20 ok, hogy ne kövess el bűnt
"Oh nyomorult ember, micsoda deformált szörnnyé tett a bűn.
Isten kevéssel tett kisebbé az angyaloknál, a bűn kevéssel tett jobbá a démonoknál."
JOSEPH ALLEINE
"Először elkövetjük a bűnt, aztán védelmezni kezdjük, aztán dicsekszünk vele."
THOMAS MANTON
"A bűn szembeszállás Isten igazságával, az Ő kegyelmén való erőszaktétel, az Ő türelmének kigúnyolása, az Ő hatalmának semmibe vétele, szeretetének megvetése."
JOHN BUNYAN
Épp távozóban voltam egy gyülekezeti összejövetelről Houstonban, mikor egy fiatalember jött oda hozzám és átadott egy imakérést. Most csatlakoztam a Teen Challenge-hez (amerikai keresztény fiatalokat segítő szervezet) magyarázta, én egy gyógyulófélben lévő alkohol és drogfüggő vagyok. Imádkoznál kérlek a feleségemért? Az imakártyán ott volt a felesége neve és a kérés, hogy az Úr tartsa meg őt amíg a férje a rehabilitáción van. Biztosítottam, hogy imádkozni fogok és arra bátorítottam őt, hogy ne használja magára többet a gyógyuló alkohol és drogfüggő kifejezést hanem értse meg, hogy Jézusban már egy új teremtés.
Később azon a délutánon fogtam az imakártyát, letérdeltem és imában kértem Istent, hogy áldja meg az ő feleségét, Mariát. És aztán gondolkodni kezdtem. A bűn milyen hazug. A drog gyönyörűséget ígért ennek az embernek, az alkohol békét és mindkettő csak rombolást hozott. Most két drága élet veszélybe került. Meddig szedhet a bűn újabb áldozatokat, rombolhat le újabb házasságokat, újabb családokat?
És aztán tovább gondolkoztam a mi nyomorúságos, bűnös emberi természetünkről. Miért van, hogy ugyanazokba a csapdákba esünk újra és újra? Miért hisszük el újra ugyanazokat a hazugságokat melyek már rég lelepleződtek? Miért van, hogy szokássá válik a rossz cselekvése amikor vágyjuk a jót tenni? Miért? Lehetséges, hogy soha ne lépjünk vissza és lássuk a tegnap elkövetett bűn következményét? Lehetséges, hogy a bűn olyan jó érzést ad, - ha csak egy percre is - hogy elfelejtsük milyen borzalmasan éreztük magunkat miután kiélveztük? Lehetséges hogy a Sátán olyan jól csomagolja a mérget, hogy megisszuk azt a fényesen csillogó címke miatt? Lehetséges, hogy amikor csábít a bűn, olyan vonzó, megnyerő, kéjes, elbűvölő, hogy elhomályosítja a szörnyű, tragikus befejezést? Lehetséges ez?
Nézzük meg a figyelmeztető példabeszédet:
"1. Fiam!Az én bölcsességemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2. Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajkaid megőrizzék.
3. Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és simább az olajnál az ő ínye.
4. De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
5. Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek."
Péld. 5: 1-5.
De hát olyan jól nézett ki. Azok a csábító ajkak, az a hívogató mosoly, azok a gyönyörű tincsek, az a rabul ejtő pillantás. Ő az akit akartál, akire szükséged van, az egyetlen dolog ami megelégít, az egyetlen ami betölti a szükségedet. De kívülről nézve barátom ez megtévesztés. Végül ez a szépség beléd mar. Végül megöl téged. A végén ő már nem egy gyönyörű nő, hanem egy penge, "éles mint a kétélű tőr".
Igen, a csábító a megszemélyesült bűn. Soha nem csak azt hozza amit ígér, mindig elárul minket, a csábítót és az áldozatot is. Látjátok, az éles tőr leszúrja a csábítót is. Manipulálva és eladva, lealacsonyítva és néha betegen, a bűn kiköpi őt miután végzett vele. Senki nem nyer a játékon. Mikor tanuljuk meg végre ezt?
