2013. december 19., csütörtök

Reinhard Bonnke - A szükség 9.

Nézem ezeket a drága fekete vagy fehér férfiakat és nőket, akik azelőtt olyan szomorúak voltak, és most egy istentiszteleten állnak, forrongó érzelmekkel összekulcsolják kezeiket, vagy felemelik Isten
imádásában, szemeikben örömkönnyek ragyognak, arcukat Isten felé fordítják, ajkuk álmélkodó hálaadásra mozdul. Azt mondom magamban: "Milyen szépek!" Az ilyen percekben szeretnék művész
lenni. Amikor az úgynevezett méltóság útját állja Istenben való örömünknek, az katasztrófa.

Ha Isten nem érinti meg az érzelmeinket, akkor az ördög nyúl hozzájuk. Hogyan győzheti meg Isten a bűnösöket, és hogyan segítheti el őket a megtérésig, ha nem érzik magukat megindultan? Hogyan adhatja nekik a bűnbocsánat örömét, ha nem tölti el semmilyen érzéssel a lelküket? Hiszem,hogy az evangélista feladata tüzet gyújtani az emberek szellemében.

Az emberek üdvösséghez juttatása több, mint elérni, hogy nevüket egy pontozott vonalra írják. A kereszténység nem klub, amibe belépnek. A megváltás szellemi operáció. Mi az a bűnbocsánat, amit
hirdetünk? Miféle bocsánatot adott Jézus? Ő valódi irgalommal cselekedett. Ez a bocsánat újra lábra állította a bénát, és eléggé megtörte az utcanő keménységét ahhoz, hogy az Jézus lábát a saját könnyeivel mossa meg. Ez a fajta megbocsátás az embereket nagyobb szeretetre indította. Arra késztette őket, hogy valami bőkezű dolgot tegyenek, mondjuk estélyt rendezzenek, ahogy Lévi. Ez a bocsánat érte el, hogy Mária összetörjön egy kisebb vagyont érő alabástrom szelencét, és Zákeus egy csomó pénzt elajándékozzon.

A tanítványok tomboltak örömükben, miután ördögöket űztek ki, de Jézus azt mondta, hogy ez semmi. "Ne annak örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek, hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti
neveitek fel vannak írva a mennyben. Azon órában örvendeze Jézus lelkében" (Lk. 10:20-21.).
Péter hallotta, amikor Jézus ezeket a szavakat mondta és megtanulta a leckét. Később ezt írta a hívőkről: "Akit, noha nem láttatok, szerettek. Akiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne,
kibeszélhetetlen örömmel örvendeztek. Elérvén hitetek célját, a lélek üdvösségét" (1 Pét. 1:8-9.).

Halkan örvendezni? Suttogva imádni? Csendes ünnepségeken részt venni? Ebben az Igében nem ezt jelenti az "örvendeztek" szó. Azt jelenti: "örvendezni, ujjongni, lelkesnek lenni". Próbáld ezt érzelmek nélkül csinálni!
A Szent Szellem tüze valóságot akar. Ennek a tűznek át kell áradnia Jézus Krisztus egyházán, ahogy a vér árad az erekben. Isten égő népe és egész égő Egyháza meg fogja nyerni elveszett nemzedékünket Isten számára!