Gyûlölködés (dzélosz)
A gyûlölködés valójában egyfajta buzgalom, hevület, amely egy embert hevít, tettre ösztönöz. Olyan igyekezet, amely lehet lelkes utánzása valakinek; vetélkedés, féltékeny másolása egy személynek. „De jó neki!” – szokták mondani. És valóban: a dzéloó ige jelentése úgy foglalható össze, hogy valaki nagy hévvel szeretne egy másik helyében lenni. Fõbb árnyalatai ugyanis ezek: hévvel törekszik valamire, csodál, boldognak mond („Jó neki!”), szerencsésnek tart, irigyel, féltékeny valakire. Ez a nekibuzdulás nem szellemi magatartás, hanem testi, romlott természetbõl fakadó bûn.
Harag (thümosz)
A thümosz szó különféle szenvedélyes érzéseket, indulatokat foglal magában, valamint a szívet is mint az érzelmek, szenvedélyek székhelyét. Jelent életerõt, akaratot, bátorságot, merészséget és önbizalmat is. A legerõsebb indulatok közül a legfontosabb a harag és a düh. Mindezek önközpontú, önzõ indulatok. A thümoszból, amely a szív, az akarat középpontja, támadnak a szenvedélyek és kívánságok. Ezért foglalja össze az apostol a test és a szellem cselekedeteinek felsorolását azzal, hogy „akik Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt” (Gal 5,24).
