(4,2) A vessző - a hatalom jelképe (Zsolt 2,9; Zsolt 110,2; Jel 2,27). Ez Mózes pásztorbotja volt, elhivatásának eszköze. Mikor ledobta a földre, kígyóvá változott, amint hittel ismét kezébe vette, „Isten botja" lett.
(4,6) A lepra jele. A kebel (szív) jelképezi, hogy mik vagyunk, a kéz jelképezi, hogy mit teszünk. Tetteinkben nyilvánul meg, hogy mik vagyunk. Erről beszél a Lk 6,43-45 is. A két jel viszont, a vessző és a kéz, a szolgálatra való előkészítésre mutat:
(1) odaszentelés - minden képességünket Istennek adni oda; és
(2) a kéz, amely Isten hatalmi pálcáját tartja, tiszta kéz legyen, melyet az új szív irányít (Ézs 52,11).
(4,21) „Megkeményítem..." Vö. 2Móz 7,3.13.14.27; 8,15.19.32; 9,7.12.34-35; 10,1.20.27; 11,10; 14,4.8.
A fáraó szívének megkeményedését két nézőpontból lehet szemlélni:
(1) jogi és
(2) személyes.
Az első Isten korlátlan uralmát fejezi ki; a második az ember felelősségét tükrözi. Ebben a küzdelemben a fáraóval kilenc esetben olvassuk, hogy az Úr megkeményítette a fáraó szívét, három esetben pedig a fáraó keményítette meg a saját szívét. Öt esetben mondja az Ige- az ok megnevezése nélkül -, hogy a fáraó szíve kemény volt.
A héber három különböző szóval fejezi ki a fáraó szívének állapotát. Ezek a szavak hajthatatlanságot jelentenek. Isten megengedte, hogy a fáraó gonosz természete nyilvánvalóvá legyen, és utána, mikor Isten legyőzte a fáraó ellenállását, megmutatta a saját korlátlan hatalmát. Ahol a világosságot elvetik, az Istent megillető engedelmességet visszautasítják, ott elkerülhetetlenül megkeményedik a szív ás a lelkiismeret. Vö. Róm 9,17-24.
(4,24) Vö. 1Móz 17,14. A szövegösszefüggés (2Móz 4,25. v.) megmagyarázza a 2Móz 4,24. verset. Mózes elfeledkezett Istennek Izráellel kötött szövetsége alapvető jeléről. Izráel szabadulásának előestéjén Isten emlékeztette őt, hogy az az izráelita, aki nem volt körülmetélve, ki volt zárva a szövetségből. Lásd Józs 5,2-9.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
