…És követé Őt nagy sokaság, és szorongatják vala Őt. És egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt…, mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját. — MÁRK 5,24. 25. 27.
Gyógyulása megszerzéséhez, ennek az asszonynak számos akadályt kellett legyőznie. Abban az időben, a vallásos hagyományok szerint, egy vérfolyásos asszony a leprásokkal egy kategóriába tatozott. Nem volt szabad nyilvánosan emberekkel érintkeznie. Ha valaki közelített hozzá, hangosan kiáltania kellett: “Tisztátalan vagyok! Tisztátalan vagyok!” Az ókori Izrael asszonyainak nem voltak ugyanazok a jogai és kiváltságai a nyilvánosság előtt való szabad megjelenésre, mint a mi modern világunkban. Mondhatjuk, hogy emberek sokasága állt közte és a gyógyulása között. A közvélemény és vallásos neveltetése állt útjában annak, hogy Jézushoz jusson. Ő azonban leküzdötte ezeket az akadályokat, átgázolt a tömegen és kinyúlva megérintette Jézus ruháját. Nem imádkozott, hogy Isten győzze le az akadályokat; ő maga cselekedett! Neked is magadnak kell tenned valamit azokkal az akadályokkal, amelyekkel szembesülsz. Túl sokan várnak arra, hogy Isten tegyen valamit, önmaguknak semmi szerepet nem hagynak az áldások átvételében. Pedig nekünk is megvan a saját szerepünk. Hitben kell cselekednünk, ha kapni akarunk valamit Istentől!
Megvallás: Én hívő vagyok, nem kételkedő. Van hitem. Győztes vagyok. Semmilyen akadály nem állhat az utamba Isten áldásainak megszerzésében. Legyőzök minden akadályt Isten Igéjébe vetett hitem által!
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
