2011. július 3., vasárnap

Scofield: Mózes 1. könyve 19. fejezet

(19,1) Lót tekintélyes férfi volt Sodomában (vö. 5Móz 21,19-21).

(19,14) Lót teljesen elvesztette bizonyságtevő erejét. Tekintélye nőtt (1Móz 19,1), de elvesztette erejét, még saját családjában is.

(19,28) Sodoma és Gomora romjait valószínűleg a Holt-tenger déli részének sekélyebb vize borítja, mely az utóbbi években jelentős mértékben emelkedett, és most nagyobb területet borít be, mint ezelőtt. Ünnepi játékok színhelyének romjait fedezték fel egy közeli fennsíkon, ahol talán ezeknek a városoknak a lakói gyűltek Össze. Régészeti kutatások kimutatták, hogy ezt a helyet századokon át használták, de elhagyatottá lett Ábrahám ideje után.

(19,36) Ábrahám és Lót ellentétes jellemmel rendelkeztek. Ugyanabból a családból (1Móz 11,31), ugyanabból a környezetből származtak, mindketten igaz emberek (1Móz 15,6; 2Pt 2,7-8), de jellemük és útjuk ellentétes volt, amit meg lehet állapítani abból, hogy miként választottak életük válságos idejében. Lót „választotta magának a Jordán egész mellékét", pillanatnyi előnyöket keresve; Ábrahám az „alapokkal bíró várost" várta (Zsid 11,10), elment és Mamré („kövérség") tölgyesében lakott, mely Hebronban van („közösség") (1Móz 13,18). Ez a két férfi a világias, ill. a szellemi hívőt példázza.