2016. november 7., hétfő

Zsoltárok Könyve 115.

1. Ne nékünk, Örökkévaló, ne nékünk, hanem nevednek adj dicsőséget szeretetedért, igazságodért!
2. Miért mondják a nemzetek: hol van hát az ő istenük?
3. Holott Istenünk az égben van; mindent, a mit akar, megtesz.
4. Bálványaik ezüst és arany, ember kezeinek műve.
5. Szájuk van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;
6. füleik vannak, de nem hallanak, orruk van, de nem szagolnak;
7. kezeik, de nem tapintanak, lábaik, de nem járnak, nem lehelnek torkukkal.
8. A milyenek ők, legyenek a készítőik, mindenki, ki bennük bízik.
9. Izraél, te bízzál az Örökkévalóban! Segítségük és pajzsuk ő.
10. Áron háza, bízzatok az Örökkévalóban! Segítségük és pajzsuk ő.
11. Istenfélők, bízzatok az Örökkévalóban! Segítségük és pajzsuk ő.
12. Az Örökkévaló megemlékezett rólunk, megáldja, megáldja Izraél házát, megáldja Áron házát,
13. megáldja az istenfélőket, a kicsinyeket a nagyokkal együtt.
14. Gyarapítson titeket az Örökkévaló, titeket és gyermekeiteket!
15. Áldva legyetek az Örökkévalótól, ki égnek és földnek alkotója.
16. Az ég az Örökkévalónak ege, de a földet az ember fiainak adta.
17. Nem a halottak dicsérik Jáht s nem mind, a kik sír csendjébe szállnak.
18. R De mi áldjuk Jáht mostantól mindörökké. Hallelúja!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)