Derek Prince - Egy szív, amely tökéletes Isten előtt 6.

Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. Azért, hogy gyűlölték a bölcsességet, és az Úrnak félelmét nem választották” (Péld 1,28-29) Szeretném, ha világos lenne számodra, hogy még ebben az életében kell az Úr félelmét választanod! Ha ezt nem teszed meg, akkor el fog jönni az életedben egy olyan időszak, amikor imádkozol, és Isten nem fog válaszolni; amikor keresni fogod Őt, de nem fogod megtalálni.

Szeretnénk néhány igehelyet megosztani még, amelyek megmagyarázzák, hogy mi a hatása az Úr félelmének életedre. Ezek a Péld 1,7; 9,10; 15,33; Zsolt 111,10 és a Jób 28,28. Ezek mind bölcsességet és tudást adnak az Úr félelmével kapcsolatban.

„Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.”(Jób 28,28) Az Úr félelme bölccsé tesz minket. „Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké.” (Zsolt 19,10)
Tehát az Úr félelme sosem lesz hatályon kívül helyezve, örökké megmarad. Tiszta, és tisztán tart Téged.

„Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.” (Péld 10,27) Teljesen világos – ha hosszú boldog életet szeretnél, akkor féld az Urat!
„Könyörületességgel és igazsággal (a németben: jósággal és hűséggel) töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.” (Péld 16,6)
Ha féled az Urat, el fogsz fordulni a gonosztól. Iszonyodni fogsz tőle. 

„Az Úrnak félelmében erős a bizodalom.” Amint már korábban mondtam, ha féled az Urat, akkor többé semmi mástól nem kell félned. „..és az Ő fiainak lesz menedéke.” (Ennek a menedéknek feltétele van: Isten azokat oltalmazza, akik Őt félik.) „Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.” (Péld 14,26-27)

Négy áldás van itt felsorolva: erős bizodalom, menedék, az élet kútfeje (forrása), a halál tőrének eltávoztatása.

„Az alázatosságnak bére az Úr félelme, (a németben: az alázatnak és az Úr félelmének a következménye) gazdagság és tisztesség és élet.” (Péld 22,4) További három áldás: gazdagság, tisztesség és élet! És alig hiszem, hogy létezik nagyszerűbb ígéret, mint a Péld 19,23-é: „Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonosszal nem illettetik.”

Tényleg nem tudom, hogy mi mást kívánhatna még az ember, mint ezt – valódi életet, és azt, hogy a gonosz ne illesse!

Reinhard Bonnke - A sikerhez vezető hét lépés 6.

Nézzünk meg néhány Igét a félelemről, és lássuk, hogyan kell bánnunk vele.

"Mikor félnem kellene is, én bízom te benned "(Zsolt. 56:4.).
"Az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak"(Péld. 28:1.).
"Nagy bátorsággal tanítván az Úr Jézusnak nevében" (Ap.Csel. 9:29.).
Pál és Barnabás "bátran prédikálva az Úrban" (Ap.Csel. 14:3.).
"Kezde nagy bátorsággal szólni a zsinagógában" (Ap.Csel. 18:26.).
"Bátorsággal szól vala, három hónapon át" (Ap.Csel. 19:8.).
"Látták Péternek és Jánosnak a bátorságát” (Ap.Csel. 4:13.).
"Urunk adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet" (Ap.Csel. 4:29.).
"Isten beszédét bátorsággal szólják vala ” (Ap.Csel. 4:31.).

Ezek a férfiak nem szuperemberek voltak, akik nem tudják, mi a félelem. Ők érezték a félelem remegtető kínját. Illés is ugyanilyen volt, akiről Jakab azt mondta, hogy hozzánk hasonlóan alá volt vetve indulatoknak. Ők azonban legyőzték a félelmeiket. Hogyan? Arra gondoltak, hogy Isten küldte őket. Ők engedelmeskedtek, és Istenre hárították a felelősséget. "Nem parancsoltam-é meg néked?" Ez csengett a fülükben. Ebben az esetben miért féljünk az emberektől, "akiknek lélegzetük az ő orrukban van"?

Pál sosem kérte, hogy a testvérek azért imádkozzanak, hogy a Szellem ereje rajta nyugodjon. Tudta, hogy az már az övé (Róma 15:29.). Isten vele volt, csak azt kérte, “hogy adassák nékem szó számnak megnyitásakor, hogy bátorsággal (ismertessem meg az evangélium titkát, amelyért követséget viselek láncok között; hogy bátran szóljak arról, amiképpen kell szólnom" (Ef. 6:19-20.). Figyeld meg az "amiképpen kell szólnom" kifejezést, hiszen ő Isten követe volt, akit az Úr azért küldött el, hogy szóljon.

Ez a siker ötödik titka: bátorság Krisztusban. Wesley ezt mondta: Túlzottan félek Istentől ahhoz, hogy emberektől féljek". Az istenfélelem kiűzi az emberektől való félelmet. Jézus azt mondta: "Ne félj, csak higgy" (Mk. 5:36.); szó szerint: "Ne legyen szorongásod, legyen hited!" A félelem ellentéte nem a bátorság, hanem a hit.
"Mindent ama törvény szerint cselekedjél, amelyet Mózes, az én szolgám szabott elődbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, amiben jársz! El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz."(7-8. vers).

Ez az Ige minden titkot tartalmaz. Elolvashatod a legtudósabb könyveket a Bibliáról. A tanultság nagyszerű dolog, de "az Úr titka azokkal van, akik félik Őt." Isten rejtett dolgait nem ismeri az értelem. Ezek a titkok közölhetetlenek. Kikelnek és virágoznak a lelkünkben, amint olvassuk az Igét. A Biblia nem rejtélyes titkok könyve. Elég egyszerű a szövege, de csak a hit keze ragadhatja meg.

Amikor Krisztus imádkozni tanított minket: "a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma", akkor is Isten Igéjére gondolt. Olvasd a Bibliát naponta! Akkor az Atya majd megmagyarázza nekünk, és naponta táplálja lelkünket. A Biblia nem tudálékosoknak való. Némelyek ki akarják javítani mások mondatszerkesztését és szavait, de elszalasztják Isten szívdobbanását.

A prédikátornak egy feladata van: az Ige, amint Pál írta Titusnak. Hirdesd az Igét, elmélkedj rajta állandóan (éjjel, nappal), vedd el az üzenetedet az Igéből! Mondd azt, amit az Ige! Sose válogass, ne igazítsd az evangéliumot a közízléshez!

"Itt találhatnak a nyomorult fiak kimeríthetetlen gazdagságot.”
Sosem fogysz ki a szolgálatból, amíg telve vagy az Igével. Olvasd, amikor nem tudod tanulmányozni! Téged és másokat sem a mély dolgok gyújtanak lángra, amelyeket egy egész szókönyvtár áttanulmányozása után ásol ki, hanem a legegyszerűbb kijelentés. Az egész világon nyilvánvaló, hogy az igeszolgálat szükséges. Rengeteg prédikátor van tele történetekkel, tréfákkal, "gondolatokkal”, pszichológiával, hangzatos beszédekkel és jótanácsokkal. Némelyek a szép szónoklattani előkészítésen kívül, amit a megfelelő bevezetéssel és tárgyalással ékítenek, semmit sem tudnak ajánlani. Olyan ez, mint egy szép képkeret kép nélkül.

Az Ige prófétává teszi az embert, nem csak szónokká. Az Ige megértése létfontosságú. Mindenki, aki rászánja magát az Ige tanítására és hirdetésére, éhesen várakozó tömegeket fog találni, mint madárfiókákat a fészekben.
Isten erejét leginkább az evangélium szabadítja fel, ami Isten Igéje (1. Pét. 1:25.). Valahányszor hirdettetik az Ige, teremt. Csodálatos az a pillanat, amikor a Szent Szellem cselekszik, ahogy kénytelen cselekedni. Ilyenkor nem kell bizonyítani a Szentírást. Az igazolja önmagát.

Derek Prince - Isten titkos terve kibontakozik - A kereszt érvénytelenítette a Sátán követeléseit

I. Bevezetés

Ézs. 53:6. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az õ útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét õ reá veté.

— A kereszten Jézus magára vette mindazt a gonoszt, amit mi érdemeltünk volna, hogy megkaphassuk mindazt a jót, ami Őt illeti.


II. A kereszten végbement helycsere vonatkozásainak folytatása és befejezése:

A. Róm. 6:6. Tudván azt, hogy a mi ó emberünk õ vele megfeszíttetett, hogy megerõtelenüljön a bûnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bûnnek.

— Tudva azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtlenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek. A csere itt az ó ember és az új ember között történik meg

1. Az „ó ember” arra a természetre utal, amelyet mindegyikünk Ádámtól örökölt, amelyet úgy is nevez, hogy „a test”, „a bűn teste”, „az érzéki bűnök teste”. 

(lásd: Róm. 8:10. Hogyha pedig Krisztus ti bennetek [van,] jóllehet a test holt a bûn miatt, a szellem ellenben élet az igazságért.

Kol. 2:11. A kiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén az érzéki bûnök testét a Krisztus körülmetélésében;

Gal. 5:17–24. Mert a test a szellem ellen törekedik, a szellem pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok. Ha azonban a Szellemtől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek [ezek]: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyûlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések, Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekrõl elõre mondom néktek, a miképen már ezelõtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek. De a Szellemnek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketûrés, szívesség, jóság, hûség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény. A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.)

2. Efé. 2:2–3. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegõbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama szellem szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik; A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratát, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:

— „Természet szerint haragnak fiai voltunk”, mivel mindannyian az „engedetlenség (lázadás) fiai” vagyunk

3. Gal. 2:15. Mi, természet szerint zsidók és nem pogányok közül való bûnösök.

— Ugyanez a kifejezés, „természet szerint” utal arra, hogy Péter és Pál természetes születés által zsidók voltak

4. Efé. 4:20–22. Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust; Ha ugyan Õt megértettétek és Õbenne megtaníttattatok, úgy a mint az igazság a Jézusban: Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt;

— Az „ó ember” meg van romolva, ezért le kell „vetkőzni”

5. Máté 3:10. A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett. Azért minden fa, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és tûzre vettetik.

— Az evangélium fejszéje ennek a fának a gyökerére van vetve

6. Máté 7:18–19. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tûzre vettetik.

— A romlott fa nem képes jó gyümölcsöt teremni. Nem lehet javítgatni, hanem ki kell vágni.

7. Efé. 4:24. És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.

— A régi lázadó természet ki lett vágva (ki lett végezve a kereszten) Krisztusban, a helyén most az új ember él a hívőben (vesd össze: Kol. 3:9–10. Ne hazudjatok egymás ellen, mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az õ cselekedeteivel együtt. És felöltöztétek amaz új [embert,] melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, a ki teremtette azt:)

8. Kol. 1:27. A kikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsõségének gazdagsága, az [tudniillik,] hogy a Krisztus ti köztetek van, a dicsõségnek ama reménysége.

