Ez a könyv onnan nyerte a nevét, hogy annak a tizenkét férfinek és egy nőnek a cselekedeteit írta le, akiket bíráknak neveztek, és akiket Isten támasztott, hogy a Józsué halála utáni hanyatlás és egyenetlenség idején megszabadítsák Izráelt. Egyikük sem volt olyan alkalmas vezető azonban, mint Józsué. Az Izráel történetében oly gyakran előforduló négyszeres körforgás (lázadás, büntetés, bűnbánat és helyreállítás) sokszor megismétlődik ebben a könyvben. A Józsué könyve a győzelem könyve, a Bírák könyve a vereségé. Józsué, a vezető, meghalt, de Isten megmaradt. Ezért nem volt szükségszerű a vereség.
A bírákat különböző törzsekből választották. Nem mindegyikük szolgáltatott igazságot Izráel egész területén. Egyesek csak helyi hatáskörrel rendelkeztek. Több esetben egyes bírák működésének ideje valószínűleg átnyúlt a másikéba. Lásd 2,18 jegyzetét is.
A könyvet hat nagyobb részre lehet fölosztani:
I. Visszapillantás a múltba és a bírák működésének kezdete, 1,1-3,4.
II. Öt bíró, 3,5-5,31.
III. Gedeon, 6-9.
IV. Hat bíró, 10-12.
V. Sámson, 13-16.
VI. Zűrzavaros állapot Izráelben, 17-21.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