JOSEPH ALLEINE
"Először elkövetjük a bűnt, aztán védelmezni kezdjük, aztán dicsekszünk vele."
THOMAS MANTON
"A bűn szembeszállás Isten igazságával, az Ő kegyelmén való erőszaktétel, az Ő türelmének kigúnyolása, az Ő hatalmának semmibe vétele, szeretetének megvetése."
JOHN BUNYAN
Épp távozóban voltam egy gyülekezeti összejövetelről Houstonban, mikor egy fiatalember jött oda hozzám és átadott egy imakérést. Most csatlakoztam a Teen Challenge-hez (amerikai keresztény fiatalokat segítő szervezet) magyarázta, én egy gyógyulófélben lévő alkohol és drogfüggő vagyok. Imádkoznál kérlek a feleségemért? Az imakártyán ott volt a felesége neve és a kérés, hogy az Úr tartsa meg őt amíg a férje a rehabilitáción van. Biztosítottam, hogy imádkozni fogok és arra bátorítottam őt, hogy ne használja magára többet a gyógyuló alkohol és drogfüggő kifejezést hanem értse meg, hogy Jézusban már egy új teremtés.
Később azon a délutánon fogtam az imakártyát, letérdeltem és imában kértem Istent, hogy áldja meg az ő feleségét, Mariát. És aztán gondolkodni kezdtem. A bűn milyen hazug. A drog gyönyörűséget ígért ennek az embernek, az alkohol békét és mindkettő csak rombolást hozott. Most két drága élet veszélybe került. Meddig szedhet a bűn újabb áldozatokat, rombolhat le újabb házasságokat, újabb családokat?
És aztán tovább gondolkoztam a mi nyomorúságos, bűnös emberi természetünkről. Miért van, hogy ugyanazokba a csapdákba esünk újra és újra? Miért hisszük el újra ugyanazokat a hazugságokat melyek már rég lelepleződtek? Miért van, hogy szokássá válik a rossz cselekvése amikor vágyjuk a jót tenni? Miért? Lehetséges, hogy soha ne lépjünk vissza és lássuk a tegnap elkövetett bűn következményét? Lehetséges, hogy a bűn olyan jó érzést ad, - ha csak egy percre is - hogy elfelejtsük milyen borzalmasan éreztük magunkat miután kiélveztük? Lehetséges hogy a Sátán olyan jól csomagolja a mérget, hogy megisszuk azt a fényesen csillogó címke miatt? Lehetséges, hogy amikor csábít a bűn, olyan vonzó, megnyerő, kéjes, elbűvölő, hogy elhomályosítja a szörnyű, tragikus befejezést? Lehetséges ez?
Nézzük meg a figyelmeztető példabeszédet:
"1. Fiam!Az én bölcsességemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2. Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajkaid megőrizzék.
3. Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és simább az olajnál az ő ínye.
4. De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
5. Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek."
Péld. 5: 1-5.
De hát olyan jól nézett ki. Azok a csábító ajkak, az a hívogató mosoly, azok a gyönyörű tincsek, az a rabul ejtő pillantás. Ő az akit akartál, akire szükséged van, az egyetlen dolog ami megelégít, az egyetlen ami betölti a szükségedet. De kívülről nézve barátom ez megtévesztés. Végül ez a szépség beléd mar. Végül megöl téged. A végén ő már nem egy gyönyörű nő, hanem egy penge, "éles mint a kétélű tőr".
Igen, a csábító a megszemélyesült bűn. Soha nem csak azt hozza amit ígér, mindig elárul minket, a csábítót és az áldozatot is. Látjátok, az éles tőr leszúrja a csábítót is. Manipulálva és eladva, lealacsonyítva és néha betegen, a bűn kiköpi őt miután végzett vele. Senki nem nyer a játékon. Mikor tanuljuk meg végre ezt?
Fordította: Korányi Tamás