— Ez az „új ember” Krisztus bennetek

9. Gal. 2:20. Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.

— Személyes megvallásom: „Én” meg vagyok feszítve, „Krisztus” él most bennem

10. Kol. 3:11. A hol nincs többé görög és zsidó: körülmetélkedés és körülmetélkedetlenség, idegen, scithiai, szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.

— Minden régi korlát, akadály megszűnt, eltöröltetett

11. 1 Pét. 1:23.Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké.

1 János 3:9. Senki sem cselekszik bûnt, a ki az Istentõl született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhetik bûnt, mivelhogy Istentõl született.

— Az a természet, amelyet Isten Igéjének romolhatatlan magja hozott létre bennem, képtelen a bűnre


1 János 5:4, 18. Mert mindaz, a mi az Istentõl született, legyõzi a világot; és az a gyõzedelem, a mely legyõzte a világot, a mi hitünk.
Tudjuk, hogy valaki Istentõl született, nem vétkezik: hanem a ki Istentõl született, megõrzi magát, és a gonosz nem illeti õt.

— Ezt az új természetet nem tudja a világ legyőzni, sem az ördög nem képes hozzáférni

II. A kereszt megváltoztatta a Sátán helyzetét

A. Krisztus munkája a kereszten lehetővé tette az ádámi faj tagjainak, hogy megigazuljanak, elnyerjék Isten jóindulatát és belépjenek az Istennel való közösségbe.

1. Azoknál, akik ezt elfogadják, a Sátán elveszti egyik legerősebb fegyverét, amit Isten és az ember ellen használt

2. Isten, anélkül hogy erőszakot követne el igazságán, most szabadon megbüntetheti a Sátánt és az angyalait, de megbocsátást adhat Ádám leszármazottainak, mindazoknak, akik megtérnek és a hitüket Krisztusba vetik.

B. János 12:31. Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme.

— A kereszten a világ büntetése Jézust érte, és a Sátán így „kiűzetett”

C. Kol. 2:15. Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, õket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.

—Isten megfosztotta a Sátán fejedelemségeit és hatalmasságait fegyvereiktől

D. Lukács 11:21–22. Mikor az erõs fegyveres õrzi az õ palotáját, a mije van, békességben van; De mikor a nálánál erõsebb reá jövén legyõzi õt, minden fegyverét elveszi, melyhez bízott, és a mit tõle zsákmányol, elosztja.

— A kereszt által Krisztus három dolgot végzett el:

1. Legyőzte a Sátánt

2. Megfosztotta a Sátánt fegyvereitől (nem vádolhatja többé Istent és az embert)

3. Helyreállította azokat az áldásokat, amelyeket a Sátán elrabolt az ádámi fajtól

E. Zsolt. 69:5. Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyûlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törõk, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!

— A kereszten Jézus visszaadta, amit a Sátán elragadott az embertől. Két dolog következik ebből:

1. Sátán szüntelenül arra fog törekedni, hogy a kárhoztatás állapotában tartson minket 2. Csak úgy tudjuk legyőzni a Sátánt, amennyiben hit által elfogadjuk Isten igazságát

Kenneth E. Hagin - Engedelmesség pénzügyekben 5.

Hasonló dolog történt több évvel később. Egyik vasárnap este kezet ráztam az emberekkel, ahogy beléptek a templomba. Az épület pont a főútvonalon volt azokban a napokban, mielőtt a főútvonalak átmentek volna a városon. Egy Creyhound-i busz gördült templomunk elé és megállt. Leszállt egy testvér egy aktatáskával. Felismertem, szolgálóként láttam őt gyülekezetekben. Eljött az Istentisztelet megkezdésének ideje.
Üdvözöltem őt és bemutatkozott nekem. Azt mondtam: „Igen, tudom, ki ön. Biztosan velünk marad ma este." „Igen" - felelte. „Nos" - mondtam - „prédikáljon nekünk". Míg a férfi prédikált azon az estén, az Úr szólt hozzám: „Azt akarom, hogy 12,50 dollárt adj neki a zsebedből." Ez most nem hangzik olyan soknak, de egy heti keresetemnél több volt ez akkor.

„Uram" - mondtam - „még a feleségemnek nem vettem meg a karácsonyi ajándékot!"
„Azt akarom, hogy 10 dollárt adj neki" - mondta az Úr. Míg ott álltam és kezet ráztam az emberekkel és mosolyogtam, fejem és szívem tudom, hogy miről prédikált az a testvér, pedig jó az emlékezetem! Ezen szentbeszéd alatt fejem és szívem vitatkozott. A prédikátor éppúgy gondolhatta, hogy figyelek, mert időnként felkiáltottam: „Ámen!" De nem tudom, mit mondott. Egész idő alatt, amíg prédikált, ezt a harcot vívtam. Azt mondtam: „Uram, nem tudok neki semmiféle 12,50 dollárt adni. Egyszerűen nem tudom megtenni! Nem engedhetem meg magamnak."

Ezt az utat jártam az egész szolgálat alatt és nem tudtam zöld ágra vergődni agyamban mégsem, amíg át nem jutottunk a paplakba. Meghívtam, hogy töltse ott az éjjelt és Ő elfogadta ezt. A hátsó hálószobába ment és a feleségem a konyhába, hogy egy kis harapnivalót készítsen nekünk. Kiszámoltam a pénzt, hogy odaadjam a prédikátornak. Volt néhány dolláros bankjegyem, de a 12,50 nagy része apróban állt össze, 5,10 centesek és még fillérek is. (Azokban a napokban így kaptuk a felajánlásokat.)

Míg ott álltam, az Úr olyan egyszerűen szólt bennem belül: „Most ő azért szállt le a buszról, mert elfogyott a pénze. Csak eddig tudott elutazni. Felesége Kelet-Texas-ban, ilyen és ilyen városban van a szüleinél. Következő szombaton a férfi megpróbál bejutni egy gyülekezetbe egy bizonyos helyen és meg fogják Őt választani pásztornak."
A prédikátor visszajött abba a szobába, ahol voltam. Azt mondtam: „Nyújtsa ki a kezét." Csészét kellett csinálnia a kezéből, hogy megtartsa a 12,50 dollárt a bankjegyeket és az érméket. A kabátzsebébe tette. Aztán az ördög szólt az eszemhez: „Fiú, ezt elrontottad. Bolondot csináltál magadból. Odaadtad a heti fizetésed." (Egy kicsit jobban sikerült az a hetem. Összesen 17,50 dollárt kaptam.)

Azt mondtam a fiatal szolgálónak: „Egy kérdést szeretnék feltenni önnek: Hova megy?"
„Hagin testvér" -felelte - „lemegyek a feleségem családjához. Nejem és két gyerek lent van apósom házánál ebben és ebben a városban, Texasban. Épp arra volt pénzem, hogy ideutazzam. Valójában elmentem a buszmegállóhoz, pénzemet a pultra tettem és azt mondtam: Ennyi pénzem van. Meddig juthatok el?"
Elmondta: „Idehoztak engem az ön városába. Rendes körülmények között leszálltam volna a buszmegállóban, de amikor az ön gyülekezetét említettem, a sofőr azt mondta: „Épp azelőtt a templom előtt megyek el. Nem kellene ezt tennem, de megállok ott és ön leszállhat."
A prédikátor azt mondta: „Egy tízcentesem sem maradt. Csak eddig tudtam utazni. Azt terveztem, hogy autó stoppolok holnap a feleségem családjáig. Most ezen a pénzen vehetek buszjegyet. A következő vasárnap egy bizonyos helyen kellene prédikálnom (meg is nevezte). Megpróbálom megpályázni ott a pásztori állást."
Azt feleltem: „Testvér, ennyi elég. Mondani akarok önnek valamit. Ön ott a következő pásztor." Egészen biztos pedig, hogy ő lett.


Mintegy hét évvel ezen eset után a feleségemmel szolgálni mentünk egy asszonyhoz, aki halálos ágyán volt. Férje három különböző klinikára vitte őt Texasban. Mindenütt ugyanazt mondták az orvosok: „Semmit sem tehetünk. A hölgy állapota túl előrehaladt. Egyebek között gyógyíthatatlan vérbetegsége volt az utolsó stádiumban, haldoklik, néhány napon belül meg fog halni."
Bementünk a szobájába, hogy szolgáljunk ennek a drága hölgynek. Nem ismertük Őt, de gyülekezetünk egyik tagja igen. Akkor egy régi, kis gyülekezetben pásztoroltunk, Farmersville-ben. Ahogy ennek az asszonynak az ágya mellett térdeltünk, ugyanaz a hang, amelyik azt mondta, hogy adjak az egyik szolgálónak 10 dollárt és a másiknak 12,50-et, a belső hang azt mondta: „Kelj fel, állj lábadra, ne imádkozz." (Már kezem a fején volt és imádkoztam. Feleségem épp mellettem térdelt.) Ne érintsd őt. Kelj fel, állj lábadra és ezt mondd neki: „Az Úr mondta nekem, hogy mondjam azt önnek, hogy meggyógyult, keljen fel."
Csütörtökön felkelt halálos ágyáról és vasárnap ott volt a gyülekezetünkben, táncolt és kikiáltotta a győzelmet!
Amikor hazaértünk végig a jó öreg 24-es főútvonalon, örvendezve, hogy Isten arra használt minket, hogy egy asszony felkeljen a halálos ágyáról épp oly egyszerűen, mintha valaki a hátsó ülésen lett volna, az Úr azt mondta nekem: „Nem tudtalak volna használni ma, ha nem engedelmeskedtél volna Nekem azzal a 10 dollárral, meg a 12,50-nel." Ezt elfelejtettem. Meg kellett állnom és gondolkodnom. Mire gondolsz, melyik 10 és 12,50 dollárra? Az a 10 dollár, amit C. testvérnek adtál és arra a 12,50-re, amit X.Y-nak." „Igen" - feleltem - „emlékszem rá."
„Ha nem engedelmeskedtél volna Nekem ebben, nem tudtalak volna itt használni" - mondta az Úr.

Mindannyian azt akarjuk, hogy Isten használjon minket, ugye? Nem szeretnéd, ha Isten használna téged arra, hogy valakit felkelts a betegágyáról? Honnan fogod tudni, hogy Isten mondja neked, hogy mondd azt nekik: Kelj fel arról a halálos ágyról, ha nem tudod, amikor azt mondja neked, hogy adj 1 dollárt vagy ötöt? Látod, ez az egyik mód arra, hogy megtanuld hallani Isten hangját. Ha Ő nem bízhat benned 5 vagy 10 dollár erejéig, hogyan bízzon benned, hogy megbízásból felkeltesz valakit a halálos ágyáról?
Mi köze mindennek a gyógyuláshoz? ENNEK VAN CSAK KÖZE IGAZÁN!!!!

Dave Hunt - A miseáldozat 4.

„Hús és csont" - Egy vér nélküli feltámadott test

Amikor Jézus Krisztus a feltámadás után először találkozott tanítványaival, azok azt hitték, hogy egy „szellemet” látnak. Ahhoz, hogy bebizonyítsa nekik, hogy ő élő valóság, Jézus ezt mondta: „...tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, amint látjátok, hogy nékem van!” (Lukács 24,39).

