Kísértés a kétely ébresztésével kezdődik: „Csakugyan azt mondta-e Isten?” Az ördög nem azzal kezdi, hogy közvetlenül tagadja az isteni kijelentést, hanem azzal kezdődik a bukáshoz vezető út, hogy létrejön a kétely. Ezért is nagyon fontos arra figyelni és szem előtt tartani, hogy amikor valaki életében elindul a kételkedés, elbizonytalanodás, akkor elindul a kísértés. Minden olyan erő, amely az Ige voltában, megkérdőjelezhetetlen tekintélyében kételyt ébreszt ez nem Istentől, hanem az ördögtől van. A modern európai kultúrának a felvilágosodás óta az egyik „progresszív” törekvése az volt, hogy kételyt ébresszen az emberiséggel azzal szemben, ami addig volt, és ez Isten Igéjével szemben is megfogalmazódik.
A kísértés maga három területet érint: szem kívánsága, test kívánsága, élet kérkedése. Ez az, ami a világban van, ezen a három területen kísértetett meg az asszony. Jó az eledelre: test kívánsága, kedves a testnek: szem kívánsága, kívánatos a bölcsességért: élet kérkedése, független tudás iránti vágy.
Az ördög természete ugyanaz, ami volt a kísértés idején. Célja, hogy először kételyt ébresszen az emberekben, utána kibillentse az embert az üdvösség folyamatából.
Alapkérdés: igaz-e, hogy egyetlen fáról sem ehetsz? Éva cáfolta az ördög túlzását, hanem csak a jó és rossz tudásának fájáról.
I Móz 2:17-ben nem található meg – azt meg se érintsed – olyat válaszolt Éva, ami nem volt benne a parancsolatban. Ezzel ha nagyon szigorúan vesszük, hozzátett az Igéhez, többet mondott mint Isten. Ez után jön a kifejezett tagadás a 4. versben – bizonnyal nem haltok meg. Utána az a kísértés, amit az ördög az ember elé tár: mi az, amit elérhetne az ember, ha nem engedelmes?
Ennek a manipulációnak az eredményeként az alakul ki az emberben, hogy a rosszat jónak látja, az utálatost kedvesnek, amit Isten bűnnek ítél azt kívánatosnak tekinti.
Szolgálatban és saját életben, gyereknevelésben is arra kell figyelni, hogy manapság a világ erre rendezkedik be, hogy az emberben olyan értékrendet alakítson ki, amely a rosszat jónak, kívánatosnak mutatja be. Ezért különösen fontos, hogy a hívőknek egy stabil értékrendjük legyen.
Pál apostol világossá teszi, hogy az embernek képesnek kell lennie a jó és a rossz közötti különbségtételre. Abban a pillanatban, hogy valaki a rosszat jónak látja, ki van szolgáltatva arra, hogy lázadás felé menjen. Ezért a Biblia tanulmányozásakor különösen gondot kell fordítani arra, hogy ne csak az áldásokat, betöltekezéseket hangsúlyozza, hanem azt az alapigazságot is szem előtt kell tartani, hogy el kell választani magunkat a bűntől. Ahhoz, hogy az áldásokat birtokba tudjuk venni, meg tudjunk ezekben maradni, távol kell tartani magunkat a rossztól. Ezért kell a gyülekezetekben azokat az üzeneteket is hangsúlyozni a szolgálat során, ami a bűntől való elfordulás.
Hack Péter
