabbá teszi: az, hogy biztosítva lehetsz, hogy a becsületes szomszédok előtt jó hiteledben s jó hírben fogsz állani. Keresztyén rövid gondolkodás után határozott: hogyha igaz, mit ez az úr mond, legjobban cselekszem, ha követem tanácsát, s tüstént így szólott hozzá:
Uram, mely út vezet e becsületes ember házához?
Világbölcs. Látod ott ama halmot?
Keresztyén. Igen, igen, jól látom!
Világbölcs. Azon halom felé tarts, s az első ház, melyhez érsz, az övé. Keresztyén most letért útjáról, hogy Törvényes úr házához menjen segedelemért. De íme, amint már a halomhoz egészen közel érkezett, oly magasnak látszott az neki, s a legközelebb fekvő oldal oly meredeken állott ki feje felett, hogy Keresztyén félt előbbre menni, nehogy fejére szakadjon (2Móz 19,18).