(Figyeljük meg, hogy Jézus itt nem azt mondta, hogy „hús és vér”, hanem „hús és csont”) Tamás, aki akkor nem volt jelen, szkeptikusan megjegyezte: „Fia nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképpen el nem hiszem”. (János 20,25)
Amikor Jézus jó egy hét múlva visszatért, azt mondta Tamásnak:
„Hozd ide a te ujjadat, és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő”. (János 20,27)

Teljesen egyértelmű ez alapján, hogy Jézus Krisztus sebhelyei nem „gyógyultak be”, hanem megmaradtak emlékeztetőül. A tátongó lyuk az oldalában, ahová Tamás bebocsátotta kezét, ugyancsak azt bizonyítja, hogy nem volt vér a testében.
A vér a halandó test élete. Jézus Krisztus vére kiontatott a kereszten a mi bűneinkért: „Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért,
mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést” (3Mózes 17,11).

A borról mégis azt tartják, hogy Krisztus vérévé változik a katolikus oltárokon - a feltámadás előtti testének vérévé, pedig az a test halhatatlanságra támadt fel.
Ahhoz, hogy meg lehessen ismételni Krisztus áldozatát, ahhoz újra kellene az ő feltámadás előtti teste. Ez a meghökkentő mutatvány állítólag meg is valósul az átváltozás „csodája” során, amikor a kenyér és a bor átváltozik Krisztus testévé és vérévé. Így aztán „a pap nélkülözhetetlen, hiszen egyedül csak neki van hatalma arra, hogy a kenyér és a bor alkotóelemit Krisztus testévé és vérévé változtassa...”

Az átlényegülés óriási szerepe

Az átváltozás állítólagos csodájának köszönhetően az ostyát, amit a misén esznek, úgy imádják, mint magát Jézus Krisztust. Ugyanezzel az áhítattal kezelik azt a többi megáldott ostyát is, amit az oltáriszentségtartóban őriznek (ez egy kicsi, dobozhoz hasonló tartóedény, amit egy terítővel fednek le, és mellette állandóan gyertya ég). A jámbor hívő odajárul az ott lévő ostyákhoz, imádkozik hozzájuk, és eközben azt hiszi, hogy Krisztus szent jelenlétében van. Teréz anya ezt a következőképpen mondja el:

"Csodálatos dolog Krisztus alázatát látni...; állandó alázatban van jelen az oltáriszentség-tartóban, és egy olyan kis darab kenyérré alázta meg magát, hogy a pap két ujja között elfér."

Egy hatalmas ostyát helyeznek el imádás céljából a monstranciában (szentségmutató), ami egy arany vagy ezüst tartó, melynek közepe átlátszó, és azon keresztül látható az ostya. A „Szentség” látványa „arra készteti a hívőt, hogy Krisztus csodálatos jelenlétére ébredjen, és egyben a vele való szellemi közösségre is invitálja. Ezáltal a hívő felbuzdul, hogy [az ostyában] neki azt a szellemben és igazságban történő imádást adja meg, ami őt megilleti.” Egy volt katolikus a következőkről számol be:

"[A katolikus hívők] leborulnak az ostya előtt, ami az oltáriszentség-tartóban van egy oltáron, és elhiszik, hogy az maga Jézus Krisztus... Ezért gyermekkoromban arra tanítottak, hogy mindig vessek keresztet, amikor elhaladok egy katolikus templom mellett."

Az Egyesült Államok területén is kezd teret hódítani „az áldott Szentség állandó imádása”. Egy parókiához tartozók sorra iratkoznak fel, hogy egy órát vagy még többet a „Szentség” imádásával töltsenek, hogy mindig legyen ott valaki, „nehogy Jézus Krisztus egyedül érezze magát”. Így aztán a „Szentséget” a nap 24 órájában állandóan imádják. „II. János Pál pápa lelkes támogatója a Szentség szüntelen imádásának...; az Áldott Szentséget 1981 óta lehet megtekinteni a Szent Péter bazilikában.” II. János Pál a következőképpen nyilatkozott ezzel kapcsolatban:

Felbecsülhetetlen értéke van az áldott Szentségben levő Krisztussal folytatott beszélgetésnek. Nincs vigasztalóbb ennél a földön, és semmi sem visz előrébb a szentséghez vezető úton.

A Kanadai Magyar TV 4 részes interjúja Németh Sándorral

Derek Prince - Egy szív, amely tökéletes Isten előtt 5.

Az Úr félelmében élni

A Biblia megmutatja, hogy az Úr félelmére szüksége van azoknak, akik mások felett tekintélyt gyakorolnak: „Izráelnek Istene szólott, Izráelnek kősziklája mondá nékem: Aki igazságosan uralkodik az emberek felett, aki Isten félelmével uralkodik…” (2 Sám 23,3) Ahhoz, hogy szellemi vezető lehessen valaki, két feltétel szükséges. Az első az Isten szeretete, és a második az Úr félelme. Amikor Jézus elhívta Pétert, hogy legeltesse a juhait, azt kérdezte: „Szeretsz engem?” (Lásd Jn 21,15-19) Ezt pedig háromszor kérdezte meg! Akkor ezt mondta: „Ha szeretsz engem, akkor legeltesd a juhaimat.” Az Úr juhait feltétlenül szükséges szeretni. De ha csak az emberek iránt való szeretetből fakadóan próbál tevékenykedni, akkor valamikor találkozni fog olyan emberrel, aki annyira problémás lesz, hogy az iránta való szeretete nem lesz elégséges. Csak az Úr szeretetével lesz képes arra, hogy egy ilyen esetben szükséges módon kitartson.
És ha a szolgálatát az emberek iránti szeretet határozza meg, akkor ezen kívül előbb vagy utóbb kísértésbe fog esni, hogy úgy tegyen, ahogy ezek az emberek elvárják, ahelyett, hogy úgy cselekedne, ahogy Isten akarja. Ebben különbözik az igazi pásztor a bérestől. A béres azt adja az embereknek, amit azok elvárnak tőle; de az igazi pásztor azt adja nekik, amit Isten bíz rá. De erre csak az Úr félelme tudja őket képessé tenni.

Nézzük meg most az Úr félelmét Jézus életében és szolgálatában!
Az Ézs 11,1-2 ezt mondja Jézusról: „És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevekedik. Akin az Úrnak lelke (szelleme) megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke (szelleme), tanácsnak és hatalomnak lelke (szelleme), az Úr ismeretének és félelmének lelke (szelleme).”
A Szent Szellem legmagasabb szintre besorolható jellemzője az Úr félelmének a szelleme. Megnyugodott Jézuson, az Atya egyszülöttjén. Teljesen egyértelmű, hogy Jézus az Isten félelmében járt. Ezt mondta például az Atyjáról: „..mert én mindenkor azokat cselekszem, amelyek néki kedvesek.” (Jn 8,29) „Én semmit sem cselekedhetem magamtól.” (Jn 5,30) „A Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát.” (Jn 5,19) Az Ézs 11,3 így folytatja: „És gyönyörködik az Úrnak félelmében..”

Amikor a Szent Szellem leszállt Jézusra, különösen érzékennyé tette az Atya akaratára és útjára. Nekünk hívőknek is mindennél inkább erre van szükségünk ezekben e mostani időkben – erre a Szent Szellemtől való érzékenységre az Atya akaratával és útjaival kapcsolatban. A Zsid 5,7–ben ez áll Jézusról: „Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért.”
Isten azért hallgatta meg Jézus imáit, mert azok istenfélelemből fakadtak. Aligha találunk ennél világosabb utalást arra vonatkozóan, hogy Jézus Isten félelmében tevékenykedett! Azt hiszem, ez az igehely Gecsemánéra utal. Ott található a legvilágosabb mondat, amely megmutatja az Úr Jézus istenfélelmét: „Ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd!” (Lk 22,42) Ha Te így imádkozol, a Te imád is meghallgatásra fog találni!

Reinhard Bonnke - A sikerhez vezető hét lépés 5.

Ez a siker negyedik titka. Menj abban a tudatban, hogy Isten veled van épp annyira, mint bárki mással. Ne várj a megfelelő körülményekre! Isten a te körülményed. Ő veled van. Mások egyszerűen hasznot húznak ebből a hatalmas körülményből, elhitték és eszerint cselekedtek. Isten igazolta őket. Józsué neve eredetileg "Hósea" volt (üdvösség), de Mózes egy isteni nevet tett ehhez hozzá, így "Jehósea" lett belőle, magyarul "Józsué". A te neved, Istenével összekötve, jelent valamit. Akkor már az Úr nevében léphetsz tovább.

"Légy bátor és erős" (6. vers)
"Csak légy bátor és igen erős" (7. vers)
"Légy bátor és erős; Ne félj, és ne rettegj!" (9. vers)

Isten háromszor kiáltotta ezt bele Józsué lelkébe. Az első alkalommal meg is adta parancsa első okát: "veled leszek". A második alkalommal hozzátette: "csak". "Csak légy bátor és erős!” A harmadik ismétléskor még egy okot mondott Isten: "nem parancsoltam-é meg néked?" Isten parancsol, és ilyenkor javasol is.
Isten megindokolja nekünk, miért kell tovább mennünk. Mi mindig találunk okokat a lemaradásra. Aztán a félelmeinket erényként kezeljük. Azt mondjuk: "Én nem tolakszom". Vagy: “Ha Isten azt akarja, hogy ezt én tegyem meg, Ő oda fog tenni engem." Vagy: "Nem szabad Isten elé szaladnunk." Vagy: "Világos vezetést várok Istentől - nem szabad feltételezésekre hagyatkoznunk." Vagy: "Én, magam nem törekszem nagy dolgokra, hanem megpróbálok alázatos maradni.”

Az emberek haldoklanak. Ezek az indokok becsületesek és elegendők? Vagy a félelmünk tart minket vissza? Mindenre, amit az ördög elénk dobhat, hogy megfélemlítsen minket, Isten adott nekünk valamit, amivel ezt közömbösíthetjük. Valóban vannak okai a tétovázásunknak és az idegességünknek. Ez természetes. Isten azonban a kalandok és a merészség új életére hív minket. Ez a keresztény életben a vidám dolog. Pál azt mondta, Ő "nem fél hirdetni az evangéliumot Rómában." Talán ideges volt, ahogy Korintusban is, ahova saját bevallása szerint "félelemmel és remegéssel" ment, de nem adott utat az érzéseinek. Élvezte azt a tapasztalatot, hogy Isten megerősítette őt, amint majdnem egyedül állt szemben a pogány Európával.

Kenneth E. Hagin - Engedelmesség pénzügyekben 4.

