2016. november 7., hétfő

Michael L. Brown - A kritizáló szellem jellemvonásai 2.

Az Ige újra és újra arra buzdít bennünket, hogy figyeljünk oda ezekre az életet adó intésekre. Dicséretben részesíti azokat, akik gyorsak a hallásra, és áldást, növekedést ígér nekik. Íme néhány jellemző példa:

„Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek; a bölcsességet és erkölcsi tanítást a bolondok megutálják. Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. Mert kedves ékesség lesz a te fejednek és aranylánc a te nyakadra.” Péld 1,7-9.

„Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged." Péld 9,8.

„Amely fül hallgatja az életet adó dorgálást, a bölcsek között lakik.” Péld 15,31.

„Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.” Péld 17,10.

„Ha a csúfolódót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt." Péld 19,25.

„Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intés a szófogadó fülnél.” Péld 25,12.

„Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél. Jó szándékból valók a barátságos embertől vett sebek, de temérdek a gyűlölőnek csókja.” Péld 27,5-6.

„Aki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.” Péld 28,23.

„Aki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.” Péld 29,1.

„Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.” Préd 7,5.

A Biblia alapján Isten dorgálása az Ő szeretetének jele, amit jó szívvel kell fogadnunk:

„Az Úrnak fenyítését, fiam, ne utáld meg, se meg ne und az Ő dorgálását, mert akit szeret az Úr, megdorgálja, éspedig mint az atya az ő fiát, akit kedvel.” Péld 3,11-12.

„Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyí­tem: légy buzgóságos azért és térj meg. Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szó­mat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele va­csorátok, és ő énvelem.”Jel 3,19-20.

„Ha igaz fedd meg engem, jól van az; ha dor­gál engem, mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem.”
Zsolt 141,5a.

A bibliai korrekció eredménye élet.

„Ímé boldog ember az, akit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! Mert Ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak. Hat bajodból megszabadít és a hetedikben sem illet a veszedelem téged. Az éhínség­ben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől. A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik. A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz. Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled. Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt. Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint mezőn a fű. Érett korban térsz a koporsóba, amint a maga idejében takaríttatik be a learatott gabona." Jób 5,17-26.

Ez az Istentől származó rendreigazítás gyümölcse. Ér­demes újból elolvasni ezt a szakaszt. Igen, elengedhetetlen az építő igei korrekció. Ahogyan azt Pál nagyon világosan leírja, az Ige és az Igét szolgáló egyik fő célja a feddés és megjobbítás:

„A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített. Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat az Ő eljövetelekor és az Ő országában, hirdesd az Igét, állj vele elő alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással. Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; és az igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez odafordulnak.” 2Tim 3,16-4,4.

„Ezeket szóljad, és ints és feddj teljes méltósággal; senki téged meg ne vessen.” Tit 2,15.

Hála Istennek az igaz feddésekért és megjobbításokért! Hála Istennek azokért, akik az igazságot szeretetben szólják a következményektől és attól függetlenül, hogy ki utasítja vagy fogadja el őket. Ezek az emberek nélkülözhetetlen ajándékok az egyházban, akikre mindannyian jól tesszük, ha figyelünk, amikor szólnak - bárhol, bárkik is legyenek.