2011. április 21., csütörtök

Spurgeon: Néhány szó az asszonyok érdekében 2.

Nem az asszony issza vagy játssza el a fi­zetést a „Barna medvé"-ben, vagy a „Víg cimborá"-ban! Ritkán látható részeg nő az utcán; száz közül kilencvenkilenc esetben a férfi támolyog haza részegen. Az asszonyo­kat legtöbbször az a szemrehányás éri, hogy túl sokat állnak a tükör előtt. A tükör azon­ban nem olyan veszedelmes, mint az az üveg, amelybe a férfiak az eszüket fullasztják. A legtöbb házban nem volna házsártos asszony, ha ugyanott nem volna egy morgó medve, vagy egy járkáló boros- illetve sörös­hordó.

Azt mondják, hogy „Egy szalmából való férj annyit ér, mint egy asszony aranyból". Ezt nem írom alá, mert néha hazudnak a ré­gi közmondások. A szalmából való férj sem­mivel sem ér többet, mint a szalmából való nő. János ritkán jobb Margitnál, ez régi ta­pasztalat. Ahol bölcs a férfi, ott csendes az asszony. Ilyeneknél teljesedik be az esküvői jókívánság: „Az első évben öröm, a második­ban kényelem, a következőkben elégedettség". „Ahol a szívek egyesülnek, ott az örömök elő­jönnek". „Két szerető szívet csak a halál vá­laszthat el egymástól."
Ha a házasság ruhája szorít, akkor en­nek éppúgy oka a kabát és a mellény, mint a szoknya és a kötény. Nem sajnálom azokat a férfiakat, akik feleségüktől szenvednek. Részvétem inkább az asszonyoké. Minden hal saját szájával akad fenn a horgon és mindenki saját személyében felelős a házi perpatvarért; de Szántó János nem tűrheti, hogy minden felelősséget az asszonyokra há­rítsanak. Ha egy csésze eltörött, azt a macs­ka tette és ha valami más baj történt, azt az asszonyra fogják. - Itt két olyan hazugság­gal találkozunk, amit minden nap többször hallunk. Minden miértnek van egy azért-ja, de a házi perpatvarok esetében ez az „azért" nem okvetlen a háziasszonyban keresendő.

Eddig jutottam, amikor belépett egy pré­dikátor testvér s így szólt:
- János, kemény fába vágtad a fejszéd, mert ez a tárgy meghaladja képességedet. Hogy könnyen átjuss a nehézségeken, köl­csönadok neked egy ritka régi könyvet.
- Köszönöm, testvér - válaszoltam. - Egy kis segítség többet ér, mint sok gáncsos­kodás s ezért igen hálás leszek érte.
így jutottam Seeker püspök úr Jegygyűrű című könyvéhez. - Valóban kitűnő ember volt a püspök. Jobbat nem is tehetek, mint­hogy kiadós és szellemes megjegyzéseiből egyet-mást leírok. Ε gondolatok igen elmé­sek és könnyen emlékezetünkben marad­nak. Például: „Jó szíved van? Kemény szí­ved Isten vette el! Drága feleséged van? Is­tentől nyerted!" - A zsidóknak van egy köz­mondásuk:
„Nem ember az, akinek nincs felesége. Lehet, hogy az egyedül élő ember élete kifo­gástalan, de nem jó, ha az ember egyedül van." - Minden jó és tökéletes ajándék felül­ről jő! Egy feleség, ha nem is tökéletes, még­is kellemes ajándék, fénysugár, amely az ir­galmasság napjából sugárzik felénk. - Bol­dog az a házasság, amelynek menyegzőjén Krisztus van jelen. - Legyenek kedvesek előtted azok az asszonyok, akik Isten szeme előtt is kegyelmet találtak. - A férfiak a sze­retet köpenyét terítsék feleségük gyengesé­gei fölé s ne oltsák ki a gyertyát, ha a bél egy kicsit kormos lett. — Férj és feleség ser­kentsék egymást kölcsönös szeretetre és szeressék egymást a súrlódások ellenére is.

- A szeretet fája a családi élet kellős köze­pén álljon és növekedjék, mint az élet fája Édenben. - Nagy áldás a jó szolga, a jó gyer­mekek még nagyobb áldást jelentenek, de a legnagyobb áldás mégis a jó feleség. Ilyen segítőtársat keressen az, akinek arra szük­sége van, ilyen után sóhajtozzék az, aki ezt elvesztette - és örüljön az, aki ilyennek bir­tokában van.
Most pedig visszatérek püspökünk son­kájától a saját főzelékes tálamhoz s mielőtt lezárom a témát, tapasztalataimmal én is szeretnék hozzájárulni a szóban forgó kérdéshez.
Első feleségemmel - aki remélem az utolsó is lesz a következő tapasztalatot szereztem. A házasság a Paradicsomból származik és oda vezet vissza. Mielőtt meg­nősültem, feleannyira sem voltam olyan bol­dog, mint most. A házasságban kezdődik életünk boldogsága. Nem kételkedem ab­ban, hogy ahol sok a szeretet, ott sok a sze­retni való és ahol a szeretet gyönge lábon áll, ott bőven találhatók a hibák. Ha a nap alatt csak egy jó asszony van, akkor én va­gyok az a szerencsés, aki a jegygyűrűt az ille­tő ujjára húztam és csupán az a kívánsá­gom, hogy ezt még sokáig viselje. Isten áldása legyen jó szívén s ha ő kibírja énvelem, akkor én halálomig boldog leszek ővele.

Azt mondják: „A házasságok az égben köttetnek". A házasság önmagában véve jó, de akadnak bolondok, akik az ételből mérget csinálnak és az áldást átokká változtatják. Aki feleségét Istentől kérte és az illetőt nem csupán alakjáért, hanem szép lelkéért vette el, az remélheti, hogy választását Isten is megáldja. Azoknak, akiknek szeretete Isten­ben egyesül s akik az ő szeretetét kérik, nem kell azon aggódniuk, hogy a szeretet és az öröm egyszer elhagyja őket.
Minden asszony úgy bánik a férjével, mint ahogy a férj bánik a feleségével. Ami­lyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. Aki feleségétől kér tanácsot, az jó ügyvédhez ment. Egy prédikátor azt mond­ta: „A nők az ösztönükkel hamarabb érzik meg az igazságot, mint a férfiak az eszük­kel". Bárhogy is ítéled meg feleséged taná­csát, ha nem fogadod el, hamar megbánod.
Aki rosszat mond az asszonyokról, emlé­kezzen arra a kebelre, amely egyszer őt táp­lálta és szégyellje magát. Aki feleségével rosszul bánik, megérdemli, hogy megverjék nyilvánosan és higgyétek el, nekem is ked­vem volna az ilyen embert alaposan hely­benhagyni.