ENGEDELMESSÉG ÉS CSODÁK

Évekkel ezelőtt ismertem egy fiatal evangélistát, aki épp akkor kezdte szolgálatát. Korban idősebb volt nálam, de munkájában fiatalabb. Felesége és öt gyermeke volt. Felesége rokonai gyülekezetem tagjai voltak. Szabad volt Karácsonykor és rokonaival az én gyülekezetemet látogatta. Megpróbáltam rávenni, hogy prédikáljon és tiszteletdíjat is adtam volna neki. Ez 1940-ben történt. Fel kell ismerned, hogy azok a gazdasági világválság évei voltak. Akkoriban egy embernek, aki vasárnap prédikált, 5 dollárt adtunk. Némelyek megdöbbennek ezen, de voltak a gyülekezetben emberek, akiknek havi fizetése nem volt több. Egyik testvér, aki a vasútnál dolgozott, 37,50 dollárt keresett havonta. Házbért fizetett, feleségét és 3 gyermekét eltartotta és autót is tartott havi 37,50 dollárból. Tehát, látod, ezzel összehasonlítva az 5 dollár jó volt. Adtam volna neki, de nem akart prédikálni. Azt mondta: „Hagin testvér, itt kicsit zavarban vagyok a rokonaim előtt." Tehát mentem és én prédikáltam.

Míg a templom hátuljában voltam és kezet fogtam az emberekkel a szolgálat után, az Úr azt mondta nekem: „Azt akarom, hogy 10 dollárt adj neki." „Drága Uram - mondtam - nem tudtam neki 10 dollárt adni. Nem tudod, hogy közel a karácsony?" Visszalapozhatnék a gazdasági könyveimben és megmutathatnám neked. Még mindig megvannak. Az én fizetésem átlagosan 43,15 dollárra jött ki havonta, tehát 10 dollár gyakorlatilag egy heti fizetésem volt.

Végül összeszedtem azt a 10 dollárt. Majdnem mindenki hazaért akkorra, de az ifjú evangélista kívül állt és egy barátjával beszélgetett. Kezet fogtam vele és a pénzt a kezében hagytam. Még egy 10 dolláros bankjegyem sem volt, hogy neki adjam. Egy dolláros érméket adtam neki, meg aprót.
Nem sokkal ezután hallottam, hogy anyósa azt mondja valakinek: „Tudod, C. szabad volt karácsonykor és éppen csak a házbér és a rezsi kifizetésére futotta neki. Egy 10 centese sem maradt, egy 10 centese sem. Semmit sem tudott venni a gyerekeknek Karácsonyra, sőt semmi ünnepi vacsorához valót sem. Valaki adott neki 10 dollárt, így készítettek karácsonyi vacsorát."

Amikor hallottam az asszonyt, nem ugráltam fel-le ujjongva: „Én voltam az! Én tettem!" Nem, csak csendben maradtam és azt mondtam: „Hála Istennek, oly boldog vagyok, hogy engedelmeskedtem Istennek."

Dave Hunt - A miseáldozat 3.

Megkísérelni a lehetetlent

Amiről azt állítják, hogy a „mise áldozata” (nevezzék akár megújításnak, ismétlésnek, újra bemutatásnak), nem más, mint maga a lehetetlenség. Jézus Krisztus keresztáldozata egy bizonyos időpontban történt, és el is érte a célját. Erről a történelmi eseményről meg lehet emlékezni és tisztelni lehet, de ugyanúgy nem lehet „állandóvá tenni”, megismételni vagy újra bemutatni, ahogyan a tegnapi híreket vagy bármilyen más múltbeli eseményt sem. De miért is kellene, hiszen Jézus Krisztus „egyetlen áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket”!

A keresztény hit Jézus Krisztus kereszthalálára tekint. Egy katolikus abban hisz, hogy egyháza állítólag képes megismételni az áldozatot oltárain. Azonban még a pápa sem tudja megmondani, hogy hány ilyen ismétlésre van szükség. így aztán sok katolikus óriási pénzösszegeket hagy végrendeletében az egyházra, hogy haláluk után misék százait vagy akár ezreit lehessen értük mondani. Ez a doktrína inkább bizonytalanságot ébreszt, nem pedig azt a belső bizonyosságot, amit Jézus Krisztus ígér a Szentírásban. A Katolikus Zsebszótár (Pocket Catholic Dictionary) ezt írja: ...minél többszöri a [misej áldozata, annál több hasznot közvetít. Mennyi „haszon” van egy misén? Azt senki sem tudja.

Mindemellett van még valami, amiről nem szabad elfeledkezni: Jézus Krisztus most feltámadt, megdicsőült és halhatatlan testben van az Atya jobbján, és soha többé nem hal meg. Nem lehet újra „feláldozni” egyetlen misén sem. Jézus Krisztus azt mondta: „...én vagyok... az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké”. (Jelenések 1,17-18) Testében „enyészhetetlen életnek ereje” (Zsidókhoz írt levél 7,16) van, és nincs ereiben vér, amiben van a halandó test élete. Feltámadott teste tökéletesen halhatatlan.

Derek Prince - Egy szív, amely tökéletes Isten előtt 4.

Jób könyvében találkozunk egy másik emberrel, akinek a szíve tökéletes volt Isten előtt. Barátai nem sok jót tudtak mondani róla, de engem sokkal jobban érdekel az, hogy mi volt a mondanivalója róla Istennek: „Észrevetted-é az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs hozzá hasonló a földön: feddhetetlen, igaz, istenfélő, és bűngyűlölő.” (Jób 1,8)

Ennek megfelelően elmondhatjuk, hogy a feddhetetlenség (tökéletesség) az Istenhez való helyes magatartást valamint a gonoszhoz (bűnhöz) való helyes magatartást is jelenti. Ha az Istenhez való helyes magatartásról van szó, akkor nincs helye a semlegességnek. Nem létezik kompromisszum azzal a dologgal kapcsolatban, ami Neki nem tetszik. Abszolút engedelmességgel tartozol Neki, bármi legyen is az ára. És ne felejtsd el, az Istennek való tetszés árát valóban ki kell „fizetnie”!

Ha elolvassuk a Királyok vagy a Krónikák könyvét, láthatjuk, hogy a királyok többé-kevésbé az alapján lettek megítélve, hogy a szívük feddhetetlen (tökéletes) volt-e Isten iránt vagy nem.
Asával, Josafáttal, Ezékiással és másokkal kapcsolatban az szerepel, hogy a szívüket teljesen Istenhez fordították. De a legjobb példája annak az embernek, aki tökéletesen járt az Úr előtt, Dávid. Ő volt a mérce, amely alapján más királyokat mértek. Itt nem olyan szívekről beszélünk, amelyek tökéletesek, hanem olyan szívekről, amelyek teljesen Isten felé fordultak (akiknek a szíve teljesen Istennél van).
Dávid erkölcsileg nem mindig viselkedett tökéletesen. Ismert dolog, hogy házasságtörést követett el. Bár a Biblia nem engedi meg a házasságtörést, itt mégsem erkölcsi tökéletességről van szó, hanem sokkal inkább Dávidnak Istenhez való beállítottságáról. A 2. Mózes 20,1-3-ban találjuk az első feltételét a szívnek, amely Isten előtt tökéletes. „És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván: Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.”

Isten előtt feddhetetlennek lenni azt jelenti, hogy nincsenek Mellette más isteneink. Dávid számára és ugyanúgy a mi számunkra is az a döntő kérdés: „Ki az én Istenem?”
Az 5. Mózes-ben Mózes ugyanezt az alapkérdést teszi fel Izraelnek közvetlenül az előtt, mielőtt a nép belépett volna az ígéret földjére: „Ki a ti Istenetek?” Izraelnek az erre a kérdésre adott válasza határozta meg a nemzetnek a sorsát.
Később, amikor kiáradt a Szent Szellem Illésnek a Kármel hegyén bemutatott áldozatakor Izraelre, csupán ezt kellett mondaniuk: „Az Úr az Isten! Az Úr az Isten!” (1Kir 18,39)
Mindaddig, amíg ezt tudják mondani, győzedelmesek tudnak lenni, még akkor is, ha vannak problémáik vagy hibáik – még akkor is, ha bűnt követnek is el.

Ez eljuttat minket arra a pontra, amikor személyesen tisztáznunk kell ezt az alapvető kérdést: „Honnan tudjuk, ki a mi Istenünk?” Az 1. Mózes 31,41-ben Jákob ezt mondja Lábánnak: „te pedig béremet tízszer is megváltoztattad!” De Isten nem engedte, hogy ennyiben hagyja. Így folytatta: „Ha az én atyám Istene, Ábrahám Istene, és az Izsák félelme velem nem volt volna, bizony most üresen bocsátanál el engem” (42. vers)
Figyeld meg, milyen kifejezés szerepel itt: „Ábrahám Istene és az Izsák félelme”. Jákob az „Izsák félelme” leírást használja, amikor Izsák Istenéről beszél. Ez lényegében ezt jelenti: Ami megijeszt, ami téged félelemmel tölti el, az a te istened! 

Némely ember a rákot teszi istenévé. Annyira rettegnek ettől a betegségtől, hogy jobban félnek tőle, mint Istentől. És azok az emberek, akik mágiába, jövendőmondásba és varázslásba mélyednek bele, a félelemnek olyan kötelékébe kerülnek ezekkel a sátáni hatalmakkal szemben, hogy ezek lesznek az isteneik. Én senkit nem akarok félni, csak egyedül Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét. Ha egy ember valóban Istent féli, akkor már semmi mástól nem kell félnie az életében.

Reinhard Bonnke - A sikerhez vezető hét lépés 4.

Ez a siker harmadik titka. Szerezz egy látást arról, mit kell tenned Istenért, aztán munkálkodj a megvalósításán. Látás nélkül elvész a nép.

"Amiképen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek" (5. vers).

Az egyik legmélyebben gyökerező hiedelem (ténylegesen "hitetlenség") az, hogy Isten némelyek mellett ott van, némelyekkel pedig nincs. Még mindenféle feltételt is szabunk, amelyekkel megmagyarázzuk Isten különböző hozzáállásának az okait; némelyek szentebbek, vagy többet imádkoznak, vagy valami más előnyük van. Mintha Isten Jelenléte tőlünk függne! Az Ő jelenlétének az ígérete nincs feltételekhez kötve.

Nem a megfelelő jelek alapján ítéljük meg, hogy Isten ott van-e valakivel, vagy nincs. Ránézünk az illetőre és annak alapján ítéljük meg Őt, amit elvégez, vagy nem végez el. Vajon Isten összezsugorodik és kitágul aszerint, hogy kivel van? Isten nincs inkább egy evangélistával, mint egy pásztorral, és nincs jobban egy pásztorral, mint egy egyszerű gyülekezeti taggal. Nincs jobban egy nagy gyülekezet oldalán, mint egy kis közösség mellett, nem volt jobban Mózessel, mint Józsuéval.

