Még a megrögzött bűnözők is azokat az embereket szeretik, akik mindenben határozottak. A tolvajok legszívesebben becsületes emberekkel foglalkoznak, mert ezektől lophatnak a legkönnyebben. Aki - bár a rosszban - de férfiasan lép fel, annak legalább egy jó oldala van, aki azonban a farkasokkal üvölt és a juhokkal béget, azt senki sem látja szívesen, legfeljebb az ördög.
Egy kalap alatt két arcot viselni nem a legritkább jelenség. Sok ember oly szelídnek látszik, mintha a vaj sem olvadna el a szájában és mégis ha a célja úgy kívánja, tüzet okád. Sokan a tyúkokkal tanyáznak és a rókákkal osztoznak. A napokban olyan kabátokról olvastam, amelyek kifordítva is hordhatók. A szabó, aki e kabátokat kitalálta, biztosan jó üzletet csinál. A nyulakkal tartani és a kutyákkal futni, ma is divatos jelenség. Sajnos a határozottság olyan ritka, mint a jó illat a kutyaólban.
Némely ember csak addig megbízható, míg a szemünk előtt van. Új társaság új embert formál belőle. Olyanok, mint a víz, amely felforr vagy megfagy, aszerint, hogy milyen a körülötte lévő hőmérséklet. Sok embernek azért ilyen a magatartása, mert nincs önálló meggyőződése. Forognak, mint a szélkakas. Annak hisznek, aki a legjobban fizet. Ha utaznak, mindig az ,Aranygyapjú" szállodába szállnak. Malmuk minden gabonát, amit hoznak, megőröl, csak pénzt lássanak s igyekezetüknek minden szél megfelel, legyen az észak, dél, kelet, nyugat, északkelet, délkelet, stb., minden irányból jövő, amely a világon csak létezik.
Mint a békák: vízben vagy szárazon, mindenhol jól érzik magukat. Számukra teljesen mindegy, hogy itt vagy ott élnek. Mint a macskák, mindig talpra esnek s mindenütt megmaradnak, ahol vajat kennek a kenyerükre. Szeretik barátaikat, de szeretetük a kenyérkosárhoz kötődik és ha az kiürült, szívük, mint a koplaló egér, más helyet keres. Ilyenkor azt kérdik: „Elhagyjalak drágám? Nem, nálad maradok, amíg csak egy garasod van!" De milyen gyorsan elillannak, ha bajba kerülünk! Mint süllyedő hajóról a patkányok, ők is olyan gyorsan hagyják el a helyet, ahol beköszöntött a gond.
Míg forr a fazék, addig a tűz körül ülnek, de mihelyt üres a tál, bújócskát játszanak. Szívük mindig a jó falatok körül forgolódik. Mindig a befutó lóval tartanak. Minden kabátot, amit kapnak, felvesznek. Tucatszámra lehet őket venni, mint a csigákat, de aki egy garast is ad értük, az a pénzét az ablakon dobta ki. A nyereség az istenük és a pénz mindig édes, akár tőled, akár ellenségedtől jön. Mindegy, hogy a fej vagy a farok szerepét játsszák, fő hogy mellette nyerészkedni tudjanak. Főútvonal vagy mellékutca között nem tesznek különbséget, fő, hogy kosarukban kenyérrel térjenek haza. Nagy barátai ők a libasülteknek, de azért az aprólékot sem vetik meg. Az a fontos, hogy a víz malmuk kerekét hajtsa, az se baj, ha piszkos. Felaprítják anyjuk koporsóját is, ha véletlenül nincs más tüzelő és eladják saját atyjukat is, ha az öreg csontjain néhány garast kereshetnek.
Mások azért olyan fürgék, mert mindenkivel jó barátságban akarnak élni, mindegy, hogy ki társalog velük, legyen az utas vagy útonálló. Természetüknél fogva mindig jókedvűek, mert életfontosságú rájuk nézve, hogy mindenkivel egyetértsenek. Ők „Akárki" uramnak unokatestvérei. Agyuk más ember fejében van. Ha Rómában vannak, a pápa papucsát csókolják, ha otthon vannak, torkuk szakadtáig kiabálják: „Le a pápával!" A Bray-i pap az ő emberük, mert az volt szegénynek a rögeszméje, hogy Brayban akar pap lenni. Az viszont mindegy volt, hogy a Bray-i egyház protestáns-e vagy katolikus.
Hű szolgái ők az időnek, mert azt remélik, hogy az idő őket fogja kiszolgálni. Ahhoz a párthoz tartoznak, amely a legismertebb és a leggazdagabb, de a jelvényt nem a gomblyukban, hanem a tenyerükben hordják. Csak vajba kell őket mártani és akkor répa helyett ehetők. Ha kötélen húzzuk őket, akkor harangozni is lehet velük, tetszés szerint, temetésre vagy esküvőre. Azt, hogy jöjj a templomba, épp oly szívesen veszik, mint azt, hogy menj a pokolba. Gerinctelen emberek s hajlíthatok, mint a fűzfavessző, előre vagy hátra, ahogy akarod. Olyanok, mint az osztrigák: aki feltöri, meg is sózhatja. Hozzád is nyájasak és ellenségeidhez is. Hideget és meleget egyaránt fújnak. Mind a két félhez húznak s meg is érdemlik, hogy mind a két fél megrugdossa őket, mint meccsen a labdát.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
