A Biblia evangéliumának ellentmondva
Pál apostol nagyon világossá tette, hogy az üdvösség abból származik, hogy az ember hisz az evangéliumban: „Mert nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek üdvösségére...” (Róma 1,16).
Az üdvösség ennyire egyszerű, és semmi köze sincs római főpapok és az egyházi hierarchiában nekik alárendelt személyek véleményéhez. (Egyébként is, az egész római hierarchia csak jóval azután alakult ki, hogy az evangéliumot először hirdették, és százezrek nyertek üdvösséget.)
Pál apostol nem azt mondta a kétségbeesett börtönőrnek, hogy: „Higgy Jézus Krisztusban, és ez majd elindít téged egy jó cselekedetekkel kikövezett hosszú úton, majd egyháztag leszel, veszed a szentségeket, imádkozol a szentekhez, stb. Aztán, ha elég jó cselekedetre szert tettél már, a purgatórium lángjaiban elég gyötrő szenvedésen keresztülmentél, és ha elég misét és rózsafüzért mondanak érted, a menny kapuja végül megnyílik előtted.”
Ne feledkezzünk el arról, hogy ez Róma evangéliuma. Ezek azonban olyan nézetek, amelyek az evangélium után csak jóval később alakultak ki, és amelyek által Róma rendkívüli befolyásra tett szert azok fölött az embermilliók fölött, akik tőle várják üdvösségüket. És ezeknek a félrevezetett embermillióknak a sorsa egyáltalán nem lehet közömbös számunkra.
A római katolikus üdvösség tehát nem azonos azzal, amiről a Biblia beszél. Jézus Krisztus azt mondta: „jöjjetek énhozzám” (Máté 11, 28); Róma pedig: „gyertek az Anyaszentegyházba”. A katolikusok nem érhetik el Jézus Krisztust közvetlenül, hanem csak az egyház által, amely az üdvösséghez még felkínálja - ráadásként Jézus Krisztus elvégzett munkájához - a szentek érdemeit, a vezeklésbe és a jó cselekedetekbe vetett bizalmat, a mások helyetti szenvedést, a pápának való tökéletes alárendeltséget, az egyházi határozatok maradéktalan megtartását stb. A II. vatikáni zsinat dokumentuma nagyon egyértelműen foglal állást abban a kérdésben, hogy a katolikus egyház „szükséges az üdvösségre.”
Ezt a dogmát számos pápai rendelet is tartalmazza, pl. VIII. Bonifác pápáé is:
"Csak egyetlen szent, katolikus és apostoli egyház létezik, és rajta kívül nincs üdvösség...; mindenképpen szükséges az az üdvözüléshez minden emberi teremtmény számára, hogy alárendeltje legyen a római pápának."
Egy katolikus hívő számára az egyház az üdvösség kulcsa, és ez tartja őt az egyház által előírt cselekedetek taposómalmában. Az új egyetemes mű, A katolikus egyház katekizmusa (Catechism of the Catholic Church) utalást tesz „az üdvösség különböző módjaira”, amit az egyház szolgáltat a hívek számára, és megállapítja, hogy „az üdvösség Krisztustól, a főtől való, és az egyházon, az Ő testén keresztül adatik...; ezért az szükséges az üdvösség elnyeréséhez.”
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