Mózes a legrendkívülibb tapasztalatokat élte át Istennel, amiket ember valaha átélt. Józsué akkor nem osztozhatott vele teljesen ezekben a tapasztalatokban. Isten azonban azt mondta Józsuénak:
"Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled." Isten velünk való jelenléte nem változik az elhívásunk, vagy sikereink szerint. Ha Isten csak akkor lenne velünk, amikor sikeresek voltunk, akkor a sikerünk
sosem jönne el.
Sokszor azt mondják az emberek: "Miért használja Isten ezt az embert? Én is meg tudnám csinálni azt, amit ő tesz." Pontosan így igaz! Akkor miért nem kezded el most, miért nem teszed meg azt, amit a másik? Hogyan használhat téged Isten, ha sosem teszed meg azt, amit a másik ember? Ezért nem használ téged Isten.

Egy elégedetlen dolgozó megállt a főnöke íróasztalánál, és azért panaszkodott, mert sokkal kevesebbet keresett, mint a főnöke. Azt mondta: "Én is ülhetnék ott, ahol maga. Én is vagyok olyan jó mérnök, mint maga.” A főnök így felelt: "Ez igaz, ön is ülhetne itt. Miért nem teszi? Én a semmiből indítottam el ezt az üzletet, és ugyanezt ön is megtehette volna.”

Derek Prince - Isten titkos terve kibontakozik - Jézus megízlelte a halál minden fokozatát

I. Bevezetés

A. A kereszten végbement helycsere hat területének áttekintése:

1. Jézust ítélték el a mi törvényszegéseinkért és vétkeinkért, hogy nekünk békességünk lehessen (bűnbocsánat, megbékélés)
2. Ő hordozta a betegségeinket és fájdalmainkat, hogy mi meggyógyulhassunk
3. Ő lett bűnné a mi bűnösségünk miatt, hogy mi igazakká lehessünk az ő igazsága miatt
4. Ő lett beteggé a mi betegséggel teljességünk miatt, hogy mi egészségesek lehessünk az ő egészségével
5. Ő lett átokká, hogy mi megkaphassuk az áldást
6. Ő lett szegénnyé a mi szegénységünkkel, hogy mi meggazdagodhassunk az ő gazdagságával

B. Zsidó 2:9. Azt azonban látjuk, hogy Jézus, a ki egy kevés idõre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsõséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelmébõl mindenkiért megízlelje a halált.

—hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje (Jézus) a halált

C. Jakab 1:15. Azután a kívánság megfoganván, bûnt szûl; a bûn pedig teljességre jutván halált nemz.

—A bűn végső következménye a halál. Nincsenek „kis bűnök”

II. Jézus megízlelte a halál mindhárom egymást követő fokozatát:

A. Megszakadt az Atyával való egysége és közössége:

1. János 6:57; 10:30. A miként elküldött engem amaz élõ Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
Én és az Atya egy vagyunk.

—Jézus az Atyával való egységén keresztül élte a szellemi életét

2. Máté 27:46. Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

—Amikor az Atya elhagyta, elveszítette ezt az életet.

3. Ézs. 59:1–2. Ímé, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az õ füle, hogy meg nem hallgathatna;
Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektõl, és bûneitek fedezték el orczáját ti elõttetek, hogy meg nem hallgatott.

—Csak a bűn képes elszakítani egy lelket Istentől

4. Hab. 1:13a. Tisztábbak szemeid, hogysem nézhetnéd a gonoszt, és a nyomorgatást nem szemlélheted.

—Isten nem nézheti (nem fogadhatja, nem nézheti el) a gonoszt

B. Fizikai halál:

1. Máté 27:50. Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.

—Jézus kilehelte a lelkét (meghalt fizikailag)

2. A fizikai halál elválasztja a lelket a testtől, de nem változtatja meg egyik állapotát sem

C. Száműzetés Isten jelenlétéből:

1. 3 Móz. 16:22. Hogy vigye el magán a bak minden õ hamisságukat kietlen földre, és hogy bocsássa el a bakot a pusztában.

—hogy vigye el magán a bak minden ő hamisságukat kietlen földre (az elkülönítés földjére)—Jézus betöltötte a bak szerepét

2. Zsolt. 16:8–11. Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felõl van, meg nem rendülök. Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik. Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörûségek vannak örökké.

Efé. 4:9. Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy elõbb le is szállott a föld alsóbb részeire?

—Jézus lelke alászállt a Seolba (Hádész), de nem maradt ott

3. ApCsel 2:25–31. Mert Dávid ezt mondja õ róla: Magam elõtt láttam az Urat mindenkor, mert õ nékem jobb kezem felõl van, hogy meg ne tántorodjam. Annakokáért örvendezett az én szívem, és vígadott az én nyelvem; annakfelette az én testem is reménységben nyugszik. Mert nem hagyod az én lelkemet a sírban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. Megjelentetted nékem az életnek útait; betöltesz engem örömmel a te orczád elõtt. Atyámfiai férfiak, szabad nyilván szólanom ti elõttetek Dávid pátriárkáról, hogy õ megholt és eltemettetett, és az õ sírja mind e mai napig minálunk van. Próféta lévén azért, és tudván, hogy az Isten néki esküvéssel megesküdött, hogy majd az õ ágyékának gyümölcsébõl támasztja a Krisztust test szerint, hogy helyheztesse az õ királyi székibe, Elõre látván [ezt,] szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az õ lelke nem hagyatott a sírban, sem az õ teste rothadást nem látott.

—Miközben a sírban feküdt, a teste nem látott rothadást

4. 1 Pét. 3:18-19. Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bûnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén szellem szerint; Amelyben elmenvén, a tömlöczben lévõ lelkeknek is prédikált.

— Megöletett test szerint, de megeleveníttetett szellem szerint (a feltámadása előtt), és a tömlöcben (Hádész) levő lelkeknek prédikált (bejelentést tett)

5. Zsolt. 71:20–21. A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket. Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz [és] megvigasztalsz engem.

—Miután „sok bajt és nyomorúságot” elszenvedett, újra életre kelt, felhozatott a föld mélységéből, és helyreállíttatott a méltósága és az Atyával való közössége

6. Zsolt. 88. —Ez a zsoltár Jézus Hádészban átélt megtapasztalásának egyedi beszámolója. Figyeljük meg különösen:

a. 4–5. v.—Betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott. Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az ereje vesztett ember. (Lelkem a Seolba, a holtak országába érkezett. Olyanná lettem, mint egy Isten nélküli ember. angol fordítás)

b. 6. v.—A holtak közt van az én helyem, … akikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől

c. 7. v.—Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé

d. 8–9. v.—Haragod rám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem (bezárattam a börtönbe. angol fordítás)

e. 14. v.—„jó reggel” várom a feltámadást

f. 16–17—Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve („halálra születtem”). Viselem rettentéseidet, roskadozom (Isten haragja alatt)

g. 18. v.—Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; (most) ismerőseim - a sötétség (és a sír)

Ilyen módon Jézus teljesen kiitta azt a kupát, amelyet az Atya adott neki (lásd: János 18:11)

h. 10–12—Mind a hat itt felsorolt kérdésre az Újszövetség válasza: „Igen”

7. 1 Pét. 3:18–19. —Jézus az egykor engedetlen lelkeknek ezt a bejelentést tette: „Nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai” (lásd Jel. 1:18)

8. 1 Pét. 4:6. Mert azért hirdettetett az evangyéliom a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint testben, de éljenek Isten szerint szellemben.

—Az igaz hívők lelkeinek pedig ezt a jó hírt hozta: „A megváltásotok most már teljes!”

9. Róm. 6:23. Mert a bûn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.

—Cserébe az Isten ajándéka a hívőknek élet az élet mindhárom fokán:

a. Egyesülés és közösség Istennel

1 Kor. 6:17. Aki pedig az Úrral egyesül, egy szellem õ vele.

—Szellemi egyesülés az Úrral (vesd össze: 1 Kor. 1:9; 1 János 1:3; Zsidó 13:5)

b. Fizikai élet

(1) Róm. 8:11. De ha Annak a Szelleme lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, a ki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az õ ti bennetek lakozó Szelleme által.

2 Kor. 4:10–11.  Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben. Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben.

—Jelenleg, a feltámadott élet munkálkodik a halandó testben

(2) 1 Kor. 15:51–54. Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.

—A feltámadás után pedig a halhatatlan testben folytatódik az élet

c. Örökkévalóság Isten jelenlétében

1 Thessz. 4:17—... és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk (vesd össze: Jel. 21:1–5. Ezután láték új eget és új földet; mert az elsõ ég és az elsõ föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala. És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentõl szálla alá a mennybõl, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony. És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égbõl: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az õ népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az õ Istenök. És az Isten eltöröl minden könyet az õ szemeikrõl; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsõk elmúltak. És monda az, a ki a királyiszéken ül vala: Ímé mindent újjá teszek. És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak.)

Kenneth E. Hagin - Engedelmesség pénzügyekben 3.

ENGEDELMESSÉG ÉS GYÓGYULÁS

Évekkel ezelőtt lent, Kelet-Texasban prédikáltam és amikor egy bizonyos férfi beállt a gyógyító sorba, Isten Szelleme hirtelen rám szállt. Addig nem tudtam, hogy a legkisebb felkenetés is lett volna rajtam: csak Isten jelenlétéről tudtam, (A Biblia tanítja, hogy a hívők a betegekre vetik a kezüket és azok meggyógyulnak.) Valójában, ha érzéseim után mentem volna, sose kértem volna senkit, hogy imádkozzon értem! De tudod, nem érzéseink szerint járunk, hanem hit szerint.
Ez a testvér tehát előttem állt és hirtelen az Úr keze rám szállt. Először megkérdeztem, mi a baja. Elmondta, hogy az orvosok szerint gyomrában darázsfészek nagyságú fekélyköteg van, meg akarták műteni. Két éve nem evett mást, csak bébi papit és nagyrészt azt sem tudta megemészteni elmondása szerint.

Amikor az Úr keze rám szállt, szememet tágra nyitottam, ahogy a férfira néztem. Ehelyett azonban, hogy őt láttam volna, azt a házat láttam, ahol élt. Leírtam azt neki.
Azt mondtam: „Tegnapelőtt éjjel ön nem tudott aludni, de nem akarta zavarni a feleségét, tehát éjfélkor felkelt és a ház elülső részéből a hátsó alvó verandára ment." (Az elmúlt években, lent Texasban a légkondicionálás bevezetése előtt azt használtuk, amit alvó verandának hívtunk - rácsozott hátsó veranda volt ez.) Azt mondtam: „Ott volt önnek egy ágya, tehát végigdőlt azon az ágyon és ott volt, fogta a gyomrát és úgy égett, mint a tűz. Nemcsak ez volt a baj, hanem lelkiismerete is zavarta Önt, mert ehhez a gyülekezethez tartozik - ön megváltozott és bemerült Szent Szellembe - de ön sose fizetett tizedet, sosem támogatta a gyülekezetet." Az a testvér nagy szemekkel nézett rám és azt mondta: „Ön vagy jós vagy gondolatolvasó, pontosan ez történt."
Azt feleltem: „Én nem jósolok önnek és gondolatait sem olvasom. Isten Szelleme által szolgálok. Az ön külön esetében, mielőtt szolgálni tudok önnek, el kell határoznia, hogy abban a fényben fog-e járni, amit Isten sugárzott az életében. Mit fog tenni a tizedfizetés és a gyülekezet támogatása ügyében?" Azt mondta: „MEG FOGOM TENNI."
Rátettem a kezemet és amikor ezt tettem, a Szellem újabb megnyilvánulása jött. A Szent Szellem által tudtam, hogy ezt a testet egy szellem szállta meg. (Nos nem mindenki testével van így, de ő így járt.) Megparancsoltam annak a démonnak, hogy hagyja el a testét Jézus nevében.
Nem nyilvánult meg ez a dolog különösebben, de tudtam, hogy elment.Azt mondtam neki: „Nos, ön azt mondta, egy falat kemény eledelt sem evett két éve. Menjen haza és egyen egy kis kenyeret."

