Mert egykor sötétség voltatok; most azonban világosság vagytok az Úrban; mint világosságnak fiai, úgy járjatok. – EFÉZUS 5,8.
A legnagyobb csoda, amit láttam azzal kapcsolatban, hogy az örök élet milyen hatással van az értelemre, egy lánnyal történt, akit most Marynek fogunk nevezni. Mary hét évet töltött az általános iskola elsõ osztályában, anélkül, hogy megtanulta volna leírni a nevét. A szüleinek ki kellett venniük õt az iskolából, amint betöltötte a tizennegyedik évét. Tizennyolcévesen úgy viselkedett, mint ha kétéves lett volna. Ha történetesen nem az anyja mellett ült az istentiszteleten, a pad alatt csúszott-mászott, vagy felemelve a szoknyáját átlépdelt a padok felett, hogy visszajusson oda, ahol az anyja ült. Majd egy este, egy ébredési összejövetel alatt, Mary kijött az oltárhoz. Ott megkapta az örök életet – Isten természetét. Azonnal hatalmas változás történt. Már a kö vetkezõ este úgy ült az istentiszteleten és úgy viselkedett, ahogy egy fiatal hölgyhöz illik. Rendbe hozta a haját és szépen felöltözködött. Úgy tûnt, hogy értelmi képessége egyik napról a másikra megnövekedett. Nem sokkal ezután, látogatóba utazott a rokonaihoz, ott megismerkedett egy szomszédos farmer fiúval és feleségül ment hozzá. Sok évre rá meg tudtam, hogy miután a férje elhalálozott egy balesetben, jómódú üzletasszony lett belõle, megállt a saját lábán és megbecsült építési vállalkozó lett a városban!
Megvallás: Én a világosság fiaként járok az Úrban, én az élet világosságában járok.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
