1) hogy amaz útról letérített,
2) hogy a keresztet gyűlöletessé akarta előtted tenni, és
3) hogy lábaidat oly útra vezeté, mely a halálba visz.
Először is utálnod kell, hogy amaz útról letérített, s hogy te beleegyeztél, mert ez annyit tesz: Isten tanácsát egy világböbcs tanácsára elvetéd. Az Úr így szól: "Igyekezzetek bémenni a szoros kapun (Luk 13,24)." Azon kapun, melyhez küldelek, mert e kapu szoros, mely életre vezet, s kevesen találnak reá (Máté 7,13.14). E szoros kaputól s az arra vezető útról térített le amaz istentelen ember, s ezáltal csaknem végveszélybe döntött; gyűlöld azért, hogy letérített ez útról, s utáld azt, hogy magad is hallgattál reá.
Másodszor utálnod kell, hogy abban fáradozott, hogy a keresztet előtted gyűlöletessé tegye, melyet Egyiptom kincseinél is többre kell becsülnöd (Zsid 11,25.26). Azonfelül a dicsőség királya mondotta neked: "Aki megtartja az ő életét, elveszti azt; s ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját, anyját, feleségét, magzatit, atyjafiait és húgait, nénjeit, sőt a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom (Mark. 8,35; János 12,25; Máté 10,39; Lukács 14,26)! Azért azt mondom, ha valaki el akarja veled hitetni hogy az halálod, ami nélkül maga az igazság bizonysága szerint, nem nyerheted el az örök életet, az ily tanítást vesd meg.
Harmadszor gyűlölnöd kell, hogy lábaidat oly útra vezeté, mely halálra visz. S a végre meg kell gondolnod, hogy kihez küldött s mily tehetetlen abban, hogy téged terhedtől megszabadítson.
Az ember, kihez könnyebbülés elérése végett küldött, s ki Törvényesnek neveztetik, azon szolgáló fia, ki csak szolgálatra szül (Gal 4,21–27), s titokszerű módon a Sínai hegy, melytől rettegtél, hogy fejedre szakad. Ha már tehát Ő gyermekeivel együtt szolgálatra való, miként várhatod, hogy általa te szabaddá légy. E Törvényes nem képes téged terhedtől megszabadítani.
Eddigelé egy ember sem menekedett meg általa terhétől. S talán soha sem is fog ez megtörténni, mert a törvény útján terhétől. Világbölcs úr tehát hazug, s Törvényes úr csaló, fia Udvarias, dacára becsületes arcának, képmutató, s nem segíthet rajtad. Hidd el nekem, hogy amaz esztelen emberek kérkedése megett semmi egyébb nem rejlik, mint azon terv, hogy üdvödet elrabolják, azáltal, hogy letérítenek azon útról, melyre én vezettelek.
Erre felhívta szavai igazságának tanújául Evangelista az eget. Ekkor szózatok és tűz lövell ki a hegyből, melyen szegény Keresztyén állott, hogy hajszálai mind az égnek meredtek. A szavak ezek valának "Mert akik a törvény cselekedeteiből vagynak, átok alatt vagynak: mert meg vagyon írva: "Átkozott valaki meg nem marad mindazokban, melyek megírattak a törvények könyvében, hogy azokat cselekedje (Gal 3,10)."
Keresztyén nem várt halálnál egyebet, s keservesen jajgatni kezdett, elátkozván magát a percet is, melyben Világbölcs úrral összejött, s önmagát ezerszer is bolondnak nevezte, amiért tanácsát megfogadta. Szégyellte nagyon azt is, midőn meggondolta, hogy amaz úr előadásai, melyek pedig csak testiségből származtak, képesek valának őt az igaz útról letéríteni. S most újra Evangelistához fordult.
Keresztyén. Mit vélsz, uram, van-e még reményem? Visszafordulhatok s eljuthatok-e még a szoros kapuhoz? Vagy el leszek hagyatva, s onnan szégyennel űznek vissza; hisz én fájlalom, hogy hallgattam azon ember tanácsára. Meg fogják-e még e vétkem bocsátani?
Evangelista. Az igaz, hogy vétked nagy, mert kétszeres bűnt követtél el: az igaz utat elhagytad, hogy tiltottra lépj, de a szoros kapun levő férfi azért be fog ereszteni, mert szereti az embereket; csak őrizkedjél, mondá, hogy újra oldalútra ne menj, hogy "el ne vessz utadban, mert az ő haragja csakhamar felgerjed (Zsolt 2,12)."
Most Keresztyén készült visszafordulni, s Evangelista megcsókolván s barátságos tekintetet vetvén felé, szerencsés utat kívánt neki. Keresztyén gyorsan haladt, anélkül, hogy útközben beszélt, vagy válaszra méltatott volna valakit. Az egész idő alatt olyformán járt, mint aki tiltott földeken megy, s nem volt képes biztosan tartani magát, míg csak azon útra nem ért, melyet Világbölcs úr tanácsára elhagyott.
