Egész nap gondolatokat építünk és dolgozunk ki, amik fizikai valósággá válnak agyunkban. Sőt éjjel is gondolkodunk, csak más módon: szelektáljuk azokat a gondolatokat, amivel napközben foglalkoztunk.
Álmaink az úgynevezett Gyors Szemmozgás (REM= rapid eye movement)) időszak alatt születnek. És ahogy egyedi módon gondolkodik, ugyanúgy egyedivé válnak álmai is. Tehát nincs előre determinált álom minta, ez mindig az egyéntől függ! Az álomban általában absztrakt ötleteket találunk, amik vizuálisan megjelennek, és nagyon zavarosak is lehetnek.
Idegkémiailag, mikor ébren vagyunk bizonyos mennyiségű szerotonin és norepinefrin(katekolamin-hormon és neurotranszmitter- pozitív izgalmi állapotért felelős)áramlik elménkben, ami segít sorba állítani gondolatainkat és logikusan feldolgozni azt az információt, ami a külvilágból érkezik. Ha valami megfogja figyelmünket acetilkolin kitörések történnek. Éjjeli alváskor aktív az acetilkolin termelés (ettől szilárdulnak meg az emlékek), viszont lezáródik a serotonin és norepinephrin termelés, ami miatt sajátos és furcsa lehet álmunk. Tulajdonképpen a homloklebeny szintén pihen a REM alvás alatt- az agy nem felelős az emlékek kavalkádjáért, ami gyakran megtörténik alváskor. Azonban úgy tűnik, hogy a nagyon intenzív emlékek –azaz a nagyon boldog, vagy különlegesen mérgezett élmények kerülnek figyelmünk központjába ilyenkor.
Innen érthető meg az, hogy az álmok más biokémiai állapotban levő egyszerű gondolatok. Ugyanarra a dologra koncentrálunk, mint ébrenlétkor, csak teljesen más módon. Némely álmok hasznosak lehetnek problémamegoldáskor, ha plusz kreativitásra vagy vizualizálásra van szükség. Például Dmitrij Mengyelejev a periódusos rendszer táblázatának végleges formáját álmában alkotta meg. Otto Loewi álmában gondolta ki azt a neurológiai kísérletét, amivel orvosi Nobel-díjat nyert, Beethoven pedig gyakran felébredt álmából, mivel új dallamok hangját hallotta ekkor fülében, majd lejegyezte azokat.
Tudta azt, hogy kihívások, dilemmák és elalvás előtti dolgokon való gondolkodással megnövelhetjük annak az esélyét, hogy megálmodjuk a megoldást? Nincs ebben semmi „boszorkányság”! Ha ébrenlétkori gondolataink kavaroghatnak a visszaemlékezés, önelemzés, töprengés és tervezés között, mennyivel inkább megtörténhet ez álunkban? Az álom Isten csodálatos ajándéka! De kérdezheti, mi értelme van ennek egyáltalán? Nos, ilyen egyszerű kérdést soha nem teszünk fel ébrenléti, tudatos gondolatainkkal kapcsolatban! Ugyanez legyen érvényes álmainkra is!
Sokan mondják, hogy nem emlékeznek arra, amit álmodtak, vagy egyáltalán nem is álmodnak. Az a helyzet, hogy mindenki álmodik; az álom egy pszichológiai folyamat. Sokan azonban elnyomják álmaikat, mert azok érzelmeket gerjesztenek, vagy elfeledjük amit álmodtunk.