Másnap visszament az orvosához, megröntgenezték a gyomrát és egy rossz dolgot sem találtak nála. A hét vége előtt még újra munkába állt.Valaki azt mondta nekem: „Nem értem ezt." „Mit nem ért?" „Nos, ön szolgált ennek a testvérnek és megmondta neki, hogy nem fizeti a tizedet, ő volt a harmadik ember, akinek azon az estén szolgált és a többieknek egy szót sem szólt a tizedfizetésről. Nos, ha Ön tudta ezt Őróla, miért nem tudta ezt a többieknél?" Feleltem: „Nos, látja, ezt az ajándékot nemcsak úgy hurcolássza az ember és működteti tetszése szerint. A Szellem akarata szerint történik minden."
Azt mondta: „Nos, hogyan siklanak el az egyik ember ilyen hiányossága fölött, a másiknál pedig nem nézik el?" Azt mondtam: „Nos, igen, szeretnék kérdezni öntől valamit: „Vannak gyerekei?" „Óh, igen." „Nos" - folytattam - „hogyhogy elnézünk egy 4 éves gyereknek olyasmiket, amiket egy 14 évesnek nem?" így felelt: „Mert a nagyobb többet tud."

Azt mondtam: „Némely keresztény ezért nem tehet dolgokat." Ámen. Isten némelyektől többet vár. Valaki azt mondta nekem egyszer: „Nem sportszerű, hogy Isten némelyektől többet vár. " Válaszoltam: „Na igen, többet vár az a 14 éves gyerekétől, mint a 4 évestől?" „Igen." „Nos" folytattam - „sportszerűtlen ön ezzel?" „Nem." „Az Atya Isten sem sportszerűtlen" - fejeztem be.

Hála Istennek, Szellemének megnyilvánulásáért. Hála Istennek a felkenetésért. Isten az Ő nagy kegyelmében és nagy jóságában leereszkedik, hogy lejöjjön és találkozzon az emberekkel a saját szintjükön.

Rodney H. Browne - Sugározd a világosságot

Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz a teljes délig. Példabeszédek 4:18

 

Ha hűségesen követjük Isten Igéjét, világosságban járunk. Minél jobban Istennel járunk, annál ragyogóbban fénylik az ösvény előttünk, és annál jobban tükrözi életünk az Úr dicsőségét és kegyelmét.

 

A nép, amely sötétségben járt, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel felettük! Ézsaiás 9:2

 

Jézus a nagy világosság, Akit az emberek, akik azelőtt sötétségben jártak, megláttak. Mi mindnyájan valamikor sötétségben voltunk. Ha valóban LÁTJUK Jézust és hiszünk Őbenne, akkor természetfölötti módon általvitetünk az Ő világosságának Országába.

 

Mert egy gyermek születik nékünk, Fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét: Csodálatosnak, Tanácsosnak, Erős Istennek, örökkévalóság Atyjának, Békesség Fejedelmének! 7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A Seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt! Ézsaiás 9:6-7

 

Az uralom Jézus vállán nyugszik. Mi az Ő teste vagyunk - ezért az uralom a MI vállunkon van. Más szavakkal: Jézus király az egész föld felett, és az Ő akarata fog végbemenni. A mi felelősségünk nemzetünk vezetésének felvállalása. Imádkoznunk kell; irányítanunk kell; istenfélő példával kell előállnunk, és nem szabad félni Isten teljes akaratának hirdetésétől, mind az Egyházon belül, mind pedig azon kívül, még a politikai vezetőknek, elnököknek és királyoknak is!

 

Ha mégis leplezett a mi evangéliumunk, azoknak leplezett, akik elvesznek: 4 Akikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, Aki az Isten képe. 5 Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat pedig, mint a ti szolgáitokat, a Jézusért. 6 Mert az Isten, Aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett. 7 Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól való. 2 Korinthus 4:3-7

 

Mivel az embereket elvakította az ördög, mindezidáig nem látták, ill. értették meg ezt a dicsőséges Evangéliumot, de számunkra, akik hiszünk, ez a világosság felragyogott a szívünkben. Mózes I. könyvében Isten azt mondta: "Legyen világosság", és a sötétségből világosság lett, anélkül, hogy akár a nap, akár a hold vagy a csillagok fényt sugároztak volna! Ugyanez a csodálatos világosság ragyogott fel a MI szívünkben, és ugyanezt a világosságot kell sugároznunk MAGUNKBÓL - Isten dicsősége ismeretének világosságát a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett.

 

Ennek a nagyszerű, erőteljes, dicsőséges fényességnek a kincse cserépedényekben van. Isten nem tökéletes, aranyedényeken keresztül akar ragyogni - Ő cserépedényekből is átragyog -, minden dicsőség az Övé. Nem a te cserépedényedé a tisztelet azért, amit Isten általad cselekszik. Másrészről, soha ne hagyd, hogy cserépedényed kispályás gondolkozásra, hitre és cselekedetre korlátozzon. Mivel JÉZUS benned él, így rendelkezésedre áll az Ő határtalan ereje és képessége. Egyszerűen engedd, hogy az Úr ragyogjon rajtad keresztül!

 

Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. Ézsaiás 60:1

 

NEKED kell felkelned és ragyognod! Isten RÁD vár! A világosság benned van - kelj fel és ragyogj!

 

Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek. 14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. 15 Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, akik a házban vannak. 16 Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. Máté 5:13-16

 

A föld sója és a világ világossága vagy! Nincs rosszabb az olyan sónál, amely elveszítette az erejét - só maradt, de semmire sem jó. A só csíp, ha nyílt sebbe kerül, tartósítószernek azonban kíváló. Lehet, hogy a világ megbotránkozik az evangéliumon, de a sóval telt keresztények tartják vissza a gonosz áradatát. Maradj sóval teli! A jó cselekedeteid dicsőítik Mennyei Atyádat!

 

A hegyen nem lehet elrejteni a fényt. Isten elhívott téged, és már túl késő elbújni - ezért kelj fel és ragyogj! Sötétségben nem lehet elrejteni a világosságot. Minél sötétebb egy hely, annál fényesebben ragyog a világosságod - még akkor is, ha kicsi az a fény -, messzire elláttatik. Ne rejtsd korsó alá a  fényességedet. Engedd, hogy a fény végezze a munkáját, és fényességesen ragyogjon mindazon a "gyertyatartón", ill. "lámpaoszlopon", amelyre Isten helyezett. Ne szégyelld az evangéliumot - ez az evangélium megmentette az életedet -, bátran ragyogtasd azt azok számára, akik sötétségben járnak.

 

Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon.

Filippi 2:15

 

Élj istenfélő életet, hogy a világosságod fényesen ragyogjon e romlott nemzetség között!

 

És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány. Jelenések 21:23

 

Jövőnk Isten Bárányának dicsőséges világosságában van elrejtve. Mivel ennek a nagyszerű reménységnek vagyunk a birtokában, továbbra is engedjük, hogy Isten használjon bennünket, és azon munkálkodunk, hogy ne a mi, hanem az Ő céljai és szándékai teljesüljenek. Dicsőség Istennek, hogy világosságban járunk, hogy ragyogjuk a világosságot, és az Ő ereje és dicsősége megnyilatkozik rajtunk keresztül, hogy a világ Isten által érintést kapjon, és Általa megváltozzon.

Kenneth Copeland: A bővölködés törvényei 30.

A Mennyei bankszámlád

"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják; Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz. Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?! " (Mát.6,19-23) Csak úgy követheted Isten Igéjét, ha céltudatos vagy. El kell fogadnod, hogy Isten Igéje képviseli a legfelsőbb tekintélyt, és szó szerint kifejezi Isten szándékát. Ha azt mondja, hogy meggyógyultál, akkor meggyógyultál! Nem számít, mi erről a tested véleménye. Ha hiszel ebben az igazságban, és ennek megfelelően cselekszel, akkor Istennel való szövetséged,- vagyis Isten Igéje,- teljes érvényű igazsággá lesz az életedben, és az Ige által képviselt szövetség a fizikai testedre is kiterjed.

Ezt az igazságot az anyagiak és a bővölködés területén akkor kezdtem megtanulni, amikor egyetemre mentem. Megrémített a gondolat, hogy újra iskolába fogok járni! Harmincéves voltam, feleséggel és két kisgyermekkel, és fogalmam sem volt, hogyan tartom majd el őket. Többen azt mondták, hogy hibát követtem el, és a családom éhezni fog. Mégis elfogadtam az Úr elhívását, és hittem, hogy be fogja tölteni a szükségleteimet. Sokan gondolták rólam, hogy meghibbantam! A világ rendje szerint az egyetemistáknak nincstelenségben kell tengődniük, de az Ige nem mondja ezt. Abban semmi ilyet nem olvashatunk: Isten betölti a szükségeidet az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen, ahogy kikerülsz az egyetemről. Akkoriban vajmi keveset tudtam arról, hogyan kell hitben járni, de makacsul eltökéltem, hogy megtanulom. És Isten gondoskodott rólunk.

Soha senkitől nem kértem egy fillért sem. Kezdtünk ráérezni, hogy mit is jelent hitben járni. A Máté 6,20-ban Jézus azt tanítja, hogy: "gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják." Az Ige tehát ezt mondja, de mi vallásos fejjel így olvassuk: ˝ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön..., hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti..., és ahol egy ujjal se nyúlhattok hozzá, amíg a mennybe nem kerültök.˝ Hozzátettük a magunk kis fogalmait, de Jézus nem így értette. Ő ezt mondta: "Ha hagyjátok, hogy a menny kincstáratokká váljék, hogy számotokra onnan származzék minden ellátás; akkor történhet bármi itt a földön, olyan bank áll majd mögöttetek, amelyet senki ki nem rabolhat, és senki sem juttathat csődbe." Amit most beteszel, a szükség idején visszakaphatod. Jézus itt nem arról beszél, mi történik majd, ha a mennybe kerülünk. Itt Isten jelenlegi ellátásáról tanít.

Dave Hunt - A miseáldozat 2.

Ismétlődő vagy egyszeri áldozat?

A misét engesztelő áldozatnak nevezik, amely során „Krisztus folytonosan önmagát adja az egész világ üdvösségéért..., és így lesz befejezett a megváltás műve”.

