Peter Horrobin - Lehet-e keresztényben démon?

A szabadító szolgálat során szerzett tapasztalatokat, ame­lyek­ben csapatommal együtt részesedtünk, majdnem kizárólag hívő keresztények felé végzett szolgálatok során szereztük. Ha keresztények nem lehetnek démonizáltak, akkor abból a sok ezer emberből, akiket megszabadulni láttunk gonosz szellemektől, közöttük számos keresztény vezetőt is, senki nem születhetett újjá Isten Szellemétől! Egyértelmű, hogy ez elfogadhatatlan következtetés!

A fentihez hasonló kijelentések azonban nem megfelelő bizonyítékok azoknak a meggyőzésére, akikbe mélyen belevésődött az a vélemény, hogy egy keresztény nem lehet démonizált, mert ők így érvelnek: lehetetlen, hogy a Szent Szellem és egy gonosz szellem együtt legyenek ugyanazon a helyen. A Szent Szellem jelenléte – mondják ők –, automatikusan kizárja a gonosz szellemek jelenlétének a lehetőségét.

Sajnos ez a teológiai nézőpont szöges ellentétben áll a gyakorlattal. Ahol a teológia és a tapasztalat ilyen ellentétben áll egymással, akkor vagy van bátorságunk arra, hogy megvizsgáljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekre mások hivatkoznak, és ha szükséges, akkor ennek következményeként újból végiggondoljuk teológiai fel­fo­gásunkat, vagy pedig elutasítjuk mások tapasztalatait, mint tévelygést és eretnek­séget, és megmaradunk beásott pozíciónkban, úgy hogy nem merünk szembenézni az odakint lévő valós világgal. Semmilyen mennyiségű becsületes vizsgálódás sem tudja megrázni az igazi teológia alapjait.

            

Az egész kérdést nem tudjuk olyan módon megtárgyalni, hogy találunk egy bi­zo­nyító értékű igeszakaszt, amely igazolná valakinek a látását. Mert próbáljuk csak meg, és előttem mások is hiába próbálkoztak azzal, hogy találjanak egy olyan ige­sza­kaszt, amely félreérthetetlenül eldönti ezt a vitát! Mindamellett nekem személyesen semmi kétségem nincs afelől, hogy az ige egyensúlya – és bízom benne, hogy e könyvnek korábbi fejezeteiből ez nyilvánvaló –, bőségesen alátámasztja azt a hitet, hogy keresztények lehetnek démonizáltak.

Egyetlen olyan igét sem találhatunk azonban, amely bebizonyítja, hogy keresztények rákosak lehetnek. A tapasztalatok azonban nagyon erőteljesen jelzik, hogy keresztények lehetnek rákosak. Aki csak olvassa ezt a könyvet, tud olyan keresztényekről, akik ebben a betegségben haltak meg.

            

Jézus meghalt, hogy a sötétség minden erejét legyőzze. Ezért leszámolt a kereszten a bukás következményeivel. Ha ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a keresztényeknek szabadoknak kell lenniük minden démontól, akkor azt a következtetést is le kell vonnunk, hogy keresztényeknek szabadoknak kell lenniük minden betegségtől. A tapasztalatok azonban túlságosan is azt bizonyítják, hogy ez semmi más, mint hiú ábránd. A betegségek egyértelműen a bukás következményei, és Jézus szolgálata igazolja számunkra, hogy sok betegség démonok jelenlétének közvetlen következménye lehet. És a keresztény gyógyítást végző emberek ezreinek tapasztalata az is, hogy keresztények lehetnek démonizáltak, és ezért minden olyan teológiai álláspontot, amely kizárja ezt a lehetőséget, kétellyel kell fogadni és újra kell értékelni.

Hiszem, hogy van egy tiszta ösvény, amely átvezet ezen a teológiai dzsungelen, de azoknak, akik beásták magukat a "keresztényekben nincsenek démonok" teológiájába, nagy bátorságra és alázatra van szükségük, hogy ezen átlépjenek. Különösen azoknak, akik olyan gyülekezetekből jönnek, ahol ez a hiedelem részét képezi vallásfelekezetük doktrínákba merevedett alapjainak.

            

Azoknak, akik ilyen konzervatív diszpenzációs álláspontot vallanak, amely nemcsak elutasítja azt a lehetőséget, hogy keresztények démonizáltak lehetnek, hanem megkérdőjelezi a Szent Szellem ajándékainak használatát is (amely által emberek megszabadulhatnak), még nagyobb problémákat kell legyőzniük. Azoknak sem lesz könnyű, akik elfogadják annak az elméleti lehetőségét, hogy keresztények démonizáltak lehetnek, de ezt egy nagyon ritka állapotnak tekintik, és ezért nem tartják fontosnak Krisztus Testének általános szolgálatában.