Mi az eredete a farsangnak? Honnan származik a világörökség részét képező busójárás szokása? Egyszerű hagyományokról, ártalmatlan népszokásokról, vagy kerülendő, mélyen okkult rituálékról van szó? Csoma Zoltán beszélget a téma egyik szakértőjével, dr. Kulcsár Árpád tanár úrral.
- A múltkor elkezdtük szétkapkodni ezt a szellemi matrjoskát, és lám-lám, mik bukkantak elő! És most újabb babát találtunk. Nem nagyon kellett keresni ebben a matrjoskában, ez pedig a farsang és a busójárás. Ezt szeretném most egy kicsit megbolygatni, és világosságra hozni, hogy tulajdonképpen mi is a farsang? És hogy függ össze a busójárással?
- Napjaink Magyarországán, épp úgy, mint évszázadok óta, nagyon széles körben elterjedt a farsang. Sokan nem gondolják végig, hogy miféle játékban is vesznek részt ilyenkor. Látszólag ez egy ártatlannak tűnő, jelmezes mulatság, de ennél lényegesen több. Először talán néhány szót arról, hogy mi is ez a farsang, honnan jön, mit is jelent?
- Én, mint jó szándékú laikus azt látom, hogy a gyerekek jönnek haza az iskolából azzal, hogy farsang lesz, és akkor mik lesznek: bogarak, hamburgerek, ez, az, amaz. És akkor összegyűlik az iskola, ha nem is egy túl jó hangulatú, de valamilyen mulatságra. Tehát én ennyit tudok róla, valamint a busójárást láttam, hogy ezekben a furcsa, groteszk jelmezekben rémisztgetik a járó-kelőket. Szerintem egy átlag laikus erről ennyit tud.
- Igen. És ha nem nézünk utána, honnan is tudnánk erről többet? Nagyon érdekes, hogy nagyon sok ilyen dolognak az eredete leplezett. Nem sok erőfeszítést látunk arra, hogy ezek az emberek előtt nyilvánvalóvá váljanak, mert akár meg is rettenhetnének az emberek, hogy miben is vesznek részt, s hogy ez egyáltalán mennyire hasznos az ő számukra. A busójárás, illetve az egész farsang, mielőtt megpróbálnám fölvázolni, úgy gondolom fontos hangsúlyozni, hogy ez az egész a természetfölöttibe való belenyúlást célozza. Ezt nagyon fontos rögzíteni, hogy évszázadok óta ez volt az alapvető célja. Természetfölöttibe akart beleavatkozni. És ha ma nagyon sokan úgy is gondolják, hogy nincs természetfölötti világ, amikor a farsangolást, busójárást, és az ezekhez hasonló farsangi dolgokat csinálják, akkor anélkül, hogy tudnának róla, beleavatkoznak a szellemvilágba. Ilyen módon furcsa - és semmiképpen nem biblikus – módon, az okkultizmussal érintkező módon nyúlnak bele, vagy nyúlhatnak bele, vagy érintkezhetnek emberek a természetfölöttivel. Ha nem nézünk utána, akkor honnan is tudhatnánk, hogy ez a január 6-i katolikus Vízkereszt ünneptől tart a Húsvéthoz kötődő 40 napos böjt első napjáig. Ez a farsangi időszak. Azt lehet látni, hogy a kereteit ennek az ünnepnek is - ami alapvetően egy pogány ünnep -, a kereteit mégiscsak a katolikus évbeosztás, a katolikus ünnepi rend szabja meg. És lehet látni egy kompromisszumot, ami megint csak visszavezethető a katolicizmus magyarországi meg Európa szerte felvett, illetve a nagyon masszívan tovább élő pogány hagyományok között, hogy a kettő kiegyezett. A katolicizmus elvárja, hogy az ő alapvető ünnepnapjai, időszakai be legyenek tartva. Közben ad egy kifutási lehetőséget annak, hogy a régi pogány, barbár szellemvilággal kapcsolatos mágikus cselekedeteknek is legyen ideje január 6-tól Húsvétot megelőző 46 nap. A Húsvét az mozgó ünnep. De itt kell megemlíteni a „húshagyó kedd”, illetve „hamvazó szerda” – napjait is. Tehát a „hamvazó szerda” a nagyböjtnek az első időszaka. Ez 46 nappal előzi meg a Húsvétot. Ez azért érdekes, mert 40 napos a nagyböjt, viszont a közte levő vasárnapok nem böjti időszakok. A vasárnap, mint a feltámadásnak a napja, az ünnepnapnak számított. Tehát 6-szor meg van szakítva a böjti időszak, és így jön ki a 46 nap. 40 nap böjtölés, 6 nap vasárnap. És ilyen módon a „hamvazó szerda” az első böjti nap. Ekkortól kezdve az embereknek visszafogottabban kell étkezni, bár ebben is sok mókás dolog van, hogy ezt hogy lehet kijátszani. Minden esetre ez a 46 nap, Húsvét előtt a 46. nap, ez a vége. Ekkor már nincs farsang. Ezt megelőző 3 nap, visszafelé menve „húshagyó kedd”, tehát „hamvazó szerda” az első böjti nap, ez visszamenően a tobzódásnak az utolsó három nagy napja. Visszafelé menve kedd a „húshagyó kedd”, hétfő farsang hétfő, és vasárnap farsang vasárnap. Ezt hívják farsang farkának, amikor is az egész időszak a csúcspontjára eljut.