Ezzel szemben, a Biblia többször hangsúlyozza, hogy bűneinkért a teljes árat már megfizette Jézus Krisztus a kereszten, és a feltámadott Jézus bement „egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve” (Zsidókhoz írt levél 9,12). A mennyben ül, az Atyának jobbján a mi Főpapunk (Zsidókhoz írt levél 4,14), és azokat képviseli, akiket megváltott, és folytonosan közbenjár értük:

Akinek nincs szüksége, mint a főpapoknak, hogy napról-napra előbb a saját bűneiért vigyen áldozatot, azután a népéiért, mert ezt egyszer megcselekedte, magamagát megáldozván. (Zsidókhoz írt levél 7,27)

A katolicizmus és a Biblia tanítása közötti ellentét tehát a leginkább a miséről mint állítólagos „áldozatról” szóló felfogásban nyilvánul meg.
A Biblia nagyon világosan elmagyarázza, hogy mi a különbség Jézus Krisztus egyszeri és tökéletes áldozata, illetve az ószövetségi áldozatok között, amiket nap mint nap ismételni kellett. Az, hogy az áldozatot meg kellett ismételni, azt bizonyítja, hogy ezek nem voltak tökéletes váltságok a bűnökért; míg az, hogy Jézus Krisztus áldozata egyszeri, azt mutatja, hogy tökéletes, és teljes mértékben elegendő ahhoz, hogy váltság legyen a bűneinkért, tehát soha sem szükséges, hogy ez megismétlődjön.

A mise tökéletlen voltát teljesen nyilvánvalóan mutatja az, hogy meg kell ismételni. Ha egyszer nem elég, akkor akár tízezer ismétléssel sem lesz elegendő. Vagyis teljesen értelmetlen Rómának azt állítania, hogy bizonyos számú mise után valaki majd kikerül a purgatóriumból.

Az ószövetségben valóban sokszor áldoztak fel állatokat, de ezek mind előremutattak arra az egyszeri és tökéletes áldozatra, amit később Jézus Krisztus szenvedett értünk a kereszten. A Bibliában ezek az igazságok nagyon egyértelműen le vannak írva:

Nem is, hogy sokszor adja magát áldozatul, mint ahogy a főpap évenként bemegy a szentélybe idegen vérrel, Mert különben sokszor kellett volna szenvednie a világ teremtetése óta, így pedig csak egyszer jelent meg az időknek végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. És miképpen elvégzett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet: Azonképpen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett...
Minthogy a törvényben a jövendő jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként szüntelenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat; Különben megszűnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozok többé semminemű bűntudattal nem bírtak volna.
De azok esztendőnként bűnre emlékeztetnek... Ő [Jézus Krisztus] azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre üle az Istennek jobbjára...
Mert egyetlenegy áldozatéval örökre tökéletesekké tette a megszentelteket... azután [Isten] így szólt: és az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem. Ahol pedig bűnük bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat. (Zsidókhoz írt levél 9,25-10,3; 10,12-18)

Nem is tudnánk világosabban megmagyarázni, mint ahogy azt az Ige teszi. Jézus Krisztus áldozata a kereszten egyszeri volt és örök időkre érvényes, és soha sem szorul megismétlésre, hiszen a bűneinkért fizetett ár tökéletes volt.
A katolicizmus lényege ezzel szemben pontosan az, hogy a mise során Jézus Krisztust újra és újra feláldozzák az oltárokon. Sőt, a katolikus hívek legfőbb reménye, hogy a mise ismételgetése majd végül kiszabadítja őket a purgatóriumból. Ez a tanítás teljesen ellentétes a Bibliával. A II. vatikáni zsinat dokumentuma azt állítja, hogy a miseáldozatban... az egyház a testet, amely érettünk adatott és a bűnökért kiontatott vért az egész világ üdvösségéért ajánlja fel Istennek.

Ha mindez igaz, akkor Jézus Krisztus kereszthalála nem volt elégséges, hanem csak részben fizette ki bűneinkért az árat.
A Biblia azonban biztosít bennünket arról, hogy Ő a teljes árat fizette ki.

Derek Prince - Egy szív, amely tökéletes Isten előtt 3.

„Mert az Úr szemei forognak az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azokhoz, akik ő hozzá teljes szívvel ragaszkodnak.” (2Kr 16,9)

Az Úr Szelleme átjárja az egész Földet, hogy keressen egy bizonyos embertípust – olyan embert, akinek a szíve teljesen Istennél van (Luther).
Minden alkalommal, amikor a Szent Szellem talál egy ilyen embert, maga Isten támogatja hűségesen, és megáldja ennek az embernek mind az életét, mind a szolgálatát oly módon, hogy nyilvánosan megmutatja rajta erejét és jóindulatát. Arra vár, hogy nyilvánosan megmutassa erejét, és kitöltse áldását.

A Biblia két személyről tudósít, akinek ilyen szíve volt: Ábrahámról és Jóbról. Az 1. Mózes 17,1-ben Ábrahámnak a következő kihívással kellett konfrontálnia: „Mikor Ábrám kilencvenkilenc esztendős vala, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én előttem, és légy tökéletes!”
Közben Ábrahám már 24 éve járt az Úrral, attól kezdve, hogy Isten 75 éves korában elhívta. De most elérte szellemi növekedésének a csúcspontját, azt az időpontot, amikor Isten dicsőségesen és csodás módon be akarta tölteni azokat az ígéreteket, amelyekkel sok évvel korábban kivezette Ábrahámot Káldea Úr nevű városából.

Ábrahámot Isten új kihívás elé állította, mert alapjában véve ezt mondta neki: „Mostantól kezdve egészen különleges módon rajtad fogom tartani a szememet. Minden egyes tettedet figyelemmel fogom kísérni, és minden kimondott szavadat meg fogom hallani. Azt várom tőled, hogy mindent, amit teszel, a nekem való tökéletes engedelmességen, hiten valamint teljes odaadáson alapuljon.”
Ábrahám az atyja mindazoknak, akik hisznek (lásd Róma 4,11-12). Ez azt jelenti, hogy az élete és a hite minden hívő számára példa. Az a véleményem, hogy azokat a követelményeket, amiket Isten Ábrahámtól elvárt, és a következő Igében fogalmazott meg, mindnyájunktól elvárja: „Járj énelőttem, és légy tökéletes! És megkötöm az én szövetségemet én közöttem és te közötted: és felette igen megsokasítlak téged.”

Mindnyájan közeledünk ahhoz, hogy betöltsük Isten örökkévaló terveit. És Istennek az az üzenete minden ember számára, aki részese akar lenni mindannak, amit Ő cselekszik: „Járj énelőttem, és légy tökéletes!”

Reinhard Bonnke - A sikerhez vezető hét lépés 3.

Ez a második titok. Isten minden ígérete, amit másoknak tett, hit által lesz a miénk. Ezek testhezálló ígéretek, a szükségeinkhez szabottak. Annyira a mieink, mintha Isten jelent volna meg nekünk, és szólt volna hozzánk. Csak föl kell öltöznöd őket. Az Úr ezt kérdezte, és ma is ezt kérdezi: "Meddig késlekedtek még elfoglalni a földet?"
Józsué ezt mondta: "Még sok az elfoglalni való föld." Valójában még egy négyzetméter sem volt az övék. Csak az az elfoglalni való föld maradt, amiről Józsué eldöntötte, hogy elfoglalják. Hit által volt az övék. "A hit a reménylett dolgok valósága." Józsuénak volt látása, igényelte azt a földet, és elindult, hogy megszerezze.

Jóel könyvében olvashatunk álmokról és látomásokról. Az emberek látomásokat akarnak - hogy felvillanyozódjanak, természet fölötti tapasztalatot szerezzenek, titokzatos örömöt éljenek át. Isten terve nem ez volt. Ő azért adja a látomásait, hogy megváltoztassa a világot. Isten igazi álmodói gyakorlati emberek, nem misztikusok. A hívő álmodok realisták. Az ő álmaik szilárd anyagból készülnek.
Nem véletlenszerűen botlunk bele a sikerbe. Józsuának volt célja, látása. A reménységet, a három megmaradó keresztény tulajdonság egyikét, látomások hozzák létre. A hit teszi ezt a reményt megvalósíthatóvá.

Ez még nem minden. Józsué sikerének a titka az volt, hogy Ő éhezett Isten maximumára. Az itt leírt határoknak megvan a maguk titka. Amikor Isten azt mondta: "az Eufrates folyótól", az a földrajzi meghatározás azt jelentette, hogy Izrael bármely ponton kiterjeszkedhetett a folyóig - a határ kitolható volt. Lehetőségeket adott a mindig növekvő hit és a mindig táguló látás számára. Isten gumi szalaggal körülvett ígéretet adott, beépített rugalmassággal, ami a szellemileg legbátrabbakat is kielégíthette. Józsué hozzáállása a hit emberéé volt.

Micsoda álom Izrael részére! Végül is szökött rabszolgák voltak. Józsué álmodott. Az álmodok változtatják meg a világot. Józsué már nem volt fiatal, és előre látta Jóel próféciáját: "Véneitek álmokat álmodnak". Karizmatikus vonás, ha azt álmodjuk, hogy a világot megnyerjük Krisztusnak. Ez a látás hajtotta az embereket a pünkösdi mozgalom elején arra, hogy keressék a pünkösd erejét Ennek az elvégzésére küldte el Isten az erőt.

Kenneth E. Hagin - Engedelmesség pénzügyekben 2.

ENGEDELMESSÉG ÉS TIZEDADÁS

Egy vasárnapi iskolai tanár az egyik pünkösdi gyülekezetben, amelyet pásztorolt ami Észak-Közép Texasban, egy ötgyermekes özvegyasszony volt. Ő és összes gyermeke gyapotot szedett, pamacsot 40 centért. Egy régi, kis házban laktak kint egy másik ház mögött. Mégis eljött a paplakba szombatonként és azt mondta: „Hagin testvér, kerestünk néhány dollárt, hogy egy kevés ételt vegyünk és itt a tized. Nem akarok holnapig várni, mert elkölteném - tudom, hogy így lenne - olyan szörnyen szükségem van rá."
Elvettem a pénzt és amikor elhagyta a paplakot, bezártam az ajtót és sírva fakadtam. Tudtam, hogy el kellett fogadnom, máskülönben megfosztottam volna áldástól és haszontól. Eljött hozzám egy 10 centessel, mondván: „Kerestünk egy dollárt, itt a 10 centes, itt a tized." Legidősebb lánya 7 évig járta az első osztályt és sose tanulta meg leírni a nevét. Sose került ki az első osztályból. Végül a hatóságok megkérték az anyját, hogy ne küldje őt többé iskolába. Itt egy 14 éves lány, aki 7 évesekkel játszik. Azokban a nyomott években nem voltak külön osztályok és állami iskolák visszamaradott gyerekeknek, mint ő volt. A templomban úgy viselkedett, mint egy 3-4 éves gyerek, kb. olyan volt az értelmi szintje. Ma történetesen nem az anyjával ült és oda akart jutni hozzá, valójában lecsúszott és hasán a padok alatt előremászott. Aztán kinyúlt a padon, mint egy kisgyerek és elaludt.

