(2,1) Ezt a különleges angyalt, amely az Írásokban meg van különböztetve minden más angyaltól, gyakran említi az ÓSZ. (Vö. 1Móz 16,9; 22,11; 48,16; 2Móz 3,2; 14,19; 4Móz 22,22; Bír 2,4; 6,11; 13,3; 2Kir 19,35; Ézs 63,9; Zak 1,12; 12,8).
(1) Nevei: „az Úr (Jahve) angyala" (1Móz 16,7), „Isten angyala" (1Móz 21,17), (Isten) „arcának angyala" (Ézs 63,9), és valószínűleg ő „a szövetség követe (angyala)" (Mal 3,1)
Világosan azonosítani lehet magával az Úrral, ahogyan kijelenti önmagát az emberek előtt. Az 1Móz 31,11-13-ban az angyal ezt mondja Jákóbnak: „Én vagyok Bétel Istene". A 2Móz 3,2-6-ban ugyanez az angyal így szól Mózeshez: „Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene."
Ez az angyal isteni tulajdonságokkal és előjogokkal rendelkezik. Hágárnak ezt mondta: „Fölöttébb megsokasítom a te magodat" (1Móz 16,10), és Hágár így szólítja meg Őt: „Te vagy a látás Istene" (13. v.). Jákób ezt mondja róla: „az angyal, aki megszabadított minden gonosztól" (1Móz 48,16). Szent volt az a hely, ahol ez az angyal megjelent, és imádni kellett Őt (2Móz 3,5-6), holott szigorúan tilos volt közönséges angyalok imádása (Jel 22,8-9). Az Úr angyala Izráel őrizője volt, hallgatni kellett szavára, mert Isten neve volt benne (2Móz 23,20-23).
Az ÚSZ-i kijelentés fényében az ÓSZ-nek ez az angyala bizonyára nyugodtan azonosítható Isten Fiával, mielőtt Ő testté lett. A Bír 13,18 szerint ennek az angyalnak neve „csodálatos" (titokzatos); és az Ézs 9,6 szerint Izráel megígért Messiását illeti ez a név. Malakiás megerősíti, hogy az Úr, aki „mindjárt eljön az Ő templomába", a „szövetség követe", azaz angyala lesz (Mal 3,1). Hogy ez az angyal azonosítható a mi Urunkkal, ez összhangban áll különleges tevékenységével az Istenséghez való viszonyulásában, mivel Ő az örök Ige, aki által a láthatatlan Isten szól és kijelenti önmagát (Jn 1,1.18).
Jellemző, hogy az ÚSZ-ben nem történik további említés az Úr angyaláról. A görög határozott névelőt csak abban az esetben használ, ha a szövegben megelőzőleg az Úrnak valamilyen közönséges angyaláról van szó. Lásd a Mt 1,20-at, ahol a görögben az Úrnak „egy" angyaláról olvasunk, az 1,24-ben viszont határozott névelő van, mely visszautal a 20. vers angyalára.
(2,13) Astarót, Astóret többesszáma (1Kir 11,5), Astóret képei voltak. Astóret azonos Astartével, a föníciaiak termékenység-istennőjével, amelyet Izráel szellemi hanyatlása idején tisztelt (Bír 10,6; 1Sám 7,3-4; 12,10; 31,10; I 1Kir 11,5.33; 2Kir 13,13).
(2,18) A bírák Izráel törzseiből származó emberek voltak, akikre Isten ráhelyezte Izráel hitehagyásának és elnyomásának terhét. Olyan emberek voltak, akiket Isten elhívott, hogy képviseljék Őt mint isteni Királyt a nemzet előtt. Ezek jó hazafiak és egyben a vallási megújulás emberei voltak, mert a nemzet biztonsága és jóléte elválaszthatatlanul össze volt kapcsolva az Úr iránti hűséggel és engedelmességgel.