Az
embernek vissza kell fordulnia, mert valóban felfordult állapotban van. Helyre
kell állnia, hogy újra a megfelelő része legyen felül. Az Evangélium jó híre
az, hogy az idők teljességében eljött Krisztus: az utolsó Ádám, az életadó
Szellem, hogy az ember szellemi lényét újjáteremtse. Az újjászületés
tapasztalatában az ember szellemét Isten újjáteremti és visszaállítja az
Önmagával való szeretetkapcsolatba. Az újjászületés mely részünket érinti? Nem
a testünket, nem a lelkünket, hanem szellemünket: "Ami testtől
született, test az; és ami Szellemtől született, szellem az." (János
3:6.).
Atyánk, az Isten a szellemünk Atyja (Zsidók
12:9.) és szellemünk az, "mely Isten szerint teremtetett igazságban és
valóságos szentségben" (Efézus 4:24.).
A megváltás azonban nem fejeződik be
a szellemnél. Krisztus azért halt meg, hogy az egész embert megváltsa, de ezt
az ember eredeti teremtési rendje szerint valósítja meg. Az ember teremtésekor
eredetileg nem történt hiba: a terv tökéletes volt. A megváltás pedig nem sérti
meg ezt a tervet. Ezért a megváltásnak az ember természetével kapcsolatban két
lépést kell tartalmaznia:
1. Az emberi szellemnek nem csak az
életkapcsolata állt helyre Istennel, hanem a szellem visszakapta vezető helyét
is a lélek és a test fölött.
2. A léleknek a Kereszthez kell jönnie ahhoz,
hogy megváltást nyerjen - nem elpusztítani kell a lelket, hanem a léleknek le
kell mondania uralmi törekvéseiről. Csak így szabadulhat fel.
"Mert
aki meg akarja tartani az ő (lelki) életét, elveszti
azt; aki pedig elveszti az ő (lelki) életét énérettem, megtalálja azt.
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében
(lelki életében) kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő
lelkéért (lelki életéért)?"
(Máté
16:25-26.)
Amikor a lelki élet elvész (azaz
letesz kormányzási jogáról) és az emberi szellem megtelik Szent Szellemmel, a
Szellem ereje felszabadul az emberi szellemben, hogy megszentelje és összhangba
rendezze a lélek képességeit és meggyógyítsa a testet. A katolikus
karizmatikus mozgalom tagjai használnak egy kifejezést a Szent Szellembe való
bemerülésre, és ez a "Szellem felszabadítása" amit ők maguk találtak
ki. Talán akaratlanul, de jó szellemi ösztönnel tapintottak rá a Szellembe
való bemerülés egyik leglényegesebb szempontjára - ennek az élménynek mindent
átható természetére. Isten terve mindig az volt, hogy a Szent Szellem
hatalma és tekintélye áthassa az ember egész életét, de sorrendben: (1) a
szellemét, (2) a lelkét és (3) a testét.
"...Akiben
pedig nincs a Krisztus Szelleme, az nem az Övé. Hogyha pedig Krisztus
tibennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a
szellem ellenben élet
az igazságért." (Róma 8:9-10.)
"Mert
a testre irányult elme halál; a Szellemre irányult elme
pedig élet és
békesség." (Róma 8:6. angol
ford.)
"De
ha Annak a Szelleme lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halálból,
ugyanaz, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó
testeiteket is az Ő ti bennetek lakozó Szelleme által." (Róma 8:11.)
Látod az isteni rendet?
1.
A szellem él.
2.
Az elme élet és békesség.
3.
Életet kap a halandó test.
E tanulmány hátralévő részének
célja, hogy bemutassa, hogyan tapasztalhatjuk meg valóságosan ezt az igazságot.