Egyik este evangelizáció során ez a lány az oltárhoz ment (senki sem kérte, hogy menjen) és letérdelt a többiekkel. Üdvözült és megtelt Szent Szellemmel és más nyelveken szólt. Azonnal drámai változás történt! Azelőtt nem akart fürödni. Ha nem figyeltek oda rá, megjelenése szánalmas volt. Egyik napról a másikra azonban - másik estére - bejött, leült és olyan értelmesen viselkedett, mint egy 18 éves ifjú hölgy. Friss frizurával, csinosan és vonzó külsővel. Alig tudtuk elhinni, amit láttunk. Az örök életnek és Isten természetének az elnyerése értelmi képességeit 90 %-al növelte. Ez volt az egyik legnagyobb csoda, amit valaha láttam.

A 2. világháború elején történt. A lány elment meglátogatni néhány rokonát és míg ott volt, oly szépen viselkedett és nézett ki, hogy az egyik szomszédos farmerfiú randevút kért tőle. Életében sosem volt még randevúja. Megszerették egymást és amikor a fiú megkérte a kezét, igent mondott. Miután férjét bevitték katonának, egy ideig anyósánál lakott és anyósa megtanította írni, olvasni.
Elhagytam azt a gyülekezetet, hogy az evangélizáció területére menjek. Az idő múltával visszamentem, hogy segítsek a pásztornak az egyik idős ember temetésén prédikálni.
Megkérdeztem a gyülekezeti titkárt: „Mi történt azzal a lánnyal?" Kinevetett engem és így felelt „Tudja, hogy férje meghalt abban a teherautó balesetben?" Feleltem: „Igen."
Folytatta: „Nos, építési üzletük miatt, férje komoly biztosítást kötött és a lány több százezer dollár biztosítási pénzt kapott." Távolra mutatott és így szólt: „Látja azokat a ráadás épületeket?"
Számos új házat láttam hozzáépítve ehhez a kisvároshoz. A titkár folytatta: „Ő építi ezt a kiegészítést a városhoz. Ő a saját vállalkozója, saját könyvelője, ő kezeli az összes pénzt.
Gondolja ezt végig!" Ott álltam és újra sírtam - ezúttal másfajta sírással. Olyan boldog voltam. Dicsőség Istennek, hogy engedelmeskedtem Néki és elvettem az anyja tizedét. Ez a lány is megtanult tizedet fizetni.A titkár azt mondta: „Még mindig a gyülekezet titkára vagyok. Számíthatok rá, ez a lány minden vasárnap az első sorban ül két kis gyermekével. Ők a legjobban öltözött, legjobb módú, legjobb modorú gyerekek a gyülekezetben. Tizedes borítékja és felajánlásai mindig ott vannak. Minden vasárnap."

Visszagondoltam arra, honnan jött: itt volt egy még nem 30 éves fiatal hölgy, aki hozzáépít a városhoz és amikor 14 éves volt, hét évig járta az első osztályt anélkül, hogy megtanulta volna leírni a nevét.
Arra az Igére is gondoltam: „Az Űr Szelleme van én rajtam, mert Ő felkent engem, hogy prédikáljam az evangéliumot a szegényeknek." (Luk 4:18)
Halleluja, Isten nemcsak Őt választotta ki és nemcsak azt mondta: „Kivételt teszek vele." Nem, ugyanez az Evangélium mindenkié.
Mi volt a különbség? Az örök élet. Isten élete. Ez olyasmi volt, ami belé költözött és 90%-al megnövelte értelmi képességeit. Nemcsak ez - ez azonban magot is vetett. Megadta tizedét és a tizeden túl adott vissza, amikor csak néhány dollárja volt férje illetményi csekkjéről. Most sok dollárja volt, de továbbra is ugyanezt tette. Eljutott volna valaha erre a helyre, ha nem engedelmeskedik pénzügyeiben?

Kenneth Copeland: A bővölködés törvényei 29.

Olvassuk tovább Márk beszámolóját a 10.rész 25. versétől: "Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. Azok pedig még inkább álmélkodnak vala, mondván maguk között:
Kicsoda üdvözülhet tehát? Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges. És Péter kezdé mondani néki: Ímé, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged. Jézus pedig felelvén, monda: Bizony, mondom néktek, senki sincs, aki elhagyta házát vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit énérettem és az evangéliumért, aki százannyit ne kapna most, ebben az időben. "

EBBEN AZ IDŐBEN! Az Ő akarata szerint százszorosan megtérült volna az ifjú vagyona! Jézus azt ígérte: "...aki százannyit ne kapna most, ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet."
Amikor Isten áldani kezd téged, valaki azonnal üldözni fog, mert veszélyessé válsz a Sátán számára. Olyan ember leszel, aki tudja, hogy sikerének Isten a forrása. Megtanulod, hogy az Ő végtelen ellátása követ, előtted pedig kimeríthetetlen gondviselése jár. Annyit kell csak tenned, hogy te magad is csatornája légy ennek az ellátásnak és gondviselésnek. Ehhez pedig az adás a kulcs, ez nyitja meg az ajtót. Jézus ismerte az adás szellemi törvényét, és nagyon hozzáértően épített rá. Oly meglepő mértékben adakozott a szegényeknek, hogy amikor az utolsó vacsorán Júdás elhagyta a termet, némelyek azt gondolták, bizonyára a szegényekhez ment, hogy adakozzon nekik.

Akarod, hogy százszorosan megtérüljön a pénzed? Adakozz, és hagyd, hadd forgassa meg Isten, mielőtt visszaadja neked. Nincs a világon olyan bank, ahol ilyen kamatot ajánlanának! Dicsőség az Úrnak! Mindez pedig a Biblia által "királyi törvénynek" nevezett elv alapján működik, és arra épül. "Szeresd felebarátodat, mint magadat." Ugyanolyan készségesen törődj mások szükségeivel is, mint a magadéival. A világi emberek is tudnak erről a törvényről, "aranyszabálynak" nevezik. De a működési elvét már nem értik, sőt a legtöbb keresztény sem. Ahhoz, hogy az anyagi életünket kormányzó törvények a kívánt módon működjenek, hitet kell gyakorolnunk.

Apám fizette ugyan a tizedet úgy, ahogyan Isten megparancsolta, de nem hitte, hogy megtérül, amit ad. Gyűjtött ugyan a mennyben, de itt a földön semmi hasznát sem vette. Sok idő telt el, mire megtanult egyet s mást ezen a területen, és bízni kezdett Istenben. Ma már nyugállományban van, mégis sikeresebb anyagilag, mint amikor rendkívül keményen dolgozott. Ma már a pénzügyeiben is Isten Igéjére alapozza a hitét. Sok tizedfizető úgy vélekedik, hogy semmit sem kérhet vissza Istentől. Ez azt mutatja, hogy igazából nem is tudják, mit mond az Ige a tizedről.

Amikor Mózes 5. könyvében Isten megszabta, hogy népe tizedet fizessen, megparancsolta nekik, hogy így imádkozzanak: "Tekints le szent hajlékodból, és áldd meg népedet a tejjel és mézzel folyó földdel." Isten parancsolta, hogy ezt mondják! Ne feledd tehát, hogy az Igén való elmélkedés, az a legfontosabb alaptörvény, amely által megszilárdíthatod a szívedet Isten szövetségében. Egyszerűen el kell fogadnod azt a tényt, hogy Isten Igéje működik. Elmélkedésnek pedig azt nevezzük, amikor az Igén tartod a gondolataidat. 

 A következő hét lépés segíteni fog abban, hogy megtanulj Isten Igéjén elmélkedni:

1. Alkalmazd az Igét a saját személyedre.
2. Hagyd, hogy a Szent Szellem valósággá tegye a szívedben Isten Igéjét.
3. Gondosan mérlegeld, hogy ez az Ige miképpen illik a te életedre.
4. Elmélkedj azon, hogy ez az Úrtól jövő beszéd meg fogja változtatni a helyzetedet.
5. Lásd be, hogy a Biblia az igazságot mondja ki rólad.
6. Lásd magad olyannak, amilyennek Isten lát.
7. Törekedj arra, hogy Isten Igéjét a maga teljességében ragadd meg. Rá kell bíznod magadat arra a tényre, hogy Isten Igéje igaz és működik!

Dave Hunt - A miseáldozat 1.

...ezt cselekedjétek az én emlékezetemre...
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend.
I. Korintus 11,24-26

"Minden hívőnek meg kell adnia a legszentebb szentségnek [a Krisztus testévé átlényegült ostyának] az igaz Istent megillető tiszteletet, ahogy ez mindig is gyakorlata volt a katolikus egyháznak... 

A híveknek a legnagyobb tiszteletet kell tanúsítaniuk az eucharisztia iránt, mert ő [Krisztus] abban lényegileg [fizikailag] Istenként és emberként állandóan jelen van... így a kenyér és a bor átváltoztatását joggal lehet teljes átlényegülésnek nevezni.
Az eukarisztia kenyerének megtörésekor valóságosan részesedünk az Úr testéből...
Az eucharisztiában Krisztus testét venni annyit is jelent mint Krisztus titokzatos testévé is lenni."
A II. vatikáni zsinat dokumentumából

Elérkeztünk a római katolicizmus leglényegesebb eleméhez, ahhoz, ami miatt különbözik minden más vallástól, legfőképpen az evangéliumi kereszténységtől. Ez a különleges elem a mise áldozata. Benne „a kereszt áldozata állandósul. Az eukarisztia minden evangéliumszolgálat forrása és csúcsa.”

Az átváltozás csodája által az oltáron jelen van „Jézus Krisztus valóságos teste és vére, aki valóságosan és átlényegülve jelen van a kenyérben és a borban, hogy újra feláldozza magát a mise áldozata során és úgy kell fogadni, mint szellemi táplálékot”.

Jézus Krisztus azt mondta a kereszten, amikor meghalt, hogy „Elvégeztetett!” (János 19,30), a katolikusok számára azonban a megváltás ennek ellenére nem befejezett mű. Jézus Krisztus áldozata megismétlődik nap mint nap a katolikus oltárokon: „Minden alkalommal a misében Krisztus áldozata ismétlődik meg...”.

Jézus a vérét ontotta ki szenvedése során. Hogyan lehetne akkor ezt úgy megismételni, hogy vérontásról szó sincs? És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Bibliában az áll, hogy „vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat” (Zsidókhoz írt levél 9,22). A „vérontás nélküli” mise azonban mégis arra hivatott, hogy bűnbocsánatot közvetítsen - azt a bűnbocsánatot, amit Jézus Krisztus csak kereszthalálával tudott megszerezni. A Bibliában a következő áll:

És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan; Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára (Máté 26, 27-28).
Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatját veszi az ő neve által mindenki, aki hiszen ő benne. (Apostolok cselekedetei 10,43)