2016. március 11., péntek

Derek Prince - Az átok és orvoslása 3.

2. Isten embere mondja ki az átkot

Józsué 6,26. És átkot szóla Józsué azon a na­pon, mondván: Átkozott legyen az Úr előtt az a férfiú, aki felkel, hogy megépítse a várost, Jerikót! Az ő elsőszülöttjére rakja le annak alapját, s a legifjabb fiára állítsa fel an­nak kapuit!

Nézzük meg az I. Királyok 16,34-et;
Ennek idejében építé meg a Béthelbeli Hiel Jerikót. Az ő elsőszülött fiának, Abirámnak élete árán veté meg annak fundamentu­mát, és az ő kisebbik fiának, Ségubnak élete árán állítá fel annak kapuit az Úr beszéde szerint, ame­lyet szólott volt Józsué, a Nún fia által.

Mindez Akháb idejében történt, amikor a tényleges hatalom egy varázslónő, Jézabel kezében volt. S ez nem véletlen. Isten a mennyben már pusztulásra ítélte Jerikót. Jerikó még az Újszövetségben is szerepel. Érdemes elgondolkozni rajta!

Elmondok egy rövid példát. Egyszer egy protestáns lelkész jött hozzám, segítségemet kérve, hogy tisztítsam meg azt a helyiséget, amit ők templomnak használtak, és Istentiszteleteket tartottak benne. Nemrégiben vették, ám a tulajdonos, aki építette, nagyon ellene volt Isten Igéjének. Nem hitt, sőt tagadta a Szent Szellem munkáját, Jézus megváltását, holott kereszténynek tartotta magát.
Eljött hozzám a lelkész, és kérte, hogy űzzem ki a démonokat. De nekem belül szólt az Úr, hogy: ne tedd, mert Én már megátkoztam.
Azt mondtam a lelkésznek, nem tudok mit tenni, nincs rá hitem, hogy ez az épület valaha is megtisztul, mert Isten átka van rajta. Mert már amikor építették, átok alá került.

Az átkozott, okkult helyekről a legjobb elköltözni. Sok minden van, amit nem lehet hit által megtisztítani, sok minden a tűznek van fenntartva. (Ha bemész például egy lakásba, gyakran fel lehet ismerni a szagról, a bűzről, hogy ott a Sátánt szolgálják. Egy nagyon jellegzetes szag ezt elárulja. Gyakorlat, megfigyelés kérdése, s könnyen felismerhető bárki számára.)

II. Sámuel 3,28-29. Mely dolgot minekutána megtudott Dávid, monda: Ártatlan vagyok én és az országom mindörökké az Úr előtt, Abnernek, a Nér fiának vérétől.
Szálljon ez Joábnak fejére, és az ő atyjának egész házanépére, és el ne fogyjon a Joáb házából a folyásos, a leprás, a mankón járó, és aki fegyver alatt vész el, és a kenyér nél­kül szűkölködő.

Ezt Dávid, Izrael királya mondta ki Joábra, egyik hadvezérére. Az előzménye az volt, hogy a belső hatalmi viszonyban Joáb aljas, álnok módon megölte Abnert, aki szintén Dávid hadvezére volt. Amikor Dávid megtudta - mivel szellemi ember volt - azonnal elhatárolta magát, családját és országát a gyilkosságtól, mert tudta, hogy ezért Isten átka következik.
S valóban, fantasztikus átkok jöttek arra a családra: lepra, erőszakos halál, szegénység - örökké!
Érdekes, hogy Joábról úgy ír a Biblia, mint Séruja fiáról. Séruja nő volt, s a zsidó szokás szerint nem tipikus, hogy a nemzetségtáblázatba a nő, az anya neve kerüljön. (Úgy gondolom, nem véletlen az, hogy a férfit nem említi az Ige!) 

Zsoltárok 109,3-9. És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül. Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom. Rosszal fizetnek nékem a jóért, gyűlölséggel az én szeretetemért. Állíts fölibe gonoszt, és vádló áll­jon az ó jobb keze felől. Mikor törvénykezik, mint gonosz jöjjön ki, még az imádsága is bűnné legyen. Hetének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el. Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özveggyé.

Ez Júdás Iskariótesról szól. Az átok egyik oka - eszerint - az, ha valakinek jóért gonosszal fizetnek. Az Apostolok Cselekedetei 1,20-ban Péter idézi ezt a részt. Isten a jó népet mindig megáldja jó pásztorral, jó királlyal, jó vezetővel. A jó vezetés mindig áldás. A rossz vezető, a rossz király átok!

Példabeszédek 17,13. Aki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

Ez érvényes például arra is, aki az üzleti életben tisztességtelen.

Márk 11,12-14; 21-22. És másnap, amikor Bethániából kimentek vala, megéhezék. És meglátván messziről egy füge­fát, amely leveles vala, odaméne, ha talán találna valamit rajta: de odaér­vén ahhoz, levélnél egyebet semmit sem talála, mert nem vala fügeérés­nek ideje. Akkor felelvén Jézus monda a fü­gefának: Soha örökké ne egyék ró­lad gyümölcsöt senki. És hallák az Ő tanítványai. És Péter visszaemlékezvén mon­da néki: Mester nézd, a fügefa, ame­lyet megátkoztál, kiszáradott. És Jézus felelvén monda nékik: Legyen hitetek Istenben.

Íme az átok ereje: 24 óra múlva kiszáradt a fa. Mi a lényege ennek a példázatnak?
Jézus nem fügét, gyümölcsöt ke­resett (hisz nem volt még ott a fü­geérés ideje), hanem a gyümölcskezdeményt. Szellemire fordítva a szót, ez azt jelenti, hogy van aki csak leveleket hajt, de nincs meg az életében a gyümölcskezdemény!

Nagyon veszélyes, ha egy keresztény ilyen állapotban van!

Forrás: Új Exodus, 1989.