- Két kérdésem volna. Illetve érdemes-e feltenni azt a kérdést, hogy melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás?
- Biztos, hogy a pogányság volt előbb. Tehát ezek az álarcos, maszkos, a néprajzi irodalomban, ha valaki utána néz, úgy találja ezt, hogy alakoskodás, aminek kifejezetten szellemi célja van. Például Mikulás is alakoskodás, a Luca nap is alakoskodás. Amikor valakik jelmezt, álarcot öltenek magukra, két célból teszik: egyik cél a szórakoztatás, de másik cél a szellemvilágba való behatolás. És tulajdonképpen ma is ez a sajátos helyzet, hogy egy farsangi, például iskolás ünnepségnél nem lehet pontosan eldönteni, hogy ebből hány százalék a szórakoztatás, és hány százaléka az, amikor az alakoskodásnak a szellemi része is érvényesül vagy érvényesülhet. Ez a pogány dolog az egész világon elterjedt. Ha valaki megnézi, hogy az álarcoknak az alkalmazása micsoda széles körben elterjedt. Nincs nép, akinél évszázadokkal, sőt ezredekkel ezelőtt - régészeti leletekből, más leírásokból is lehet tudni -, hogy az álarcok ott vannak. És ez nem játék! Ezeket arra használták, hogy megjelenítsenek szellemeket. A szórakoztatás mellett erre használták, hogy megjelenítsenek szellemeket. A görög drámák is meg akartak valakiket jeleníteni. A görögök nem voltak barbárok. De a barbárok, mint például a magyarok, a klasszikus kultúra szempontjából persze a germánokkal együtt, és a többiekkel együtt azért mégiscsak barbároknak számítottak. Náluk nem egyszerű színjátszás, nem a szórakoztatás és az erkölcsi tanulság volt a lényeg. Hanem mint a busójárásnál is, ők szellemeket jelenítenek meg.
- A másik kérdésem, ami feltűnt, azt mondtad, hogy ez idő alatt lévő hat vasárnap böjti szünet. Ez olyasmi, mint a vasárnapi nyitva tartás?
- Igen, ilyen kedvezmény nap. Plusz.
- Tehát, a farsang farka, ez a csúcspont. Foglalkozzunk ezzel, vagy van a farsangi időszakban még említésre méltó?
- Néhány dolgot azért még a farsangról. Ez a hagyomány nem olyan új keletű. Hogy ez mikortól is létezik? Érdekes, hogy a szóhasználat a magyarba a német nyelvből jött. Kutatók szerint a bajor-osztrák fásztnách, tehát a böjtnek az elő éjszakájáig tartó időszak, ez a farsang. A böjtöt elkezdő, tehát a „hamvazó szerdát” megelőző napok. Ezt úgy vezetik le, hogy ez a Magyarországra letelepültek által behozott fásztnác-hoz hasonló, kicsit torzított fársáng. És ebből jött volna a farsang. A 13. században már a farsang szóval találkozunk. Tehát a szó is azt mutatja, hogy a böjthöz van kötve ez a farsangi időszak. És ami nagyon érdekes, hogy a magyarok ezt az elnevezést germán területről veszik át. De ha megnézzük a cseh elnevezését, akkor ott is a húshagyót kapjuk. Továbbá a „kárnevále” szó is a „hús elhagyása”, „hús nélküli” jelentéssel bír: „kárne”- hús, „vále”- elhagyás. Tehát mindegyik a böjtre utal, azaz hogy most következik egy időszak, amikor a húsnak búcsút mondhatunk. Ezek nagyon is szellemi célú dolgok. Például nagyon híres a Velencei Karnevál. Az szintén farsangi jelmezes, álarcos bál. Ha valaki a Riói Karneválra gondol, az is farsanghoz kötődő, húst elhagyó ünnep. Tehát látszik, hogy összefüggésbe van a böjti időszakkal, mert a név innen jön.
