2013. január 27., vasárnap

Peter Horrobin - Hogyan lakhat valakiben egy gonosz szellem és a Szent Szellem egyidőben?


A feltételezések szerint valószínűtlen, hogy egy gonosz szellem és a Szent Szellem együtt lakhatna ugyanabban a személyben. Még ennél is valószínűtlenebbnek tűnik azonban, hogy Isten bűntelen Fia eljöjjön egy összetört és démonizált világba, amely Sátán uralma alatt áll, és amelyet ő gonosz szellemek egész hadserege segítségével kormányoz!
            János mondja ki legtömörebben az egyetlen okot, amiért Jézus eljött egy szellemileg ilyen ellenséges környezetbe az egész Biblia valószínűleg legismertebb igeversében: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy elküldte Fiát..." (János 3:16.). Mindig a szeretet volt és mindig az lesz az indítéka annak, ahogyan Isten viselkedik az emberi fajjal szemben.
            Isten szeretetből küldte el Jézust; Jézus szeretetből jött el; a szeretet adta Jézusnak azt az odaszántságot, hogy ne riadjon vissza a kereszttől Gecsemáné kertjében; a szeretet tette képessé Jézust arra, hogy átadja életét kegyetlen katonáknak, akik szegeket vertek a kezébe; szeretet..., szeretet..., szeretet. A szeretet az egyetlen erő, amely mindig is motiválta Isten szívét, aki szeretet.
            
Az Atya szeretetére válaszolva jött Jézus a földre. Belépett egy olyan világba, amely teljes mértékben ki volt szolgáltatva a Sátánnak. Együtt élt a Sátánnal és démonaival a földön, annak ellenére, hogy ő az Isten bűntelen fia. Nem utasította el a föld meglátogatását, miután lepillantott a földre, és meglátta az uralkodó szellemeket. Nem mondta ezt: "Ez a hely túlságosan démonizált ahhoz, hogy én ebbe belekeveredjek". Nem, ő valóban vállalt minden kockázatot az elveszett emberiség megmentése érdekében. Hasonló módon a háromság harmadik tagja, a Szent Szellem, folytatja a megmentés munkáját, belép emberekbe megtérésükkor, és elkezdi visszafoglalni azt a földet, amelyet az ellenség olyan hosszú időn át uralma alatt tartott.
            Hadd tegyek fel még egy kérdést, amely segíthet kitisztítani az összezavart gondolkodást. A következő dolgok közül melyik valószínűtlenebb: az, hogy a Szent Szellem ottmarad valakiben, aki saját akarata alapján úgy dönt, hogy vétkezik, és megszentelt ajkaival átkokat mond, vagy abban fog maradni, aki harcol egy benne lakó démon támadásai és kísértései ellen, de úgy dönt, hogy nem engedi meg, hogy ajkait bűnös módon használja?
            Jakab elmondja nekünk, hogy ugyanabból a szájból származhat áldás és átok (Jakab 3:9-10.). Megtért emberek ajkairól, akikben Isten Szelleme lakozik! De a Szent Szellem bizonyára úgy megszomorodik a bűn elkövetése miatt, hogy nem tud tovább ottmaradni egy ilyen bűnösben? Nem, nem így van. János keresztényekhez beszélve azt mondja, hogy ha ők vétkeznek, Isten hű és igaz (az ár ki lett fizetve a kereszten), és megbocsátja nekik azt, amit tettek (1János 1:9.). Nem azt mondja, hogy ha ők bűnt követnek el, akkor az annak a bizonyítéka, hogy a Szent Szellem nincs bennük.
            
Ugyanilyen módon, és számomra ugyanilyen fontossággal azt sem mond­hat­juk, hogy ha valakinek van egy démona, akkor az annak a bizonyítéka, hogy a Szent Szel­lem nincs benne. Hasonlóképpen, és ez talán még ennél is fontosabb, azt sem mondhatjuk, hogy mivel a Szent Szellem ott van valakinek az életében, ezért egy gonosz szellem nem lehet ott jelen.
            Egyedül Isten szeretetéből fakad az, hogy ő kegyelmében nem vonja teljesen vissza tőlünk Szent Szellemét, amikor vétkezünk. Számomra még ennél is nagyobb csoda az, hogy Isten az ő kegyelmében megengedi, hogy a Szent Szellem olyan emberbe költözzön, és benne maradjon, aki még nem szabadult meg minden démoni erőtől. Dávid, miután házasságtörést követett el Betsabéval, félve gondolt erre a lehetőségre (Zsolt. 51:11.), és hálás volt Isten szeretetéért és kegyelméért.
            Amikor valaki keresztény lesz, a Szent Szellem, aki először kérlelte az embert, hogy kötelezze el magát, jogosan lép be az életébe, mert Jézust már behívta oda, hogy ő legyen ott az Úr. De a megszentelődés nem egy azonnali dolog, és gyakran sok év eltelik (és néha soha nem is történik ez meg), mire valaki eljut odáig, hogy megengedje, hogy Jézus úr volta valóság legyen életének minden egyes területén.
            
Például szolgálunk sok keresztény felé, akik gyakran fontos vezető pozícióban van­nak, de még mindig alapvető szexuális problémákkal küszködnek. Zavarban és bűn­tudatban vannak azzal kapcsolatban, hogy beszéljenek problémájukról, de el­ju­tot­tak egy olyan pontra, amikor nem tudnak tovább megbirkózni az önkielégítésben és néha a nyílt paráznaságukban való bűnösségük érzésével. Teljesen egyértelmű, hogy Jézus nem ura szexuális életüknek, bár életük minden más területén keresztény visel­kedésük és tanúbizonyságuk gyakran mintaszerű.
            Néhány ilyen ember soha nem ébredt tudatára annak, hogy ők nemcsak a test ellen küzdenek, amellyel valamennyiünknek meg kell küzdenünk, hanem egy szellemmel, amely elfoglalta a testüket, és folyamatosan bűnre kényszeríti őket. Jézus úr volta bizonyára nem lett valóság életüknek ezen a területén, de ha ott van a szívükben a szabadság utáni vágy, akkor lehetséges szabadító szolgálatot végezni feléjük, hogy szabadok lehessenek arra, hogy tisztán járjanak Isten előtt. Igazi problémák akkor vannak a szolgálatban, amikor az ember a szívében annyira élvezi a bűnt, hogy nem akar megszabadulni!
            Hála legyen Istennek, hogy a Szent Szellem életünkbe jön és elkezdi szabadító munkáját. Ha csak akkor léphetne be életünkbe, amikor már minden démont kiűztek belőlünk, közülünk senki nem menekülhetne vagy szabadulhatna meg, és egy Krisztus nélküli örökkévalóságra lennénk szánva!